6 tipp a szívbarát mozgáshoz
Érdekességek2023. október 24.
Mielőtt bárki belevágna az edzésbe, érdemes átgondolni, pontosan mit is szeretnénk elérni és milyen út vezethet a leghatékonyabb eredményekhez. Dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a mozgás a szív-érrendszer egészségének is egyik legjelentősebb védőfaktora, azonban e téren is fontos a tudatosság.
Lassan a testtel!
Annak, hogy tartós eredményeket érjünk el a mozgással, és az valóban az életformánkká váljon, az egyik legfontosabb titka a kitartás. Nem várjunk azonnali eredményeket, inkább a „lassú víz partot mos” elvet kövessük. A túl intenzív, nagyon megterhelő edzések csak kifáradást, izomlázat okoznak és elveszik a kedvünket a másnapi folytatástól. Holott a mozgást legalább hetente 5×30 perc erejéig be kellene építenünk a mindennapokba. Azoknak, akik korábban nem mozogtak, optimális a 15-20 perces, alacsony-közepes intenzitású edzés, majd szép lassan érdemes emelni az időtartamot és az intenzitást. A gyaloglás is remek mozgásforma lehet, ha kellő intenzitással és kitartással végezzük.
Tartsuk szem előtt az előnyöket!
A mozgással óriási egészségnyereségre tehetünk szert. Akár fogyás a célunk, akár erősödés, mindkét eredmény elérhető a fizikai aktivitás által – és természetesen megfelelően összeállított étrenddel. Ugyanakkor tisztában kell lennünk a mozgás egészségre gyakorolt hatásaival is. Kutatások bizonyítják, hogy a fizikailag aktív személyeknek fele akkora esélyük van szívbetegségekre, mint a nem sportolóknak.
A mozgás csökkenti a magas vérnyomás és – koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is. Szintén bizonyított, hogy – többek közt – a mozgáshiány miatt zsírszerű lerakódások (ún. plakkok) alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás, nem jut elég oxigén a szívizomhoz, ami végső soron iszkémiás szívbetegségekhez (például szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz) vezet.
Ne költsünk feleslegesen!
Az év elején, amikor sokan megpróbálnak „új életet kezdeni”, könnyű beleesni a költekezés csapdájába. Egy drága edzőruha, márkás cipő, a számtalan kütyü, amivel a sportszergyártók csábítanak, nem feltétlenül szükségesek az eredményes edzéshez. A mozgás minősége és a kitartásunk nem ezektől függenek. Ha már rászántuk magunkat az életformaváltásra, keressünk inkább szakembert, szakembereket magunk mellé, akik segítenek megtalálni a járható utat.
– Szív-érrendszeri betegséggel élőknek különösen fontos, hogy legyen mellettük szakértő – legalább a kezdeti időszakban. Ideális esetben a páciensnek érdemes az életmód orvoslás lehetőségeit kihasználni, hiszen ez a szakirány éppen arra szolgál, hogy akár már meglévő betegségek esetén alakítson ki egy gyógyító hatású életmódot – egy gondos, mindenre kiterjedő felmérés után – hangsúlyozza Matusovits doktornő.
Támogassuk meg a kitartást változatossággal!
A változatosság gyönyörködtet – a mozgásban is. Érdemes az egyes mozgásfajtákat váltogatni az unalom elkerülése végett, illetve egyes edzéseken belül is változtatni az intenzitást vagy a gyakorlatokat. A változatosság az egészségre is hat. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) iránymutatása szerint a 18-64 év közti felnőtteknek kétfajta mozgást is kellene végezniük hetente: aerob- és a rezisztenciaedzést. Az aerob edzés a gyakorlatban leginkább az állóképességi edzésnek felel meg, ide tartozik minden olyan mozgástípus, ami megizzaszt, felgyorsítja a pulzust, gyorsabb légvételt eredményez.
Úgy szoktunk praktikusan fogalmazni, hogy az a jó mozgásintenzitás, amely mellett izzadunk és lihegünk ugyan, de még el tudunk mondani néhány mondatot. A WHO szerint ebből kellene legalább 150 percnyit végeznünk hetente úgy, hogy egy edzés legalább 30 perces legyen. A rezisztenciaedzés, vagyis az izomerő fejlesztés a hét legalább két napján lenne ideális.
Keressünk társakat!
A csoportban végzett edzés növeli a motivációt, legyen szó akár az edzőtermek csoportos óráiról, akár közös futásról vagy kerékpározásról. Így nem csak testi, de jelentős szellemi és szociális előnyökhöz juthatunk és könnyebben rávesszük magunkat a mozgásra, ha tudjuk, hogy számítanak ránk a csoportban.
Rendszeresen ellenőriztessük az egészségünket!
Ha a rendszeres mozgás egészséges, akkor vajon miért van szükség mégis a hobbi- és élsportolók rendszeres kardiológiai szűrésére? A legfőbb indok, hogy számos öröklött vagy szerzett szívbetegség sokszor nem okoz tüneteket mindaddig, amíg intenzív terhelésnek nem tesszük ki szervezetünket. Ilyen például a koszorúér-betegség, a szívizom-elfajulás, a billentyűbetegségek, a kisebb-nagyobb fejlődési rendellenességek, szívritmuszavarok, vezetési zavarok.
– A sportkardiológia lényege, hogy kiszűri és azonosítja az összes olyan tényezőt, ami sportolás közben szív-érrendszeri szempontból veszélyt jelenthet az egészségre. A szűrés során kizárjuk a felesleges vizsgálatokat, de minden olyan területet feltérképezünk, ami valóban fontos a biztonságos sportoláshoz – ismerteti dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
– A sportkardiológai vizsgálatot mindenképpen érdemes elvégeztetni, ha egy szívbeteg sportolni szeretne, ha nincs ismert szívbetegség, de a családban öröklődik ilyen, ha az aktivitás kapcsán csökkenő vagy stagnáló teljesítményt tapasztalunk, ha az elvárthoz képest lassabb fejlődést, hosszabb regenerációs időt érzékelünk. Természetesen nem szabad késlekedni a kivizsgálással az olyan tünetek jelentkezésekor, mint a mellkasi panaszok, a légszomj vagy az – akár terheléstől függetlenül jelentkező – erős szívdobogás-érzés.
forrás: Patika Magazin
