Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

6 ok, amiért érdemes egyedül utazni

Érdekességek2020. július 02.

Fotó: pixabay.com

Itt a vakáció, az utazások ideje, és sokunkban felvetődhet a kérdés: vajon érdemes-e nekivágni egy – akár belföldi, akár külföldi – útnak egyedül? Számos érv szól mellette, többek közt az, hogy az önálló utazás egy újonnan felfedezett, a korábbiakhoz képest másképpen elénk táruló világot nyithat meg előttünk. Amellett, ha visszaérkezéskor sikeresnek érezzük ezt a „kalandot”, növelheti önbizalmunkat és magabiztosságunkat. Néhány jó tanács, hogy kellemes és hasznos legyen az utunk – szingliként is.

1. Érezzük ösztönzőnek az ilyen utazást

Az „egyéni kaland” több megközelítésből rendkívül ösztönző és hasznos lehet számunkra. Lehetőséget nyújt önálló döntések meghozatalára, új kultúrák vagy életmód megtapasztalására. Amellett úgy érezhetjük, hogy csak mi ízlelhetjük meg ennek a „szóló kalandnak” az ízét! A szabadság érzését is biztosíthatja számunkra, ami arra alkalmas, hogy önmagunkra összpontosítsunk. Mindez végül felhatalmaz és ösztönöz minket különféle, pl. életmódbeli, vagy általános beállítottságunkkal kapcsolatos változások meghozatalára, mikor hazatértünk.

2. A nyomasztó magányérzés megjelenését előzzük meg

Az egyedül történő utazás egyik legnehezebb (és talán elriasztó) része lehet a magányosság érzése. Bár sok más emberrel találkozhatunk az út során, vannak időszakok, amikor szívesen vennénk mások társaságát (pl. étkezések alkalmával, vagy ha már „kifogytunk” a látnivalókból, és csak úgy sétálgatni, parkban üldögélni van kedvünk). Még akkor is, ha egyébként elégedetten töltjük szabadidőnket egyedül… 

Néhány javaslat ezen érzés elkerülésére: mindig vigyünk magunkkal az útra egy szórakoztató könyvet, vagy amit kevésbé felejtünk el, egy elektronikus eszközt. Pl. az étkezési idő vagy a (szabadban töltött) szieszta jó alkalom arra, hogy kövessük az otthoni eseményeket. Letölthetünk fényképeket, küldhetünk e-maileket, vagy kapcsolatba léphetünk a rokonokkal, barátokkal akár Skype-on. is (sok országban az éttermek, hotelek ingyenes Wi-Fi-vel rendelkeznek).  És ha belefeledkezünk egy jó regénybe az egyedül fogyasztott vacsora közben, mindjárt nem érezzük annyira a magányt…


3. Legyünk magabiztosak

Az utazás „szólóban” valójában nagymértékben növelheti magabiztosságunkat és általános jóllétünket. Lehetővé teszi, hogy jobban megismerjük önmagunkat, és javítsunk önértékelésünkön úgy, hogy megtanulunk támaszkodni ösztöneinkre. Élvezhetjük a „saját társaságunkat”, ami furcsán hangzik, de sokkal világosabban tükrözi a tapasztalatokat annál, mint amikor másokkal is törődnünk kell.

Ami a kiválasztott úti célt illeti: tetszik az elképzelés, hogy egy távoli országba repüljünk, de pl. a járványhelyzet elmúlásával vagy egyéb okból idegesnek érezzük magunkat, mert félünk az ismeretlen helyzettől, akár már az első lépéskor? Akkor miért ne kezdenénk az önálló pihenésünket egy hazai fürdőhelyen töltött hétvégével, vagy néhány napos kirándulással vidéken, ahol magabiztosan mozgunk? Ideális módja lehet az „egyéni kalandozások” megkezdésének, és azután a folytatásának egy nagyobb utazással…

4. Kompromisszumok nélkül, bátran tervezzünk

A fotó illusztráció: pixabay.comAz egyéni utazást mi alakítjuk kedvünk szerint, önállóan gondolkodunk arról, mit csináljunk pihenésképpen, vagy milyen helyeket látogassunk, hogy szélesítsük látókörünket, bővítsük ismereteinket. Míg a másokkal való utazás kompromisszumokat igényel, és emiatt lehetséges, hogy nem tudjuk mindazon érdekességekkel kitölteni az időnket, amelyeket már előre elterveztünk. Így a szólóban megvalósított úton eljön a mi időnk: kényeztethetjük magunkat pl. egész napos strandolással, vagy egy wellness hotelben, és amellett akkor iktatjuk be a városnézést, múzeumlátogatást is, amikor erőt, kedvet érzünk hozzá. Mégis, bármennyi előnnyel jár, az egyedül történő első utazás nagy lépést jelent életünkben, akár alaposan előkészítettük azt, akár spontán módon indulunk neki.

