Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

6 ok, amiért érdemes egyedül utazni

Érdekességek2020. július 02.

Fotó: pixabay.com

Itt a vakáció, az utazások ideje, és sokunkban felvetődhet a kérdés: vajon érdemes-e nekivágni egy – akár belföldi, akár külföldi – útnak egyedül? Számos érv szól mellette, többek közt az, hogy az önálló utazás egy újonnan felfedezett, a korábbiakhoz képest másképpen elénk táruló világot nyithat meg előttünk. Amellett, ha visszaérkezéskor sikeresnek érezzük ezt a „kalandot”, növelheti önbizalmunkat és magabiztosságunkat. Néhány jó tanács, hogy kellemes és hasznos legyen az utunk – szingliként is.

1. Érezzük ösztönzőnek az ilyen utazást

Az „egyéni kaland” több megközelítésből rendkívül ösztönző és hasznos lehet számunkra. Lehetőséget nyújt önálló döntések meghozatalára, új kultúrák vagy életmód megtapasztalására. Amellett úgy érezhetjük, hogy csak mi ízlelhetjük meg ennek a „szóló kalandnak” az ízét! A szabadság érzését is biztosíthatja számunkra, ami arra alkalmas, hogy önmagunkra összpontosítsunk. Mindez végül felhatalmaz és ösztönöz minket különféle, pl. életmódbeli, vagy általános beállítottságunkkal kapcsolatos változások meghozatalára, mikor hazatértünk.

2. A nyomasztó magányérzés megjelenését előzzük meg

Az egyedül történő utazás egyik legnehezebb (és talán elriasztó) része lehet a magányosság érzése. Bár sok más emberrel találkozhatunk az út során, vannak időszakok, amikor szívesen vennénk mások társaságát (pl. étkezések alkalmával, vagy ha már „kifogytunk” a látnivalókból, és csak úgy sétálgatni, parkban üldögélni van kedvünk). Még akkor is, ha egyébként elégedetten töltjük szabadidőnket egyedül… 

Néhány javaslat ezen érzés elkerülésére: mindig vigyünk magunkkal az útra egy szórakoztató könyvet, vagy amit kevésbé felejtünk el, egy elektronikus eszközt. Pl. az étkezési idő vagy a (szabadban töltött) szieszta jó alkalom arra, hogy kövessük az otthoni eseményeket. Letölthetünk fényképeket, küldhetünk e-maileket, vagy kapcsolatba léphetünk a rokonokkal, barátokkal akár Skype-on. is (sok országban az éttermek, hotelek ingyenes Wi-Fi-vel rendelkeznek).  És ha belefeledkezünk egy jó regénybe az egyedül fogyasztott vacsora közben, mindjárt nem érezzük annyira a magányt…


3. Legyünk magabiztosak

Az utazás „szólóban” valójában nagymértékben növelheti magabiztosságunkat és általános jóllétünket. Lehetővé teszi, hogy jobban megismerjük önmagunkat, és javítsunk önértékelésünkön úgy, hogy megtanulunk támaszkodni ösztöneinkre. Élvezhetjük a „saját társaságunkat”, ami furcsán hangzik, de sokkal világosabban tükrözi a tapasztalatokat annál, mint amikor másokkal is törődnünk kell.

Ami a kiválasztott úti célt illeti: tetszik az elképzelés, hogy egy távoli országba repüljünk, de pl. a járványhelyzet elmúlásával vagy egyéb okból idegesnek érezzük magunkat, mert félünk az ismeretlen helyzettől, akár már az első lépéskor? Akkor miért ne kezdenénk az önálló pihenésünket egy hazai fürdőhelyen töltött hétvégével, vagy néhány napos kirándulással vidéken, ahol magabiztosan mozgunk? Ideális módja lehet az „egyéni kalandozások” megkezdésének, és azután a folytatásának egy nagyobb utazással…

