Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

6 alattomos tünet, amit a menedzserkardiológia vizsgál

Érdekességek2022. november 30.

A menedzser életmódot folytató nők és férfiak életében jelenlévő stressz számos probléma forrása lehet. A bajt nem csak a feltűnő mellkasi fájdalom és az erős szívdobogás jelezheti, de apróbb tünetek is. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa azokra a jelekre hívja fel a figyelmet, amelyeket a menedzserkardiológia hivatott kivizsgálni. 

Fotó: 123rf.comA menedzserkardiológia a stressz következményeit vizsgálja

Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbb adatok látnak napvilágot arról, hogy a stressz, a folyamatos teljesítményorientáltság önálló entitásként jelenik meg a szívbetegségek terén, speciális tünetekkel, kórfolyamatokkal, melyek egyedi kivizsgálási, terápiás, követési megközelítést igényelnek a kardiológusok részéről.

Menedzsereknél, vagy más feszített életmódot folytató férfiaknál a kardiológiai problémák jellemzően 40 éves kor körül és afölött jelentkeznek. A nők 55 éves kor körül és az után szembesülhetnek a betegségekkel – sokszor előzetes tünetek nélkül. Az életkorban látható eltolódás mögött biológiai okok állnak: a hölgyek menopauza után válnak sebezhetőbbé, amikor az ösztrogéntermelésük már nem védi őket a szívproblémákkal szemben – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. 

Van azonban néhány olyan tünet, amely mindenképpen okot ad a menedzserkardiológiai kivizsgálásra:

Gyors kifáradás fizikai terhelés közben

Jellemző tünet, hogy a korábban gond nélkül végzett mozgás egyre jobban fáraszt, vagy esetleg látványos csökken a teljesítmény. Emögött gyakran az áll, hogy a szív nem képes elég vért pumpálni a testbe. Ha pedig valaki pihenés után is kimerültnek érzi magát, mindenképpen érdemes kivizsgáltatnia magát. Vonatkozik ez arra is, ha mentálisan nem tudjuk a korábban megszokott teljesítményt nyújtani. 

Szexuális problémák

Az erektilis diszfunkció klasszikus jele lehet a szívbetegségnek. Természetesen a tünet mögött számos más ok is állhat, mint a szorongás, a stressz, fiziológiai faktorok, de az is előfordulhat, hogy a beszűkült artériák képtelenek a péniszbe pumpálni a vért. Az erektilis diszfunkció két leggyakoribb szív-érrendszeri oka az érelmeszesedés és az endothel diszfunkció. Az előbbi az ereket szűkíti és merevíti, az utóbbi megakadályozza az erek megfelelő ellazulását, ami megnehezíti a véráramlást. Vagyis az urológus mellett érdemes kardiológust is felkeresni a problémával.   

Mellkasi szorítás, fájdalom

A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet, különösen, ha fiatalabb vagy középkorú, ám stresszes életet élő személy tapasztalja. Igen gyakran maga a stressz okozza a pánik szindrómához hasonló érzést, ám akár szívprobléma is állhat a háttérben. A szívbetegség miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzően akkor alakul ki, amikor az érintett aktív, a tünet lassan teljesedik ki, és inkább nyomásérzést jelent, mint szorítást, valamint a fájdalom gyakran más testrészekben is jelentkezik. 


Nyak vagy állkapocs fájdalom

A mellkasi fájdalom gyakran együtt jár a nyak-, az állkapocs vagy a vállak fájdalmával, sőt ritkábban az is előfordulhat, hogy a mellkasban nem is jelentkezik panasz. A nyak és az állkapocsfájdalom ugyanakkor utalhat angina pectorisra, amikor a szív nem jut elég oxigéndús vérhez. Ennek háttérében legtöbbször a koszorúér-meszesedés miatt kialakult szűkület húzódik meg és mindenképpen kardiológiai vizsgálatot igényel. 

Fotó: 123rf.com

Légzési problémák alvás közben

Azoknak, akik éjszaka levegő után kapkodva ébrednek – vagyis alvási apnoé betegségük van – megnő a kockázatuk a magasvérnyomás betegségre, a szívinfarktusra, a stroke-ra, a pitvarfibrillációra. Az oxigénhiány ugyanis nemcsak a vérnyomást emeli meg, hanem a szívritmust is felpörgeti. Éjjel gyakran szívritmuszavarok is kialakulnak, ami nagy veszélyt jelent. Nem véletlen, hogy ha a kardiológus rendszeres éjjeli ritmuszavarra derít fényt, azonnal alvásvizsgálatot javasol.

Duzzadt lábak

Ha alig tudjuk a cipőbe préselni a lábunkat, vagy nagyon mélyen bevág a zokni gumija, ez utalhat vénás keringési zavarra és szívproblémára is. Amennyiben a szív nem keringteti megfelelően a vért, a vénák a felesleges folyadékot előbb-utóbb a testszövetekbe pumpálják, például a lábakba, a hasba. Ha a bőrünket benyomva azt tapasztaljuk, hogy sokáig ott marad a mélyedés, mindenképpen szükséges a kardiológiai kivizsgálás.

