Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

6 alattomos tünet, amit a menedzserkardiológia vizsgál

Érdekességek2022. november 30.

A menedzser életmódot folytató nők és férfiak életében jelenlévő stressz számos probléma forrása lehet. A bajt nem csak a feltűnő mellkasi fájdalom és az erős szívdobogás jelezheti, de apróbb tünetek is. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa azokra a jelekre hívja fel a figyelmet, amelyeket a menedzserkardiológia hivatott kivizsgálni. 

Fotó: 123rf.comA menedzserkardiológia a stressz következményeit vizsgálja

Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbb adatok látnak napvilágot arról, hogy a stressz, a folyamatos teljesítményorientáltság önálló entitásként jelenik meg a szívbetegségek terén, speciális tünetekkel, kórfolyamatokkal, melyek egyedi kivizsgálási, terápiás, követési megközelítést igényelnek a kardiológusok részéről.

Menedzsereknél, vagy más feszített életmódot folytató férfiaknál a kardiológiai problémák jellemzően 40 éves kor körül és afölött jelentkeznek. A nők 55 éves kor körül és az után szembesülhetnek a betegségekkel – sokszor előzetes tünetek nélkül. Az életkorban látható eltolódás mögött biológiai okok állnak: a hölgyek menopauza után válnak sebezhetőbbé, amikor az ösztrogéntermelésük már nem védi őket a szívproblémákkal szemben – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. 

Van azonban néhány olyan tünet, amely mindenképpen okot ad a menedzserkardiológiai kivizsgálásra:

Gyors kifáradás fizikai terhelés közben

Jellemző tünet, hogy a korábban gond nélkül végzett mozgás egyre jobban fáraszt, vagy esetleg látványos csökken a teljesítmény. Emögött gyakran az áll, hogy a szív nem képes elég vért pumpálni a testbe. Ha pedig valaki pihenés után is kimerültnek érzi magát, mindenképpen érdemes kivizsgáltatnia magát. Vonatkozik ez arra is, ha mentálisan nem tudjuk a korábban megszokott teljesítményt nyújtani. 

Szexuális problémák

Az erektilis diszfunkció klasszikus jele lehet a szívbetegségnek. Természetesen a tünet mögött számos más ok is állhat, mint a szorongás, a stressz, fiziológiai faktorok, de az is előfordulhat, hogy a beszűkült artériák képtelenek a péniszbe pumpálni a vért. Az erektilis diszfunkció két leggyakoribb szív-érrendszeri oka az érelmeszesedés és az endothel diszfunkció. Az előbbi az ereket szűkíti és merevíti, az utóbbi megakadályozza az erek megfelelő ellazulását, ami megnehezíti a véráramlást. Vagyis az urológus mellett érdemes kardiológust is felkeresni a problémával.   

Mellkasi szorítás, fájdalom

A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet, különösen, ha fiatalabb vagy középkorú, ám stresszes életet élő személy tapasztalja. Igen gyakran maga a stressz okozza a pánik szindrómához hasonló érzést, ám akár szívprobléma is állhat a háttérben. A szívbetegség miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzően akkor alakul ki, amikor az érintett aktív, a tünet lassan teljesedik ki, és inkább nyomásérzést jelent, mint szorítást, valamint a fájdalom gyakran más testrészekben is jelentkezik. 


Nyak vagy állkapocs fájdalom

A mellkasi fájdalom gyakran együtt jár a nyak-, az állkapocs vagy a vállak fájdalmával, sőt ritkábban az is előfordulhat, hogy a mellkasban nem is jelentkezik panasz. A nyak és az állkapocsfájdalom ugyanakkor utalhat angina pectorisra, amikor a szív nem jut elég oxigéndús vérhez. Ennek háttérében legtöbbször a koszorúér-meszesedés miatt kialakult szűkület húzódik meg és mindenképpen kardiológiai vizsgálatot igényel. 

Fotó: 123rf.com

Légzési problémák alvás közben

Azoknak, akik éjszaka levegő után kapkodva ébrednek – vagyis alvási apnoé betegségük van – megnő a kockázatuk a magasvérnyomás betegségre, a szívinfarktusra, a stroke-ra, a pitvarfibrillációra. Az oxigénhiány ugyanis nemcsak a vérnyomást emeli meg, hanem a szívritmust is felpörgeti. Éjjel gyakran szívritmuszavarok is kialakulnak, ami nagy veszélyt jelent. Nem véletlen, hogy ha a kardiológus rendszeres éjjeli ritmuszavarra derít fényt, azonnal alvásvizsgálatot javasol.

Duzzadt lábak

Ha alig tudjuk a cipőbe préselni a lábunkat, vagy nagyon mélyen bevág a zokni gumija, ez utalhat vénás keringési zavarra és szívproblémára is. Amennyiben a szív nem keringteti megfelelően a vért, a vénák a felesleges folyadékot előbb-utóbb a testszövetekbe pumpálják, például a lábakba, a hasba. Ha a bőrünket benyomva azt tapasztaljuk, hogy sokáig ott marad a mélyedés, mindenképpen szükséges a kardiológiai kivizsgálás.

Fotó: 123rf.com

A menedzserkardiológia természetesen nem csupán az orvosi vizsgálatokra épül – ismerteti Vaskó doktor -, hiszen például a szívultrahangon, a terheléses EKG-n, a nagylabor, az arteriográfos, és a szívstressz vizsgálatokon túl nagy hangsúly helyeződik az életmód orvoslásra is.

Menedzsereknél ugyanis különösen fontos a munkaképesség megtartása, így kiemelt helyen kezeljük a terápia során az életmódorvoslás eszközeit, a mozgás-, a táplálkozás- és a mentális terápiát. Természetesen mindezt az esetleg szükséges gyógyszeres terápia mellett alkalmazzuk, így nem csak a megelőzésben, kezelésben érünk el jó eredményt, de az életminőség és a teljesítőképesség javításában is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

8 ok a mindig kiújuló orrdugulás hátterében

2026. március 10.

Aki volt már megfázva, az valószínűleg átélte az orrdugulás jelenségét is, ami nem csak a hétköznapi tevékenységeket nehezíti meg, de sokszor az alvást is. Éppen ezért, ha ez a tünet időről időre visszatér, már csak az életminőség romlásának megakadályozása miatt is fontos kideríteni, pontosan mi okozza. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus számos okot sorolt fel, amelyek döntő részben kezelhetők.

Miért dugul be az orrunk?

Az orrüreg fő feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre, bő érhálózatra van szükség. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya a legkisebb gyulladásra is térfogatnövekedéssel válaszol és így elzárul a levegő útja.
– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi okozza az orrdugulást, számos vizsgálatot végezhetünk, akár már az első viziten is, illetve elrendelhetünk olyan további vizsgálatokat, mint például allergiateszt esetleg képalkotó eljárások, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet – mondja dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus. – Ha pedig tudjuk az okot, javarészt megtaláljuk a megoldást is, legyen szó akár célzott tüneti kezelésről, immunterápiáról, műtétről, vagy társszakmák bevonásáról.

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.