Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

6 alattomos tünet, amit a menedzserkardiológia vizsgál

Érdekességek2022. november 30.

A menedzser életmódot folytató nők és férfiak életében jelenlévő stressz számos probléma forrása lehet. A bajt nem csak a feltűnő mellkasi fájdalom és az erős szívdobogás jelezheti, de apróbb tünetek is. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa azokra a jelekre hívja fel a figyelmet, amelyeket a menedzserkardiológia hivatott kivizsgálni. 

Fotó: 123rf.comA menedzserkardiológia a stressz következményeit vizsgálja

Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbb adatok látnak napvilágot arról, hogy a stressz, a folyamatos teljesítményorientáltság önálló entitásként jelenik meg a szívbetegségek terén, speciális tünetekkel, kórfolyamatokkal, melyek egyedi kivizsgálási, terápiás, követési megközelítést igényelnek a kardiológusok részéről.

Menedzsereknél, vagy más feszített életmódot folytató férfiaknál a kardiológiai problémák jellemzően 40 éves kor körül és afölött jelentkeznek. A nők 55 éves kor körül és az után szembesülhetnek a betegségekkel – sokszor előzetes tünetek nélkül. Az életkorban látható eltolódás mögött biológiai okok állnak: a hölgyek menopauza után válnak sebezhetőbbé, amikor az ösztrogéntermelésük már nem védi őket a szívproblémákkal szemben – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. 

Van azonban néhány olyan tünet, amely mindenképpen okot ad a menedzserkardiológiai kivizsgálásra:

Gyors kifáradás fizikai terhelés közben

Jellemző tünet, hogy a korábban gond nélkül végzett mozgás egyre jobban fáraszt, vagy esetleg látványos csökken a teljesítmény. Emögött gyakran az áll, hogy a szív nem képes elég vért pumpálni a testbe. Ha pedig valaki pihenés után is kimerültnek érzi magát, mindenképpen érdemes kivizsgáltatnia magát. Vonatkozik ez arra is, ha mentálisan nem tudjuk a korábban megszokott teljesítményt nyújtani. 

Szexuális problémák

Az erektilis diszfunkció klasszikus jele lehet a szívbetegségnek. Természetesen a tünet mögött számos más ok is állhat, mint a szorongás, a stressz, fiziológiai faktorok, de az is előfordulhat, hogy a beszűkült artériák képtelenek a péniszbe pumpálni a vért. Az erektilis diszfunkció két leggyakoribb szív-érrendszeri oka az érelmeszesedés és az endothel diszfunkció. Az előbbi az ereket szűkíti és merevíti, az utóbbi megakadályozza az erek megfelelő ellazulását, ami megnehezíti a véráramlást. Vagyis az urológus mellett érdemes kardiológust is felkeresni a problémával.   

Mellkasi szorítás, fájdalom

A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet, különösen, ha fiatalabb vagy középkorú, ám stresszes életet élő személy tapasztalja. Igen gyakran maga a stressz okozza a pánik szindrómához hasonló érzést, ám akár szívprobléma is állhat a háttérben. A szívbetegség miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzően akkor alakul ki, amikor az érintett aktív, a tünet lassan teljesedik ki, és inkább nyomásérzést jelent, mint szorítást, valamint a fájdalom gyakran más testrészekben is jelentkezik. 


Nyak vagy állkapocs fájdalom

A mellkasi fájdalom gyakran együtt jár a nyak-, az állkapocs vagy a vállak fájdalmával, sőt ritkábban az is előfordulhat, hogy a mellkasban nem is jelentkezik panasz. A nyak és az állkapocsfájdalom ugyanakkor utalhat angina pectorisra, amikor a szív nem jut elég oxigéndús vérhez. Ennek háttérében legtöbbször a koszorúér-meszesedés miatt kialakult szűkület húzódik meg és mindenképpen kardiológiai vizsgálatot igényel. 

Fotó: 123rf.com

Légzési problémák alvás közben

Azoknak, akik éjszaka levegő után kapkodva ébrednek – vagyis alvási apnoé betegségük van – megnő a kockázatuk a magasvérnyomás betegségre, a szívinfarktusra, a stroke-ra, a pitvarfibrillációra. Az oxigénhiány ugyanis nemcsak a vérnyomást emeli meg, hanem a szívritmust is felpörgeti. Éjjel gyakran szívritmuszavarok is kialakulnak, ami nagy veszélyt jelent. Nem véletlen, hogy ha a kardiológus rendszeres éjjeli ritmuszavarra derít fényt, azonnal alvásvizsgálatot javasol.