Fotó: 123rf.com

A menedzserkardiológia természetesen nem csupán az orvosi vizsgálatokra épül – ismerteti Vaskó doktor -, hiszen például a szívultrahangon, a terheléses EKG-n, a nagylabor, az arteriográfos, és a szívstressz vizsgálatokon túl nagy hangsúly helyeződik az életmód orvoslásra is.

Menedzsereknél ugyanis különösen fontos a munkaképesség megtartása, így kiemelt helyen kezeljük a terápia során az életmódorvoslás eszközeit, a mozgás-, a táplálkozás- és a mentális terápiát. Természetesen mindezt az esetleg szükséges gyógyszeres terápia mellett alkalmazzuk, így nem csak a megelőzésben, kezelésben érünk el jó eredményt, de az életminőség és a teljesítőképesség javításában is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tévedés a tavaszi zsongás?

2026. április 12.

Martin Reincke, a német Endokrinológiai Társaság elnöke szerint a tavasz manapság már legföljebb az eszkimók életében járhat valódi élettani változásokkal.

A freiburgi professzor szerint ugyanis a civilizált világ számára az évszakváltás, azaz hogy például a tél nyárba fordul, az emberi hormonokra már nincs közvetlen hatással.

A Tavaszi láz-szindrómának nevezett jelenségért a tudósok szerint többek között a Melatonin hormon felelõs. E hormont a napfény és a meleg befolyásolhatja. Az erõsödõ napfény és az egyre nagyobb meleg hagyományosan jókedvet is hoz magával. Ám ez a hatás ma már csupán a természeti népek életében jelentõs – véli Reincke professzor, akinek a szakterülete a hormonális megbetegedések köre, és kutatásait a Freiburgi Egyetemi Klinikán végzi.

Tavasz, mozgás, sport és (sport)sérülések

2026. április 12.


A tavasz mindenkit a természetbe csábít. Sokan sportolnak, kertészkednek vagy kirándulnak, ami a húzódások, zúzódások és ficamok rizikójával is jár. Ez azonban senkit se riasszon el a szabadtéri tevékenységektől! Sokkal inkább azzal kell tisztában lenni, hogyan láthatók el a bokát, térdet vagy csuklót érő bajok!


A leggyakoribb zárt sérülések: a húzódás, a zúzódás és a ficam


Húzódás: az izmok a túlzott megterhelés hatására tartósan összehúzódnak, görcsbe rándulnak. A húzódás egy elhibázott mozdulat hatására hirtelen lép fel, az izomláznál jelentősebb fájdalommal jár, emellett izommerevség és gyulladás is tapasztalható.
Zúzódás: a csapat- és küzdősportokban gyakori sérülés általában valamilyen külső erőbehatásra (pl. ütés, rúgás) keletkezik, és az izomrostkötegek szerkezetének roncsolódásával jár. Szemmel látható vöröses és lilás foltok jönnek létre, és erős fájdalmat érez a sérült.
Ficam: a túlzott erőbehatás következtében az ízületi fej elhagyja az ízületi árkot, ami miatt az ízületi szalagok is megsérülnek. A ficam ízületi merevséggel, intenzív fájdalommal jár. A sérült tájék dagadt, véraláfutásos, és sok esetben szemmel látható az érintett terület deformálódása. Első teendő az elmozdult ízvégek helyretétele és a sérült szalagok helyreállítása, ha kell, műtéti úton.

5+1 tipp, amit érdemes megfogadnod a kézmosással kapcsolatban

2026. április 11.

Mostál már kezet? – gyerekként halljuk, felnőttként kérdezzük. Olyan mondat ez, amely óhatatlanul belénk ivódik. Kezet mosunk, amikor hazaérünk, mielőtt eszünk, miután mosdóban voltunk. A Kézmosás Világnapja alkalmából a Lucart összegyűjtött pár kézmosással kapcsolatos érdekességet. Teszteld magad: újdonság vagy ismétlés?

Az UNICEF kezdeményezésére október 15-e a Kézmosás Világnapja. A nap célja már 2008 óta az, hogy felhívja a figyelmet a megfelelő kézmosás és az alapvető higiéniai körülmények fontosságára.

A kézmosásra már a kisgyermekeket is megtanítják az óvodában, a koronavírus óta pedig kiemelt figyelmet kapott a helyes kézmosás menete a médiában és a közbeszédben egyaránt. Kezet mosunk, amikor hazaérünk, mielőtt eszünk, miután mosdóban voltunk – ez természetes, az óvodából el sem ballaghatunk e szokás elsajátítása nélkül. De vajon mindig helyesen tesszük-e, nem kellene-e többet és mindenre kiterjed a figyelmünk? Az olasz papíripari vállalat, a Lucart, amelynek hazánkban Nyergesújfaluban van gyára, összegyűjtött 5+1 tippet a helyes kéztisztításhoz: