Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

6 ok, ami a pulzus kiugrásaihoz vezethet

Érdekességek2021. március 25.

17543029 - medicine doctor working with modern computer interface

Ijesztő érzés, ha azt tapasztaljuk, hogy a szívverésünk hirtelen felgyorsul, majd’ kiugrik a szívünk. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkalmi pulzus kiugrásokat sem szabad félvállról venni.

Mi lehet az oka a pulzus kiugrásnak?

A szívverés, mint folyamat működtetéséért többek közt a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek a felelősek. Amikor ezek az izomsejtek jelzést kapnak az agytól, hogy „nagyobb sebességre kell kapcsolnia” a szívnek, azonnal mozgásba lendülnek. A munkájuk eredménye, hogy a szív többször fog összehúzódni percenként, vagyis emelkedik a pulzus.

De mi az a helyzet, ami miatt az agy úgy dönt, hogy keményebb munkára kell bírni a szívet? Az oxigénszükséglet növekedése. Vagyis, ha azt tapasztaljuk, hogy hirtelen megemelkedik a pulzusunk, annak minden bizonnyal oka van.

Íme, 6 gyakori ok

  1. Fizikai aktivitás, sport
    Nyilvánvaló, hogy ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy nem csak a valódi sporttevékenység emelheti meg a pulzust, hiszen egy szívelégtelenséggel élő betegnek már akár egy emeletnyi lépcsőzés is igen intenzív mozgásnak számíthat.
  2. Cukor, finomított szénhidrát fogyasztás
    A túl sok cukor és szénhidrát fogyasztása felgyorsíthatja a pulzust, még az olyan „ártatlannak” látszó ételek is okozhatnak szívdobogást, mint a kukoricapehely, a vajas pattogatott kukorica. A finomított szénhidrát által beindított inzulinválasz ugyanis a kiválasztó szervek és a belső elválasztású mirigyek harmonikus működését is összezavarja. Megemelkedik az adrenalinszint, ami tovább emeli a pulzust.
  3. Alkoholfogyasztás
    Az alkohol mindenképpen hat a szívre, már csak a magas cukortartalma is elég ahhoz, hogy felpörgesse a szívműködést. Ráadásul német kutatók szerint a véralkoholszint emelkedésével együtt nő a szívritmuszavar kockázata is.  A kutatást EKG-val és alkoholszondával végezték a müncheni Oktoberfest látogatói körében.
  4. Érzelmi stresszhelyzet
    Nem véletlenül szokták javasolni egy rossz vagy felkavaró hír átadásánál, hogy üljön le az érintett. Egy hirtelen ijedtség vagy éppen egy lelkesedést kiváltó esemény hatására ugyanis beindul a gyors stresszreakció, aminek részeként többek közt emelkedik a pulzus, akár rosszullétet is okozva.
  5. Gyógyszerek és drogok
    Bizonyos gyógyszerek (főként diétás tabletták, az orrnyálkahártya duzzanatát csökkentő szerek, asztmás inhalátorok) és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is rövid idő alatt felgyorsíthatják a pulzust.
  6. Hormonális változások
    A hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket.

Fotó: pixabay.com

Ezért fontos a kardiológiai kivizsgálás

A kivizsgálásra mindenképpen sort kell keríteni, ha a pulzus kiugrását egynél többször tapasztaljunk, és nem tudjuk nyilvánvaló okhoz kötni azt. Fontos megtudni, nem húzódik-e meg betegség a háttérben – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Okozhat emelkedést például a vashiányos vérszegénység, egyes szívbillentyű, szívet érintő problémák, pajzsmirigy eltérés, komoly vérzés vagy egyes szervek súlyos betegségei. Éppen ezért a kivizsgálásnak elsősorban a háttérben meghúzódó okokat kell világossá tennie, hiszen csak így tudhatjuk, hogy „csak” a pulzust kell csökkentenünk, vagy az ezt kiváltó okot is kezelnünk kell. Senkinek sem ajánlott, hogy saját maga válasszon magának pulzust szabályozó szert, esetleg a szomszéd ajánlására, hiszen a biztonságos kezelésnél minden körülményt figyelembe kell venni, erre pedig csak az orvos van felkészülve.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát. 

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).