Duzzadt lábak

Ha alig tudjuk a cipőbe préselni a lábunkat, vagy nagyon mélyen bevág a zokni gumija, ez utalhat vénás keringési zavarra és szívproblémára is. Amennyiben a szív nem keringteti megfelelően a vért, a vénák a felesleges folyadékot előbb-utóbb a testszövetekbe pumpálják, például a lábakba, a hasba. Ha a bőrünket benyomva azt tapasztaljuk, hogy sokáig ott marad a mélyedés, mindenképpen szükséges a kardiológiai kivizsgálás.

Fotó: 123rf.com

A menedzserkardiológia természetesen nem csupán az orvosi vizsgálatokra épül – ismerteti Vaskó doktor -, hiszen például a szívultrahangon, a terheléses EKG-n, a nagylabor, az arteriográfos, és a szívstressz vizsgálatokon túl nagy hangsúly helyeződik az életmód orvoslásra is.

Menedzsereknél ugyanis különösen fontos a munkaképesség megtartása, így kiemelt helyen kezeljük a terápia során az életmódorvoslás eszközeit, a mozgás-, a táplálkozás- és a mentális terápiát. Természetesen mindezt az esetleg szükséges gyógyszeres terápia mellett alkalmazzuk, így nem csak a megelőzésben, kezelésben érünk el jó eredményt, de az életminőség és a teljesítőképesség javításában is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A nők társadalmi helyzete

2026. április 09.

Az ideálkép és a valóság fontossága

Sandro Botticelli Vénusz születése című világhírű festménye a XV. századi itáliai reneszánsz egyik legismertebb remekműve. A szerelem és szépség istennője itt egy kagylóhéjon érkezik a tengerpartra, a nyugati szél és egy nimfa kíséretében, a klasszikus szépségideál megtestesítőjeként. Éteri, megközelíthetetlen és mégis kiszolgáltatott, amolyan igazi férfifantázia.

Ez az idealizált, lírai ábrázolás persze már akkor is távol állt a korabeli társadalom általános nőképétől, miként ma sem a kifutókról ismert szupermodellek jönnek szemben a boltban, és ezt nem is várja el senki. Az azonban sokat változott az évszázadok alatt, hogy az alapvetően férfielvű nyugati társadalmakban hogyan is tekintett a maszkulin többség a nőkre, és milyen elvárásokkal élt velük szemben. (Itt fontos megjegyezni, hogy bár a férfi-nő arány demográfiai szempontból nagyjából kiegyensúlyozott volt mindig is, szociológiailag azonban mindig az a többség, aki előnyöket élvez, és hatalma van, miközben az a kisebbség, akit hátrányosan megkülönböztetnek. Így lett kisebbség a nőkből a legtöbb kultúrában.)

Ahonnan indultunk: a kettősségek korszakai

A középkori Európában a férfiak (és rajtuk keresztül a társadalom) viszonyát a nőkhöz alapvető kettősség jellemezte.


Az „igazi nő” modellje egyfelől Szűz Mária volt, mint a tiszta, önfeláldozó, az anyaságot megjelenítő ideál.
De a kereszténység dominálta világképben fontos volt Éva is. Mint a bűn forrása, a gyenge, aki egyszerre kísértő és kísérthető, szóval mindenképpen olyan, akinek a férfi védelmére és felügyeletére van szüksége.

Fáradtság elleni tippek

2026. április 09.

A krónikus fáradtság, kimerültség elkerülhető. Íme, néhány tipp a gyors regenerálódáshoz, korábbi erőnlétünk visszanyeréséhez.

Az 5 tippet tartalmazó, alábbi regenerálódási terv lehetővé teheti, hogy akár egy hónapon belül visszanyerjük jó erőnlétünket, vitalitásunkat.

1. Vegyük számba a fáradtság okait!

Szokványosnak tűnhet, mégis elengedhetetlen, hogy amikor fáradtak vagyunk, először tegyük fel magunknak a kérdést, mi válthatta azt ki. A kimerültség azt jelenti, hogy túlléptük a határainkat, nem hallgattunk szervezetünk szavára. Tanácsolható, hogy szánjunk időt „helyzetfelmérés” készítésére. Ebből a gyors és egyszerű mozzanatból tudatosság bontakozhat ki, amely a változáshoz vezet.

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.