Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

7 dolog, ami allergiás tüneteket okozhat karácsonykor

Érdekességek2023. december 27.

A karácsonyfa, az illatos gyertyák, az ünnepi menü és a készülődéssel járó stressz is felerősítheti a panaszokat. Dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosát kérdeztük, mire érdemes figyelni, ha valaki allergiától vagy intoleranciától szenved.

Fotó: 123rf.comA hagyományos ünnepi menü

A hagyományosan összeállított ünnepi menüsor több olyan élelmiszert is tartalmaz, melyek lebontása során hisztamin szabadul fel a szervezetben. Az ilyen típusú ételek fogyasztása, az arra érzékenyeknél panaszokat okozhat: csalánkiütés, arcdagadás, kivörösödés, tüsszögés, orrdugulás jelentkezhet. A hisztamin intolerancia tüneteinek kialakulása az étkezés után 30-60 perccel jellemző, de előfordulhat, hogy csak néhány nap elteltével jelentkeznek. Erősségük függ még az elfogyasztott ételek és az így felszabaduló hisztamin mennyiségétől is. Rontja a helyzetet, ha a beteg diamino-oxidáz (DAO) szintje alacsony, tehát a szokásosnál nagyobb mennyiségben felszabaduló hisztamint nem tudja lebontani. Az ünnepi menüben is előforduló, gyakoribb hisztamint tartalmazó, vagy hisztamint felszabadító élelmiszerek a halak, az érett, penészes és füstölt sajtok, alkoholok közül a vörösbor, fehérbor, pezsgő, sör. Füstölt húskészítmények, savanyú káposzta, mák, dió, mogyoró, csokoládé, tojásfehérje és fahéj.

Alma 

Keresztallergia a nyírfaallergiás betegek egy részénél csak pollenszezonban jelentkezik, de sokan egész évben szenvednek tőle. A panaszokat az egyes fehérjék szerkezeti hasonlósága okozza, melynek következtében az allergiás szervezet nem tesz különbséget köztük, és mindkettőre tünetekkel reagál. A nyírfapollenre allergiás betegek esetében leggyakrabban az alma fogyasztása jár kellemetlen tünetekkel: okozhat bizsergő, égő érzést a szájban, viszkető érzést a torokban. A betegek jellemzően a csonthéjasokat sem tudják fogyasztani, van, aki sülve, főve sem.

Adalékanyagok és ízfokozók a készételekben

A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák. Előfordulhat az is, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót okoz. Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten bőrpír, vagy csalánkiütés formájában.


A fenyőfa

Penészgomba allergiás betegeknél a tüneteket a karácsonyfa is fokozhatja. A fenyőkön az erdőkben is penészgomba telepedhet meg. A kivágott fákon a szabad ég alatt, zsúfolt, nedves környezetben való tárolás következtében pedig a gombatelepek tovább növekedhetnek. A lakásba kerülve ezek után természetesen azonnal megjelennek a belső levegőben is, amire az arra érzékenyek sűrű tüsszögésekkel, köhögéssel reagálhatnak. Számukra ideális választás lehet a műfenyő vásárlása.

Fotó: pixabay.com

Illatosítók

Az ünnepre hangolódás jegyében előkerülő mécsesek, illóolajok, párologtatók és illatos gyertyák is sokak számára irritálóak lehetnek. A potpourri szárított növényi összetevői penész spórák táptalajai lehetnek, ezért allergiások semmiképp ne tegyék olyan helyre, ahol közvetlenül belélegezhetik – dohányzóasztalra, vagy hálószobába – az illatosítóval teli dekorációt. Bizonyos illatanyagok az arra érzékenyeknél szintén felerősíthetik a tüneteket. Az illatosított gyertyák egy része is problémát okozhat, mivel olyan kémiai anyagokat tartalmaznak, amelyek vérbőséget okozhatnak az orrban, tüsszögést és orrfolyást válthatnak ki, asztmás betegeknél akár rohamot is provokálhatnak.

Fotó: 123rf.com

Bizsut ajándékozni fémallergiásnak

A bizsuk nem nemesfémekből készülnek, ezzel együtt nagyon népszerű ajándékok. Ám nem ritka sajnos, hogy a bizsuk viselése kellemetlen tüneteket okoz: a fülbevaló környékén a fül ég, viszket, a nyaklánc, karkötő mellett a bőr kipirul, begyullad. A fémallergia leggyakrabban bőrtünetekkel jelentkezik. Vörösség, viszketés, duzzanat, hámló-kiszáradt bőr. A tünetek először közvetlenül az érintkezés helyén alakulnak ki, később akár testszerte is megjelenhetnek. Hosszabb fennállás esetén a bőr megvastagodik, berepedezik. Bizonyos esetekben a bőrtünet lehet csalánkiütés szerű is.  

A készülődéssel járó stressz

A stressz köztudottan gyengíti védekező képességünket, ha idegeskedünk, könnyebben kapunk el fertőzéseket. Stressz hatására az allergiás tünetek is felerősödhetnek. Ne akarjuk tökéletesre szervezni az ünnepeket, ne vállaljuk túl magunkat. Hagyjunk időt a pihenésre és az ünnepek is allergiamentesen telnek!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.