4. Kompromisszumok nélkül, bátran tervezzünk

A fotó illusztráció: pixabay.comAz egyéni utazást mi alakítjuk kedvünk szerint, önállóan gondolkodunk arról, mit csináljunk pihenésképpen, vagy milyen helyeket látogassunk, hogy szélesítsük látókörünket, bővítsük ismereteinket. Míg a másokkal való utazás kompromisszumokat igényel, és emiatt lehetséges, hogy nem tudjuk mindazon érdekességekkel kitölteni az időnket, amelyeket már előre elterveztünk. Így a szólóban megvalósított úton eljön a mi időnk: kényeztethetjük magunkat pl. egész napos strandolással, vagy egy wellness hotelben, és amellett akkor iktatjuk be a városnézést, múzeumlátogatást is, amikor erőt, kedvet érzünk hozzá. Mégis, bármennyi előnnyel jár, az egyedül történő első utazás nagy lépést jelent életünkben, akár alaposan előkészítettük azt, akár spontán módon indulunk neki.

5. Tanuljunk meg helyi alapszavakat, kifejezéseket idegen nyelven

Még akkor is, ha másokkal vakációzunk külföldön, mindig jó ötlet megtanulni néhány kulcsszót és kifejezést a meglátogatandó ország nyelvén. De ez különösen fontos, ha egyedül utazunk – főként, ha nem ismerjük az ottani nyelvet -, hiszen saját biztonságunk és kényelmünk érdekében kommunikálhatunk a helyiekkel.

6. Kössünk új ismeretségeket

A magányosan utazók rendszerint könnyebben ismerkednek másokkal – tegyünk így mi is. Ha kedvünk úgy hozza, kössünk új ismeretségeket, melyek gyakran barátsággá fejlődnek. Ezt elősegíti, ha jobban megnyílunk új ismerőseink előtt. Előnye még, hogy emelkedik az adrenalin szint, amikor új kapcsolatokat létesítünk más utazókkal, ami a személyes elégedettség nagyszerű érzését adhatja.

Amikor azonban – minden győzködés ellenére – az egyedül történő utazás ötlete kissé félelmetesnek tűnik számunkra, előkészületként még otthon tűzzünk ki magunk elé kisebb célokat. Pl. azt, hogy egy hét alatt több új ismeretségre teszünk szert, és nem törődünk vele, ha végül egyikből sem alakul ki barátság. Lassan építsük fel a kapcsolatokat, és közben tűzzünk ki egyre nagyobb célokat annak érdekében, hogy magabiztosságunk növekedjék. A relaxációs és megjelenítési technikák, fejlesztő programok szintén hatékonyak lehetnek, mivel segítenek leküzdeni félelmeinket új, idegen helyzetekkel kapcsolatban, és megvalósítani „szóló kalandunkat”…


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat

2025. december 31.

Minden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást. A kellemetlen érzés mellett mindez a nyelőcsövet belülről borító nyálkahártya gyulladásához vezethet. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa azt javasolja, a refluxos panaszok elkerülésének érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk.


„Alapvető fontosságú, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételt készítünk, illetve azt hogyan és miként fogyasztjuk el. Az ünnepek alatt gyakran eleve többet eszünk, nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint a hétköznapokban, és ráadásul általában késő este, olykor alkohollal párosítva tesszük ezt. Ilyenkor a gyomor túlterhelődik, ez fokozott savtermelést okoz, ami pedig gyomorégéshez, puffadáshoz és refluxos panaszokhoz vezethet. Utóbbi esélyét tovább növeli, ha valakinek rekeszsérve is van, azaz a nyelőcső alsó részét záró izomzat nem működik megfelelően, ugyanis ez az izom az, ami alapesetben a gyomorban lévő sav nyelőcsőbe való visszaáramlását megakadályozza” – mondja dr. Barkai László gasztroenterológus.

Túlfogyasztás és hulladék – A karácsony láthatatlan számlája

2025. december 31.

