Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

6 fontos kérdés a trombózisról

Érdekességek2017. október 05.

A fogamzásgátló tabletták és a helytelen életmód következtében egyre gyakrabban alakul ki az embereknél mélyvénás trombózis. Ez az életveszélyes szövődményekkel járó állapot bár benne van a köztudatban, ennek ellenére sokakban felmerülhetnek bizonyos kérdések a betegséggel és annak kezelésével kapcsolatban. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája megválaszolja a leggyakoribbakat.

Mennyire veszélyes?

A mélyvénás trombózis egy veszélyes állapot, amiről akkor beszélünk, amikor a mélyen fekvő vénákban vérrög alakul ki. Ez a trombus azonban leszakadhat és a véráramba kerülve a tüdő artériájában akut elzáródást, tüdőembóliát okozhat, ami sajnos az esetek nem kis százalékában halálhoz vezet.

Honnan lehet biztosra tudni, hogy mélyvénás trombózisom van?

A mélyvénás trombózis típusos tünetei közé az adott végtag dagadása, livid elszíneződése, és fájdalma áll. Általában ezekből a jelekből már valószínűsíthető a probléma, ami vérvétellel (DDimer szint) és Doppler ultrahanggal bebizonyítható. A baj azonban az, hogy vannak úgynevezett néma esetek is, amikor semmilyen panasz nem jelentkezik. Az ilyen lábon kihordott trombózisoknál több veszély is fenyeget: egyrészt hirtelen tüdőembólia léphet fel, másrészt évekkel később is poszttrombotikus szindróma alakulhat ki.

Mennyi ideig kell véralvadásgátlón élni?

Azt, hogy pontosan meddig kell szedni az adott készítményt, nehéz megmondani, hiszen az sok mindentől, de elsősorban egyéni megítéléstől függ. Befolyásolja többek között az, hogy van-e a betegnek genetikai hajlama a trombózisra, vannak-e szövődményei, milyen életmódot folytat, vannak-e más betegségei, stb. Vannak ugyan általános, konkrét szabályok a véralvadásgátlók szedésének időtartamára vonatkozóan, de fontos kiemelnünk, hogy minden, a kezelést módosító/felfüggesztő/abbahagyó döntés előtt a betegnél kötelező az egyéni rizikófelmérés, mert csak ennek alapján szabad ilyen döntést meghozni! Ez azért is fontos, mert egy rosszul beállított terápia többet árt, mint használ, így nagy problémákat okozhat- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.


Lehet sportolni a kezelés alatt? Nem továbbítódik ezáltal a vérrög a tüdőbe?

Egyéni, ki mikor térhet vissza a sportoláshoz és a sportolás fajtája és intenzitása is fontos tényező. A diagnózis utáni pár hétben érdemes kerülni a megerőltető sportolást, ám mindez függ az állapot súlyosságától, van-e veleszületett hajlama az illetőnek a vérrögképződésre, esetleg van-e olyan egyéb betegsége, ami miatt megnő a trombózis, embólia létrejöttének veszélye. A szakértő hozzátette, amennyiben valakinek élete végéig véralvadásgátló gyógyszert kell szednie, akkor nem űzhet olyan sportokat, amik fejsérüléssel, illetve nagy testi ütközésekkel járhatnak, továbbá tiltottak az extrém sportok is.

Ha az alvadás gátló gyógyszer már elhagyható, akkor csupán a visszamaradt szervi károsodás szabhat határt a sportág kiválasztásában és intenzitásában. Jó esetben az első félév elteltével fokozatosan vissza lehet térni a korábbi edzéshez. És itt a lényeg a fokozatosságon van, ne legyen türelmetlen, ugyanis az apró ízületi és izomsérülések újabb trombózist okozhatnak! A fájdalom a legfontosabb figyelmeztető jel, ezért ha kellemetlenségeket tapasztal, hagyjon ki egy edzést és másnap legyen óvatosabb. Természetesen, ha fájdalom nem múlik, forduljon orvoshoz!

Léteznek utána kellemetlen szövődmények?

A trombózis egyik szövődményeként igen gyakori az úgynevezett poszttrombotikus szindróma (PTS), ami a megelőző kezelések nélkül 8-10 éven belül (néha hamarabb) kialakul: az alsó végtag bőrének, felületes szöveteinek a vénás keringés fokozatosan romlik, végül nem-, vagy igen nehezen gyógyuló lábszárfekélyek lépnek fel. Ezt az okozza, hogy a mélyebb vénák felé a keringés megszűnik, a visszaáramló vér új utakat (vénákat) keres magának. A PTS azért alakul ki, mert a mélyvénás trombózis utána nem számolják fel az okot, így a tönkrement vénabillentyűk ottmaradnak, és következő trombózis kiindulópontjai lesznek.

Mennyi az esélye annak, hogy újra kialakul? Hogy lehet megelőzni?

Sajnos, ha valakinél már egyszer kialakult trombózis, úgy nagy esély van egy újabbra. Éppen ezért óriási jelentősége van annak, hogy kiderüljön, mi is vezetett az állapothoz. Ez lehet pl. daganat, fogamzásgátló tabletta vagy más hormonkészítmények, tartós immobilitás, cigaretta, kevés folyadékfogyasztás, vagy akár genetikai hajlam is. Ekkor, ha lehet, meg kell szűntetni a kiváltó okot (pl. fogamzásgátló tabletta elhagyása), ám előfordulhat, hogy azt nem lehet- ilyenkor az esetek többségében élethosszig tartó antikoaguláns kezelésre van szükség. A legfontosabb azonban az, hogy az első trombózis után tudjuk, hogy a beteg életének hány százalékát töltötte INR 2-3 között! Ha keveset, akkor a PTS nagyon valószínű, ha több, mint 80 %-át, akkor e veszély nagymértékben csökken- teszi hozzá a professzor.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.