Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

7 kérdés és 7 válasz a májbetegségekről

Érdekességek2019. június 25.

Fotó: 123rf.com

Szervezetünkben a májnak számos feladata van

Először is az anyagcsere központi szerve. Az egész anyagcsere-folyamat, beleértve a zsírok, a fehérjék, a szénhidrátok, a vitaminok és az ásványi anyagok lebontását és átalakítását, a máj közvetítésével történik. A vese és a tüdő mellett a máj szerepet játszik a sav-bázis háztartás és a testhőmérséklet szabályozásában is. Részt vesz továbbá a fertőzések leküzdésében úgy, hogy ellenanyagokat termel, és azokat a vérbe juttatja. Fontos tárolószerv is, itt raktározódnak el például a vitaminok, a vas és más anyagok.

A máj második legfontosabb feladata a szervezetben lévő mérgező hatású anyagok lebontása, közömbösítése. Mérgek különböző módon, egyrészt az anyagcsere során, másrészt kívülről kerülhetnek a szervezetbe. A káros zsíroldékony anyagokat a májsejtek alakítják át vízoldékonnyá, s ez teszi lehetővé, hogy a vizelettel együtt kiürüljenek a szervezetből. A legtöbb gyógyszer is a májban bomlik le.

1. A máj megbetegedéseit gyakran túl későn fedezik fel. Miért?

Ha túl sok mérgező anyag jut a szervezetbe, a máj nem képes ellátni a reá háruló feladatot és károsodik. Mivel azonban a máj belsejében nincsenek idegek, nem tudja a fájdalom révén – mint a többi szerv – jelezni, hogy baj van. A károsodás tehát sajnos, sokáig észrevétlen marad, túl későn fedezzük fel, hogy a máj teljesítőképessége erősen lecsökkent. Ráadásul, mivel a beteg nem érez fájdalmat, tovább folytatja a májat megbetegítő, helytelen életmódját.


2. A gyógyszerszedés szempontjából fontos, hogy a máj megfelelően működjön

De mi a helyzet idősebb korban? Ilyenkor nem csökken a máj teljesítőképessége?Tudjuk, hogy a gyógyszeradagolás az életkortól függ, vagyis más például a gyerekadag és más a felnőttadag. Tulajdonképpen idősebb korban is változtatni kellene a dózist, mivel az idős ember szervezete – még ha nem is májbeteg – sok esetben lassabban bontja le a gyógyszert, mint a fiatalé. A gyógyszerek felezési ideje a májbeteg és az idős ember esetében meghosszabbodik, ami azt jelenti, hogy szervezetük nem bontja le teljes mértékben például a naponta szedett altatót. A maradék mindig a következő napi adaghoz adódik, és ily módon idővel már toxikus, azaz mérgező mennyiség halmozódhat fel belőle a szervezetben.

3. Miért a máj legnagyobb ellensége az alkohol? 

Az alkohol olyan molekula, amelyet a máj csak fokozatosan tud lebontani. Kivonja belőle a hidrogént, s eközben egy rendkívül káros anyag, acetaldehid keletkezik. A lebontási folyamat során sok hidrogénmolekula szabadul fel, ami a máj egyfajta biokémiai károsodásához és zsíros elfajulásához vezet.

4. A májzsírosodás önmagában még nem betegség?

A zsíros elfajulásnak sokféle kiváltó oka lehet. Némi zsírlerakódás a májsejtekben még nem betegség, de olyan tünet, ami betegségre utalhat. Az alkohol okozta zsírmáj – ha az alkoholfogyasztás megszűnik – teljes mértékben visszafejlődik. Ha azonban egyre több szeszes ital jut a szervezetbe, alkoholtoxikus hepatitisz, azaz májgyulladás lép fel. Ennek később májzsugorodás és legrosszabb esetben – gyakran csak évtizedekkel később – daganat lehet a következménye.

5. Igaz-e, hogy a máj viszonylag könnyen regenerálódik?

Valóban így van. Ellenkező esetben az emberiség már rég kihalt volna. Egy daganat operációja során előfordul, hogy a májnak több mint a felét eltávolítják. A megmaradt darab néhány hónap alatt visszanyeri eredeti méretét. Egy májgyulladásnál a májsejtek 30 százaléka is elpusztulhat, a májszövet mégis ugyanolyan szerkezetűvé regenerálódik, mint amilyen azelőtt volt. Ha azonban újra és újra káros hatások érik a májat, a felépülés már nem így zajlik le. A működő sejtek helyébe kötőszövet lép, és az egészséges sima és puha májállományt egy csomós szövet váltja fel. Ezt az állapotot nevezik májzsugorodásnak.

6. Kinek kell a hepatitis elleni védőoltás?

Például azokat, akik fertőzésveszélyes környezetben, többek között az egészségügyben dolgoznak. Ajánlott az oltás továbbá azoknak is, akik foglalkozásuknál fogva gyakran utaznak Délkelet-Ázsiába. A meleg éghajlatú országokban és hiányos higiéniai körülmények között nagyobb az élelmiszerek által történő fertőzés veszélye. A hepatitiszA vírus megtelepedhet és elszaporodhat például a tengeri kagylókban, a nyers gyümölcs- és zöldségfélékben, a forralatlan vízben és tejben.

A hepatitis-A és B ellen létezik védőoltás, a C típus ellen azonban még nem, ugyanakkor a C-vírus általi fertőzések száma világszerte nő. Nem százszázalékos és csak néhány hónapig tartó, úgynevezett passzív immunitást nyújt az intramuszkuláris hiperimmunglobulin oltás. Jó hatásfokkal alkalmazható a C-vírus okozta májgyulladás leküzdésében továbbá az Interferon, mely a szervezet egész immunrendszerét erősíti, és lassítja a gyulladási folyamatot.

7. Melyek a májerősítő gyógynövények?

Aki általában egészséges életmódot folytat, az nagy valószínűséggel a máját is megóvja a különböző betegségektől. Ezenkívül a természet is kínál néhány olyan gyógynövényt, amelyek erősítik és védik a májat. A legismertebb a máriatövis, de ide tartozik az articsóka és a pitypang is. A belőlük készült kivonatok gyógyszertárban kaphatók.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.