Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

6 fontos kérdés a trombózisról

Érdekességek2017. október 05.

A fogamzásgátló tabletták és a helytelen életmód következtében egyre gyakrabban alakul ki az embereknél mélyvénás trombózis. Ez az életveszélyes szövődményekkel járó állapot bár benne van a köztudatban, ennek ellenére sokakban felmerülhetnek bizonyos kérdések a betegséggel és annak kezelésével kapcsolatban. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája megválaszolja a leggyakoribbakat.

Mennyire veszélyes?

A mélyvénás trombózis egy veszélyes állapot, amiről akkor beszélünk, amikor a mélyen fekvő vénákban vérrög alakul ki. Ez a trombus azonban leszakadhat és a véráramba kerülve a tüdő artériájában akut elzáródást, tüdőembóliát okozhat, ami sajnos az esetek nem kis százalékában halálhoz vezet.

Honnan lehet biztosra tudni, hogy mélyvénás trombózisom van?

A mélyvénás trombózis típusos tünetei közé az adott végtag dagadása, livid elszíneződése, és fájdalma áll. Általában ezekből a jelekből már valószínűsíthető a probléma, ami vérvétellel (DDimer szint) és Doppler ultrahanggal bebizonyítható. A baj azonban az, hogy vannak úgynevezett néma esetek is, amikor semmilyen panasz nem jelentkezik. Az ilyen lábon kihordott trombózisoknál több veszély is fenyeget: egyrészt hirtelen tüdőembólia léphet fel, másrészt évekkel később is poszttrombotikus szindróma alakulhat ki.

Mennyi ideig kell véralvadásgátlón élni?

Azt, hogy pontosan meddig kell szedni az adott készítményt, nehéz megmondani, hiszen az sok mindentől, de elsősorban egyéni megítéléstől függ. Befolyásolja többek között az, hogy van-e a betegnek genetikai hajlama a trombózisra, vannak-e szövődményei, milyen életmódot folytat, vannak-e más betegségei, stb. Vannak ugyan általános, konkrét szabályok a véralvadásgátlók szedésének időtartamára vonatkozóan, de fontos kiemelnünk, hogy minden, a kezelést módosító/felfüggesztő/abbahagyó döntés előtt a betegnél kötelező az egyéni rizikófelmérés, mert csak ennek alapján szabad ilyen döntést meghozni! Ez azért is fontos, mert egy rosszul beállított terápia többet árt, mint használ, így nagy problémákat okozhat- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.


Lehet sportolni a kezelés alatt? Nem továbbítódik ezáltal a vérrög a tüdőbe?

Egyéni, ki mikor térhet vissza a sportoláshoz és a sportolás fajtája és intenzitása is fontos tényező. A diagnózis utáni pár hétben érdemes kerülni a megerőltető sportolást, ám mindez függ az állapot súlyosságától, van-e veleszületett hajlama az illetőnek a vérrögképződésre, esetleg van-e olyan egyéb betegsége, ami miatt megnő a trombózis, embólia létrejöttének veszélye. A szakértő hozzátette, amennyiben valakinek élete végéig véralvadásgátló gyógyszert kell szednie, akkor nem űzhet olyan sportokat, amik fejsérüléssel, illetve nagy testi ütközésekkel járhatnak, továbbá tiltottak az extrém sportok is.

Ha az alvadás gátló gyógyszer már elhagyható, akkor csupán a visszamaradt szervi károsodás szabhat határt a sportág kiválasztásában és intenzitásában. Jó esetben az első félév elteltével fokozatosan vissza lehet térni a korábbi edzéshez. És itt a lényeg a fokozatosságon van, ne legyen türelmetlen, ugyanis az apró ízületi és izomsérülések újabb trombózist okozhatnak! A fájdalom a legfontosabb figyelmeztető jel, ezért ha kellemetlenségeket tapasztal, hagyjon ki egy edzést és másnap legyen óvatosabb. Természetesen, ha fájdalom nem múlik, forduljon orvoshoz!

Léteznek utána kellemetlen szövődmények?

A trombózis egyik szövődményeként igen gyakori az úgynevezett poszttrombotikus szindróma (PTS), ami a megelőző kezelések nélkül 8-10 éven belül (néha hamarabb) kialakul: az alsó végtag bőrének, felületes szöveteinek a vénás keringés fokozatosan romlik, végül nem-, vagy igen nehezen gyógyuló lábszárfekélyek lépnek fel. Ezt az okozza, hogy a mélyebb vénák felé a keringés megszűnik, a visszaáramló vér új utakat (vénákat) keres magának. A PTS azért alakul ki, mert a mélyvénás trombózis utána nem számolják fel az okot, így a tönkrement vénabillentyűk ottmaradnak, és következő trombózis kiindulópontjai lesznek.

Mennyi az esélye annak, hogy újra kialakul? Hogy lehet megelőzni?

Sajnos, ha valakinél már egyszer kialakult trombózis, úgy nagy esély van egy újabbra. Éppen ezért óriási jelentősége van annak, hogy kiderüljön, mi is vezetett az állapothoz. Ez lehet pl. daganat, fogamzásgátló tabletta vagy más hormonkészítmények, tartós immobilitás, cigaretta, kevés folyadékfogyasztás, vagy akár genetikai hajlam is. Ekkor, ha lehet, meg kell szűntetni a kiváltó okot (pl. fogamzásgátló tabletta elhagyása), ám előfordulhat, hogy azt nem lehet- ilyenkor az esetek többségében élethosszig tartó antikoaguláns kezelésre van szükség. A legfontosabb azonban az, hogy az első trombózis után tudjuk, hogy a beteg életének hány százalékát töltötte INR 2-3 között! Ha keveset, akkor a PTS nagyon valószínű, ha több, mint 80 %-át, akkor e veszély nagymértékben csökken- teszi hozzá a professzor.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tartogatott vizelet és hüvelyszárazság is hajlamosíthat hólyaghurutra

2025. június 24.