5. Tanuljunk meg helyi alapszavakat, kifejezéseket idegen nyelven

Még akkor is, ha másokkal vakációzunk külföldön, mindig jó ötlet megtanulni néhány kulcsszót és kifejezést a meglátogatandó ország nyelvén. De ez különösen fontos, ha egyedül utazunk – főként, ha nem ismerjük az ottani nyelvet -, hiszen saját biztonságunk és kényelmünk érdekében kommunikálhatunk a helyiekkel.

6. Kössünk új ismeretségeket

A magányosan utazók rendszerint könnyebben ismerkednek másokkal – tegyünk így mi is. Ha kedvünk úgy hozza, kössünk új ismeretségeket, melyek gyakran barátsággá fejlődnek. Ezt elősegíti, ha jobban megnyílunk új ismerőseink előtt. Előnye még, hogy emelkedik az adrenalin szint, amikor új kapcsolatokat létesítünk más utazókkal, ami a személyes elégedettség nagyszerű érzését adhatja.

Amikor azonban – minden győzködés ellenére – az egyedül történő utazás ötlete kissé félelmetesnek tűnik számunkra, előkészületként még otthon tűzzünk ki magunk elé kisebb célokat. Pl. azt, hogy egy hét alatt több új ismeretségre teszünk szert, és nem törődünk vele, ha végül egyikből sem alakul ki barátság. Lassan építsük fel a kapcsolatokat, és közben tűzzünk ki egyre nagyobb célokat annak érdekében, hogy magabiztosságunk növekedjék. A relaxációs és megjelenítési technikák, fejlesztő programok szintén hatékonyak lehetnek, mivel segítenek leküzdeni félelmeinket új, idegen helyzetekkel kapcsolatban, és megvalósítani „szóló kalandunkat”…


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Jobb, ha a szemölcsöt az orvosra bízzuk!

2025. november 25.

A legtöbben ismerjük az érzést, amikor észreveszünk egy újonnan kialakult apró bőrelváltozást, és megpróbáljuk elbagatellizálni. Talán csak átmeneti, talán majd elmúlik magától – gondoljuk. A szemölcs pedig pont ilyen. Legtöbbször nem fáj, nem viszket, nem zavar látványosan, így gyakran hónapokig, akár évekig is együtt élünk vele, anélkül, hogy szakemberhez fordulnánk. Pedig a szemölcs több annál, mint egyszerű esztétikai kellemetlenség: valójában egy fertőző, aktív vírusos elváltozás, amelyet érdemes komolyan venni. A témában dr. Móga Kristóf, az L33 sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Szemölcs, de miért?

A szemölcsöt a humán papillomavírus (HPV) okozza, amelynek több mint 150 ismert típusa van. Ezek közül egyesek kizárólag a bőrön okoznak tüneteket, mások viszont komolyabb egészségügyi kockázatot is hordozhatnak, főként, ha nem megfelelően kezeljük őket. A fertőzés leginkább apró sérüléseken, felázott, felpuhult felületeken keresztül jut be a bőrbe, és a test különböző pontjain képes szaporodni. Megjelenhet a kézen, lábon, arcon, de akár intim területeken is. Ha pedig nem lépünk időben, a szemölcsök terjedhetnek, kiújulhatnak vagy egyre kellemetlenebb tüneteket okozhatnak.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy kezeletlen szemölcs – különösen, ha olyan helyen található, amit rendszeresen dörzsölünk vagy nyomunk, például a talpon vagy a kézen – komoly fájdalmat is okozhat. Egyes esetekben a szemölcs olyan mélyre terjedhet a bőrben, hogy egyszerű házi módszerekkel, gyógyszeres ecsetelőkkel már nem távolítható el. A sétálás, sportolás vagy akár a cipő viselése is nehézzé válhat, ha a talpon elhelyezkedő szemölcs nyomásra érzékennyé válik. A fájdalom mellett ott van a pszichés hatás is: egy jól látható helyen lévő szemölcs csökkentheti az önbizalmunkat, szorongást, szégyenérzetet válthat ki.

