Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

7 dolog, ami allergiás tüneteket okozhat karácsonykor

Érdekességek2023. december 27.

A karácsonyfa, az illatos gyertyák, az ünnepi menü és a készülődéssel járó stressz is felerősítheti a panaszokat. Dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosát kérdeztük, mire érdemes figyelni, ha valaki allergiától vagy intoleranciától szenved.

Fotó: 123rf.comA hagyományos ünnepi menü

A hagyományosan összeállított ünnepi menüsor több olyan élelmiszert is tartalmaz, melyek lebontása során hisztamin szabadul fel a szervezetben. Az ilyen típusú ételek fogyasztása, az arra érzékenyeknél panaszokat okozhat: csalánkiütés, arcdagadás, kivörösödés, tüsszögés, orrdugulás jelentkezhet. A hisztamin intolerancia tüneteinek kialakulása az étkezés után 30-60 perccel jellemző, de előfordulhat, hogy csak néhány nap elteltével jelentkeznek. Erősségük függ még az elfogyasztott ételek és az így felszabaduló hisztamin mennyiségétől is. Rontja a helyzetet, ha a beteg diamino-oxidáz (DAO) szintje alacsony, tehát a szokásosnál nagyobb mennyiségben felszabaduló hisztamint nem tudja lebontani. Az ünnepi menüben is előforduló, gyakoribb hisztamint tartalmazó, vagy hisztamint felszabadító élelmiszerek a halak, az érett, penészes és füstölt sajtok, alkoholok közül a vörösbor, fehérbor, pezsgő, sör. Füstölt húskészítmények, savanyú káposzta, mák, dió, mogyoró, csokoládé, tojásfehérje és fahéj.

Alma 

Keresztallergia a nyírfaallergiás betegek egy részénél csak pollenszezonban jelentkezik, de sokan egész évben szenvednek tőle. A panaszokat az egyes fehérjék szerkezeti hasonlósága okozza, melynek következtében az allergiás szervezet nem tesz különbséget köztük, és mindkettőre tünetekkel reagál. A nyírfapollenre allergiás betegek esetében leggyakrabban az alma fogyasztása jár kellemetlen tünetekkel: okozhat bizsergő, égő érzést a szájban, viszkető érzést a torokban. A betegek jellemzően a csonthéjasokat sem tudják fogyasztani, van, aki sülve, főve sem.

Adalékanyagok és ízfokozók a készételekben

A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák. Előfordulhat az is, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót okoz. Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten bőrpír, vagy csalánkiütés formájában.


A fenyőfa

Penészgomba allergiás betegeknél a tüneteket a karácsonyfa is fokozhatja. A fenyőkön az erdőkben is penészgomba telepedhet meg. A kivágott fákon a szabad ég alatt, zsúfolt, nedves környezetben való tárolás következtében pedig a gombatelepek tovább növekedhetnek. A lakásba kerülve ezek után természetesen azonnal megjelennek a belső levegőben is, amire az arra érzékenyek sűrű tüsszögésekkel, köhögéssel reagálhatnak. Számukra ideális választás lehet a műfenyő vásárlása.

Fotó: pixabay.com

Illatosítók

Az ünnepre hangolódás jegyében előkerülő mécsesek, illóolajok, párologtatók és illatos gyertyák is sokak számára irritálóak lehetnek. A potpourri szárított növényi összetevői penész spórák táptalajai lehetnek, ezért allergiások semmiképp ne tegyék olyan helyre, ahol közvetlenül belélegezhetik – dohányzóasztalra, vagy hálószobába – az illatosítóval teli dekorációt. Bizonyos illatanyagok az arra érzékenyeknél szintén felerősíthetik a tüneteket. Az illatosított gyertyák egy része is problémát okozhat, mivel olyan kémiai anyagokat tartalmaznak, amelyek vérbőséget okozhatnak az orrban, tüsszögést és orrfolyást válthatnak ki, asztmás betegeknél akár rohamot is provokálhatnak.

Fotó: 123rf.com

Bizsut ajándékozni fémallergiásnak

A bizsuk nem nemesfémekből készülnek, ezzel együtt nagyon népszerű ajándékok. Ám nem ritka sajnos, hogy a bizsuk viselése kellemetlen tüneteket okoz: a fülbevaló környékén a fül ég, viszket, a nyaklánc, karkötő mellett a bőr kipirul, begyullad. A fémallergia leggyakrabban bőrtünetekkel jelentkezik. Vörösség, viszketés, duzzanat, hámló-kiszáradt bőr. A tünetek először közvetlenül az érintkezés helyén alakulnak ki, később akár testszerte is megjelenhetnek. Hosszabb fennállás esetén a bőr megvastagodik, berepedezik. Bizonyos esetekben a bőrtünet lehet csalánkiütés szerű is.  

A készülődéssel járó stressz

A stressz köztudottan gyengíti védekező képességünket, ha idegeskedünk, könnyebben kapunk el fertőzéseket. Stressz hatására az allergiás tünetek is felerősödhetnek. Ne akarjuk tökéletesre szervezni az ünnepeket, ne vállaljuk túl magunkat. Hagyjunk időt a pihenésre és az ünnepek is allergiamentesen telnek!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.