Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

7+1 ok, amiért képtelen vagy lefogyni!

Érdekességek2024. szeptember 24.

Napi rutin, íz-, és illat kavalkád, megszokások, kedvenc ételek. Ezek és más indokok, speciális helyzetek sora vezet oda, hogy képtelen vagy lemondani az ételről és folyamatossá válik a túlevési szindróma. Étkezési berögződések, harapnivaló szokások, durván fennragadt kilók. Csapdák, amikre jó, ha figyelsz.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Megszokás
Ha minden nap ugyanabban az órában reggelizünk, ebédelünk és vacsorázunk, arra tanítjuk a testünket, hogy bizonyos időszakokban várja az élelempótlást. Még akkor is, ha egyébként nem korog a gyomrunk. Reggel automatikusan kinyitod a hűtőajtót, értekezlet után bevágod az ebédet, és alig várod, hazaérj, hogy vacsorázhass egy jót. Reandy Seely, a Cincinnati Egyetem professzora szerint azért vagyunk éhesek például délidőben, mert az elmúlt 100 napban akkor ebédeltünk.

Gusztaságok látványa
A fénykép feltalálóját is okolhatjuk a plusz dekák miatt. Az agyunk ugyanis nem tesz különbséget aközött, hogy kedvenc ételünket vagy csak annak kétdimenziós mását látjuk – véli a professzor.A testünk érzékeli, hogy ennivaló van a környéken, és felkészül rá, hogy az be fog kerülni a szervezetünkbe. Ezért indul el a nyálelválasztásunk anyuka almatortája és a reklámokban szereplő almatorták láttán egyaránt.

Illat zivatar - bepörget
A szaglás kulcsfontosságú eleme a folyamatnak, melynek során érzékeljük, hogy kaja van a közelben. Amint kiszimatolunk valami finomat, beindul az inzulinelválasztás, ami éhségérzetet okoz. A látvány és a szag együtt beindítják a lavinát a szervezetben: minden porcikánk ételre vágyik.

Pityókásan megéhezünk – a sörkorcsolya szindróma
Tudományosan még nem bizonyították be, hogy az alkohol miatt ennénk többet, de a fogyókúrázók többsége szerint nehezebb tartaniuk a diétát, miután alkoholt fogyasztottak. Az alkholokban is sok kalória van, de mások meg arra esküsznek, hogy a partyk alatt elveszi az alkohol az étvágyat. Minden esetre sokan ráesznek.


Téli takaró testünknek
Hidegben az emberek többsége többet eszik. Ettől is vagyunk hajlamosabbak télen a hízásra, és ezért nem srófolják fel a fűtést az éttermekben. Evés előtt az anyagcsere-folyamataink lelassulnak, és csökken a testhőmérsékletünk. Az étkezés felgyorsítja az anyagcserét, és felmelegíti a szervezetet.

Fáradt falatozáok
Ha nem alszunk eleget, az energiát többlet kalória bevitellel próbáljuk pótolni. Így leszünk kövérek, buták és fáradtak egyszerre. Az alváshiány ugyanis a koncentrálóképességet is sújtja.

Gyorsan kiürülő kaják
Hiába laktál jól fehér kenyérrel vagy egy hatalmas adag sajtos makarónitól, mert néhány órán belül a szervezeted újabb adagért süvölt. A finomított szénhidrátok fogyasztása után gyorsan lecsökken a vércukorszinted, és újra érdeklődésed középpontjába kerül a táplálkozás.

Nassra vágyunk
Miért van az, hogy megettél egy hatalmas szelet húsos ételt, és tele vagy, de még mindig tudsz helyet szorítani a desszertnek? Az testünk ínyenc, és szereti a változatos ízeket.

Lehet, hogy minden ízigényedet kielégítetted, csak épp az édesre való vágyat nem. A dietetikusok szerint elég lenne néhány édes gyümölcsöt csempésznünk a salátába, vagy édesebb szószt használnánk a húshoz, hogy ne kelljen desszerthez folyamodnunk.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.