Komoly betegségek diagnosztizálásához és terápiájához járultak hozzá magyar kutatók

2025. november 25.

Komoly betegségek egyszerűbb diagnosztizálásához és jövőbeni új, terápiás lehetőségeihez járult hozzá több mint négyéves kutatás eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport. A magyar immunológusok részvételével megvalósult projekt az immunrendszerünk működésének jobb megértésével olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segítheti, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a COVID-19.

A COVID-19 járvány kitörésekor mindannyian szembesülhettünk vele, hogy az ember immunrendszere mennyire bonyolult, ugyanakkor mennyire fontos szerepe van egy beteg gyógyulásában, egyes esetekben pedig, amikor működése nem megfelelő, egy betegség súlyosbodásában. A gyógyíthatatlan vesebetegségek, szembetegségek, a fertőzések elleni védekezés és az autoimmun betegségek óriási terhet rónak a társadalomra. E betegségek diagnózisának és terápiájának egyik kulcsa az immunrendszer egyik elemének, a komplementrendszer megfelelő működésének jobb megértése. ELTE-s kutatók részvételével az elmúlt négy évben ennek a rendszernek a jobb megértésén, és az eredményekre alapozva új diagnosztikai eszközök előállításán dolgozott egy nemzetközi kutatócsoport. A Philipps-Universität Marburg vezette projektet, amelyben a magyar kutatókon kívül hét másik csoport, német, holland és spanyol partnerek vettek részt, az Európai Bizottság a Horizon 2020 program keretein belül 3,5 millió euróval támogatta.

A SciFiMed (Screening for inflammation to enable personalized medicine) nemzetközi konzorcium egy olyan bioszenzor létrehozásán dolgozott, amely a gyulladásos betegségek diagnózisát és terápiáját teheti gyorsabbá és hatékonyabbá. A kutatók a többéves munka eredményeként kifejlesztettek négy, antitest alapú kimutatási esszét (ELISA), vagyis egy olyan diagnosztikai eszközt, amelynek segítségével vérmintákból lehet egyes fehérjéket mérni, például egyes vese- és szembetegségek, COVID-19 és delírium esetében. Emellett a konzorcium egy olyan, multiplex elven alapuló (vagyis egyszerre több érték mérésére is alkalmas) tesztet is kifejlesztett, amelyet a jövőben akár közvetlenül a betegágy mellett is alkalmazható fehérjekimutatási gyorstesztként használhatnak az orvosok. Szintén a projekt eredménye egy innovatív, liposzómákon alapuló, a komplementrendszer aktivitásának meghatározására szolgáló teszt, amely kulcsfontosságú a fenti betegségek diagnosztikájában. A projekt ezen felül új ismereteket is eredményezett annak a fehérjecsaládnak a molekuláris kölcsönhatásairól, amelyek a jövőben terápiás célpontok lehetnek.

Miért ismétlődik a fejünkben egy dallam?

2025. november 24.

A fülbemászó dallamok és egyes személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták az ELTE és a BME kutatói. Tanulmányuk rávilágít arra is, hogy a dallamtapadás nem csupán egy kellemes-kellemetlen élmény, amely időről időre felbukkan az életünkben, hanem kapu is lehet az önismeret és a mentális egészség felé.

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy dallam sehogy nem ment ki a fejünkből, akárhogy is igyekeztünk megszabadulni tőle. A jelenség többnyire ártalmatlan, egyes kutatások azonban összefüggésbe hozzák bizonyos személyiségjegyekkel, például a szorongásra való hajlammal vagy a mentális kontroll mértékével.

Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK kutatói tanulmányukban 4300 magyar résztvevő bevonásával legutóbb azt vizsgálták, inkább a kényszeres ismétléshez, vagy inkább erős érzéki élményekhez kapcsolódik-e a tudományosan dallamtapadásnak nevezett jelenség. A kutatáshoz olyan kérdőíveket használtak, amelyek egyrészt a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthető, de nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérik. Ezek ugyanis hajlamokként az átlagos, egészséges embereknél is jelen lehetnek.  

A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik hajlamosabbak furcsa érzékszervi élményekre (például hangokat hallani, amit más nem hall), illetve kényszeres gondolatokra (olyanokra, amiket nem tudnak elhessegetni), gyakrabban gondolkodnak azon, hogy miért ragadt be egy dallam a fejükbe, vagy szívesen mozognak (például dobolnak az ujjukkal vagy dúdolnak), amikor egy dallam jár a fejükben.