Sokan úgy kapcsolják össze az úgynevezett felfázást a hideggel, hogy úgy vélik, a hideg vízben való tartózkodás vagy akár egy hideg kövön ülés okozza a kínzó tüneteiket. Holott a hólyaghurutot vagy cisztitiszt valójában baktériumok okozzák, bár ténylegesen van néhány hajlamosító tényező, amelyeket érdemes ismerni. Ezeket mutatta be dr. Bajor Gábor, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa.

Mi okozza valójában a hólyaghurutot?

A közkeletű, téves megnevezéssel felfázásnak nevezett cisztitiszt általában olyan baktériumok okozzák, amelyek normálisan is jelen vannak a vastagbélben, és szükség is van rájuk. Azonban, ha a húgyutakba kerülnek és elszaporodnak, ott már kórokozókká válhatnak és nagyon fájdalmas hólyaghurutot hozhatnak létre. Az egyik leggyakoribb ilyen kórokozó az Echerichia coli (E. coli.) baktérium. De miért juthat be egy alapvetően bélben tartózkodó baktérium a húgyutakba és miért fenyegeti ez a veszély erősebben a nőket?


Több hajlamosító tényező hozzájárulhat ahhoz, hogy a bélbaktériumok a húgyutakba juthassanak, és ott elszaporodva betegséget okozzanak. A nőknek alapvetően rövidebb a húgycsöve, ami azt jelenti, hogy a baktériumoknak kevesebbet kell utaznia, hogy elérjék a húgyhólyagot, valamint a húgycső alsó harmada folyamatosan ki van téve a hüvelyből és a végbélből származó kórokozókkal való találkozásnak – ismerteti Bajor doktor. – Ezen kívül sok nő úgy tapasztalhatja, hogy szexuális aktus után jelennek meg a tünetek, és ebből tévesen arra következtethetnek, hogy esetleg nemi betegségről van szó. Holott csak az történik, hogy a nemi élettel járó mechanikai behatás elősegítheti a kórokozók bejutását a hólyagba a rövid húgycsövön keresztül. Vagyis bár az intenzív szexuális élet és gyakori partnerváltás hajlamosíthat a húgyúti fertőzésekre, azok önmagukban nem tartoznak az STD kategóriába.

Akár génszerkesztési technológiával is kezelhetnek egy ritka betegséget

2025. június 24.



A legújabb gyógyszerfejlesztéseknek köszönhetően az örökletes angioödéma, ez a nem egyszer életveszélyes állapottal járó ritka betegség akár már a közeljövőben génszerkesztési technológiával is kezelhetővé válik – mondja dr. Farkas Henriette, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászai és Hematológiai Klinika egyetemi tanára, az Országos Angioödéma Referencia és Kiválósági Központ vezetője.

Az örökletes angioödéma (Hereditary Angioedema – HAE/HANO) egy ritka betegség, ami olyan ödémás rohamokat képes okozni, amelyek életveszélyes állapotot is előidézhetnek. Az ödéma jelentkezhet kézen, lábon, arcon és a gégében, ez utóbbi fulladáshoz vezethet.

Milyen tünetekkel kell mindenképpen nőgyógyászhoz fordulni?

2025. június 23.



Egy nőnek nagyon fontos figyelnie a teste jelzéseit, és tudnia azt, mi az, ami szokásosnak, normálisnak tekinthető, és mi az, ami figyelmeztető jelnek számít, és amit mindenképpen látnia kell nőgyógyásznak is. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek akár (természetesen korántsem minden esetben) daganatos megbetegedésre utalhatnak, és amelyek ellenőrzése elengedhetetlenül fontos. 

A nőgyógyászati daganatok tünetei változatosak lehetnek

A nőgyógyászati jellegű daganatok – így a méhtest-, méhnyak-, petefészek-, hüvely-, szeméremtestrák – tünetei nem azonosak mindenkinél, hiszen részben az egyes típusok is különböző tüneteket adhatnak, részben pedig minden szervezet eltérően reagálhat. Mindazonáltal vannak olyan, a legtöbb esetben megjelenő panaszok, jelek, amelyek feltétlenül nőgyógyászati kivizsgálásra szorulnak. Ezek az alábbiak:  
– Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás szinte minden nőgyógyászati daganat tünete lehet.
– Túl gyorsan kialakuló teltségérzet vagy étkezési nehézség, puffadás, alhasi- és/vagy derékfájdalom gyakori tünet petefészekrák esetén.
– Medencei fájdalom vagy nyomás szintén utalhat petefészek- és méhtestdaganatra.
– Gyakori, sürgető vizelési inger és/vagy szorulás jelezheti a petefészek- és hüvelyi daganat jelenlétét.
– Ha viszketés, égő érzés, fájdalom, érzékenység tapasztalható a szeméremtestben, vagy megváltozik a bőrszín vagy a bőrfelszín – sebek, hegek jelennek meg – az a szeméremtestrák tünete is lehet.