Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

6 ok, ami a pulzus kiugrásaihoz vezethet

Érdekességek2021. március 25.

17543029 - medicine doctor working with modern computer interface

Ijesztő érzés, ha azt tapasztaljuk, hogy a szívverésünk hirtelen felgyorsul, majd’ kiugrik a szívünk. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkalmi pulzus kiugrásokat sem szabad félvállról venni.

Mi lehet az oka a pulzus kiugrásnak?

A szívverés, mint folyamat működtetéséért többek közt a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek a felelősek. Amikor ezek az izomsejtek jelzést kapnak az agytól, hogy „nagyobb sebességre kell kapcsolnia” a szívnek, azonnal mozgásba lendülnek. A munkájuk eredménye, hogy a szív többször fog összehúzódni percenként, vagyis emelkedik a pulzus.

De mi az a helyzet, ami miatt az agy úgy dönt, hogy keményebb munkára kell bírni a szívet? Az oxigénszükséglet növekedése. Vagyis, ha azt tapasztaljuk, hogy hirtelen megemelkedik a pulzusunk, annak minden bizonnyal oka van.

Íme, 6 gyakori ok

  1. Fizikai aktivitás, sport
    Nyilvánvaló, hogy ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy nem csak a valódi sporttevékenység emelheti meg a pulzust, hiszen egy szívelégtelenséggel élő betegnek már akár egy emeletnyi lépcsőzés is igen intenzív mozgásnak számíthat.
  2. Cukor, finomított szénhidrát fogyasztás
    A túl sok cukor és szénhidrát fogyasztása felgyorsíthatja a pulzust, még az olyan „ártatlannak” látszó ételek is okozhatnak szívdobogást, mint a kukoricapehely, a vajas pattogatott kukorica. A finomított szénhidrát által beindított inzulinválasz ugyanis a kiválasztó szervek és a belső elválasztású mirigyek harmonikus működését is összezavarja. Megemelkedik az adrenalinszint, ami tovább emeli a pulzust.
  3. Alkoholfogyasztás
    Az alkohol mindenképpen hat a szívre, már csak a magas cukortartalma is elég ahhoz, hogy felpörgesse a szívműködést. Ráadásul német kutatók szerint a véralkoholszint emelkedésével együtt nő a szívritmuszavar kockázata is.  A kutatást EKG-val és alkoholszondával végezték a müncheni Oktoberfest látogatói körében.
  4. Érzelmi stresszhelyzet
    Nem véletlenül szokták javasolni egy rossz vagy felkavaró hír átadásánál, hogy üljön le az érintett. Egy hirtelen ijedtség vagy éppen egy lelkesedést kiváltó esemény hatására ugyanis beindul a gyors stresszreakció, aminek részeként többek közt emelkedik a pulzus, akár rosszullétet is okozva.
  5. Gyógyszerek és drogok
    Bizonyos gyógyszerek (főként diétás tabletták, az orrnyálkahártya duzzanatát csökkentő szerek, asztmás inhalátorok) és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is rövid idő alatt felgyorsíthatják a pulzust.
  6. Hormonális változások
    A hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket.

Fotó: pixabay.com

Ezért fontos a kardiológiai kivizsgálás

A kivizsgálásra mindenképpen sort kell keríteni, ha a pulzus kiugrását egynél többször tapasztaljunk, és nem tudjuk nyilvánvaló okhoz kötni azt. Fontos megtudni, nem húzódik-e meg betegség a háttérben – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Okozhat emelkedést például a vashiányos vérszegénység, egyes szívbillentyű, szívet érintő problémák, pajzsmirigy eltérés, komoly vérzés vagy egyes szervek súlyos betegségei. Éppen ezért a kivizsgálásnak elsősorban a háttérben meghúzódó okokat kell világossá tennie, hiszen csak így tudhatjuk, hogy „csak” a pulzust kell csökkentenünk, vagy az ezt kiváltó okot is kezelnünk kell. Senkinek sem ajánlott, hogy saját maga válasszon magának pulzust szabályozó szert, esetleg a szomszéd ajánlására, hiszen a biztonságos kezelésnél minden körülményt figyelembe kell venni, erre pedig csak az orvos van felkészülve.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.