Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

8 dolog, melyet érdemes tudni a pajzsmirigy daganatról

Érdekességek2023. május 12.

A pajzsmirigy daganatos megbetegedése igen sok embert érint, melyre a szerven lévő göbös elváltozások hívhatják fel a figyelmet. Inkább az ún. hideg göbök esetén áll fenn a veszély a rosszindulatúságra, így alapos kivizsgálást igényel, ha valakinél göbök keletkeznek. Hogy mi mindent érdemes tudni a pajzsmirigy daganatáról, arról dr. Békési Gábor PhD., a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája beszélt.

Az utóbbi évtizedekben megduplázódott a pajzsmirigy daganattal diagnosztizált betegek száma

Statisztikák szerint az utóbbi két évtizedben duplájára nőtt a pajzsmirigy daganatosok száma. Ennek fő oka azonban nem a betegség gyors terjedése, hanem az egyre fejlettebb diagnosztikus eszközök megjelenése, melyek segítségével sokkal pontosabb és részletesebb képet lehet kapni a pajzsmirigy szerkezetéről és az esetleges elváltozásokról. A szerv ultrahangos vizsgálatán túl nagy segítségre van az MRI vizsgálat, valamint az ún. aspirációs citológia is. Ezekkel nem csak a göbök jelenléte fedezhető fel, hanem megállapítható, hogy jó-vagy rosszindulatú elváltozásokkal állunk szemben.

Leginkább a fiatalabb nőket veszélyezteti

Bár senki sincs védve a pajzsmirigy daganattól, ám az ACS (American Cancer Society) felmérése szerint leginkább a fiatalabb nőknél diagnosztizálják a pajzsmirigyrákot. Ennek oka pontosan még nem tisztázott, ám valószínű, hogy a hormonális rendszerben kell keresni a magyarázatot.

Rekedtség, nyelési nehézég és megnagyobbodott nyirokcsomók

A pajzsmirigyráknak egyértelmű tünetei nincsenek, hiszen a jóindulatú göbök is ugyanolyan tüneteket produkálhatnak. Mégis, akkor gyakoribb, amikor rekedtségről, a hang mélyüléséről, nyelési és légzési nehézségről, valamint megnagyobbodott nyirokcsomókról panaszkodik a beteg. Természetesen ilyen esetekben sem kell megijedni, ugyanis a jóindulatú elváltozások is hasonló tünetekkel járhatnak.

A rosszindulatú pajzsmirigyráknak több típusa is van

A pajzsmirigyrákoknak több típusa van, szöveti szerkezetük és aszerint, hogy mennyire kifejlett sejtből indulnak ki.  Ezek alapján megkülönböztetünk papilláris, follikuláris, medulláris és anaplasztikus rákot. A prognózis az első két esetben a legjobb, és szerencsére ez a kettő fordul elő a leggyakrabban.


Nem mindig jár a pajzsmirigy hormontermelési zavarával

Érdemes tudni, hogy a pajzsmirigy daganat – legyen az jó-vagy rosszindulatú- nem feltétlen jár együtt a pajzsmirigy alul-vagy túlműködésével. Éppen ezért sokszor nem is hívja fel rá olyan tünet a figyelmet, mint pl. a testsúlyváltozás, hajhullás, emésztési zavarok- mondja dr. Békési Gábor PhD., a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.

Előfordul, hogy ki kell venni az egész pajzsmirigyet

Attól függően, hogy jó-vagy rosszindulatú elváltozásról van szó, pajzsmirigy műtétre lehet szükség, melynek során eltávolítják vagy az egész szervet, vagy csupán egy részét a pajzsmirigynek (az előbbi esetben értelemszerűen hormonpótlásra szorul élete végéig a beteg).  A műtét után sokszor izotópkezelésre is sor kerül, hogy ne maradjanak daganatos sejtek. 

A pajzsmirigy jóindulatú daganataival a legtöbb esetben nincs teendő, rendszerint megfigyelést, ultrahangos ellenőrzést javasolnak az orvosok. Ha azonban a göb nagysága meghaladja a 3 centimétert vagy nyomja a mellette levő légcsövet, akkor műtéti eltávolításra van szükség.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.