A karácsony a meghittség, az összetartozás és a „csak egyszer van egy évben” varázsa. Csakhogy a gyertyafény és a csillogó csomagolópapír mögött egyre gyakrabban felvillan a másik oldal is: az ünnepi túlfogyasztás, amely hulladékot, extra energiahasználatot és komoly karbonlábnyomot termel.

Világszinten az ünnepi időszak alatt a karbonlábnyom hozzávetőleg 6%-kal magasabb, mint az év más szakaszaiban. Egy 2024-es brit kutatás még sokkolóbb képet fest: egy átlagos felnőtt karácsonykor naponta több mint 500 kg CO₂-egyenértékű kibocsátásért felelhet, vagyis a „szokásos” napi szint több mint húszszorosáért. Nem véletlen, hogy klímavédők a karácsonyt a „világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájaként” is emlegetik: a vásárlási roham, a logisztika, a csomagolás, a fűtés és a díszkivilágítás fokozott használata mind hozzájárul a túlterheléshez.

A szemét mennyisége is látványosan nő: az ünnepi szezonban akár 30%-kal több háztartási hulladék keletkezhet. A Black Friday idején beszerzett termékek egy része rekordgyorsan válik hulladékká – egyes becslések szerint akár 80% is rövid úton a szemétben vagy égetőben végezheti. Ehhez jön a „kényszerajándékok” jelensége: a megfelelési kényszerből megvett, alig használt tárgyak előállítása ugyanúgy nyersanyagot és energiát igényel, mint bármi más, a végén mégis a fiók mélyén vagy a kukában kötnek ki.

És miközben minden csillog, a villanyóra sem alszik: az Egyesült Államokban a karácsonyi világítás éves fogyasztása kb. 6,63 milliárd kWh, ami nagyjából 14 millió hűtőszekrény éves energiaigényének felel meg. A fényár ráadásul fényszennyezést is okoz: a cikk szerint decemberben sok nagyváros éjszakai fényerő-növekedése az űrből is érzékelhető.

A magas vérnyomás tünetei

2025. december 30.

Mivel lehet a legjobban felismerni a magas vérnyomást? Vérnyomásméréssel! Ünnepekre hasznos ajándék lehet egy mérőeszköz.

Az otthoni vérnyomásmérésről mindenképpen vezessünk vérnyomásnaplót, amit meg tudunk mutatni a kezelőorvosnak. Írjuk fel a napot, az órát, a tevékenységet, miközben mértünk, a mért értékeket.
Így írjuk fel: 140/90/66

Az első szám a szív összehúzódásakor a vér kilökésével mért ún. szisztolés vérnyomás.
A második szám a szív elernyedésekor mért ún. diasztolés vérnyomás.
A harmadik szám a pulzus.

Milyen tünetek lehetnek magas vérnyomásban?

Szapora szívverés

Nem jelent szapora szívverést edzetlen, enyhén túlsúlyos, érzékeny idegrendszerű nőknél a 80-90/perces érték.

Szabálytalan szívverés

Felgyorsulások és kihagyások érzése jellemzi ezt a tünetet. Az utóbbit az ún. extraszisztolé, azaz a soron kívüli szívütés okozhatja. Egy nagyobb szívdobbanás után egy hosszabb szünetet lehet érezni, mintha leállna a szív. De nem kell megijedni, ettől nem áll le a szív, a hosszabb szünetet fiziológiai tény magyarázza: a következő szívütés nem tud olyan gyorsan lefutni az ingerületvezető pályán, mint az előző, ezért van a hosszabb szünet.

Erősebb szívverés

Főként nyugalomban érezhető. A terhelésre egy gyorsabban felpörgő szívverés a válasz. Ennek az az oka, hogy magas vérnyomás esetén a szívnek egy szűkebb, nagyobb ellenállású érrendszeren kell átnyomnia a vért. Mit tehet a szív: erősebben, gyorsabban üt, és néha soron kívüli ütésekkel (extraszisztolé) reagál.