Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

8 étkezési szabály kismamáknak

Érdekességek2020. március 07.

Fotó: gettyimages.com

A kismama táplálkozása nem csak a saját egészsége és jó közérzete miatt fontos, de a magzat fejlődése szempontjából is döntő jelentőségű. Azonban nem szükséges kettő helyett enni, így a szintén mindkettejük egészségét befolyásoló elhízás is elkerülhető. A legfontosabb szabályokról dr. Demjén László, az Oxygen Medical szülész-nőgyógyász szakorvosa beszélt.

Cél a kiegyensúlyozott táplálkozás

„Általánosságban elmondható, hogy a várandósság alatt napi 300 kalóriával nő meg a kismama energiaigénye a korábbihoz képest. Ennek a bevitelét azonban sok esetben megakadályozza a terhesség első hónapjaiban jelentkező émelygés, hányinger, esetleg hányás. A nők gyakran megijednek ettől és emiatt vagy a hízástól való félelmük miatt nem figyelnek eléggé a rendszeres táplálkozásra. Erre a lelkiismeretes szakembernek ajánlatos felfigyelnie és elbeszélgetni erről a kismamával.” – figyelmeztet dr. Demjén László
A kismamáknak a rosszulléttől függetlenül meg kell próbálkozniuk a kiegyensúlyozott és vitaminokban gazdag táplálkozással.


8 hasznos tanács a kiegyensúlyozott táplálkozásért

  1. Törekedni kell a változatos táplálkozásra, így jó eséllyel minden szükséges tápanyag megjelenik a palettán. A étkezések zömében ott lehet a kenyér, illetve a gabonák, legalább három-négy adag zöldség és gyümölcs, egészséges fehérjeforrások, mint a húsok, a halak, a tojás és a magvak, valamint napi szinten a tejtermékek is. Az élelmiszerekből ajánlatos az alacsony zsír- és cukortartalmúakat választani.
  2. A kismamák a bélmozgás elősegítése érdekében részesítsék előnyben a magas rosttartalmú élelmiszereket, mint például a teljes kiőrlésű gabonákat, tésztákat, a barna rizst, a gyümölcsöket és a zöldségeket. Jó szolgálatot tehet a joghurtba kevert búza- vagy zabkorpa is.
  3. A várandósoknak biztosnak kell lenniük abban, hogy megfelelő mennyiségű vitamint és ásványi anyagot tartalmaz a napi étrendjük. A nőgyógyásszal konzultálva hasznos lehet, ha magzatvédő- illetve terhességi vitaminokkal is kiegészítik a táplálkozásukat. A szakember abban is segíthet, hogy a vény nélkül- és a receptre kapható készítmények közül megtalálják a számukra legoptimálisabbat.
  4. Napi 300-600 mg kalciumbevitel biztosítja a baba és a mama egészségét. A mamáknál szükséges az izom-összehúzódáshoz és az ideg-ingerület vezetéshez, a magzatnál pedig az egészséges csontok, fogak felépüléséhez. Gazdag kalciumforrások az olajos magvak, a mák, a saláta, a szőlő, a füge, a narancs, a citrom és a joghurt. A kávé és a szénsavas üdítők viszont gátolják a kalcium felszívódását.
  5. A vasbevitel is igen fontos az immunrendszer működéséhez, valamint a magzat izomfehérjéinek és az enzimek képzéséhez. A napi 25-30 mg vas pótolható bogyós gyümölcsökkel, brokkolival, barackkal, mákkal, teljes kiőrlésű búzával, tojással, húsokkal. 
  6. A C-vitamin szükséges a vas felszívódásához, a vérképzéshez, és segít leküzdeni a fertőzéseket, ezért a kismamáknak napi 100-500 mg javasolt. Ezért érdemes naponta friss gyümölcsöket, zöldségeket, homoktövist, csipkebogyót, májat fogyasztani. 
  7. A folsav szedését ideális esetben már a fogantatás előtt érdemes elkezdeni, hiszen segít a velőcső-záródási rendellenességek megelőzésében, valamint a szív- és vese fejlődési rendellenességek előfordulását is csökkenti. A mesterséges készítményeken kívül megtalálható a zöld növényekben és a káposztafélékben.
  8. Kismamáknak az A-vitamin bevitelt mindenképpen táplálékkal kell megoldaniuk, mert túlzott mennyiségben májkárosító lehet. (Magzatvédő vitamin szedése mellett külön A-vitamin pótlás nem ajánlott.) Előanyaga, a béta-karotin erősíti a szöveteket, a sejtek, és szoptatáskor is szükséges a hormontermeléshez. Természetes forrásai a sárgarépa, a sütőtök, a zeller, a paradicsom, a cékla, a sárgadinnye, a csipkebogyó, a fokhagyma, a halolaj, a hering, a makréla és a máj.

forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Folyadékfogyasztás időskorban

2026. március 15.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy milyen mértékben fogyaszthatunk sót, zsírt és hozzáadott cukrot időskorban. A cikk folytatásaként a folyadékfogyasztás fontosságáról olvashat.

Az emésztés és felszívódás normál működésének fenntartása, a testhőmérséklet és a testsúly szabályozása és a kiszáradás elkerülése érdekében 60 éves kor felett, normál körülmények között naponta legalább 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt.

Folyadékpótlásra a legalkalmasabb a csapvíz, ásványvíz. Hozzáadott cukrot, mézet, szirupot tartalmazó üdítőt, szörpöt, teát csak havonta 1-2 pohárral, gyümölcsnektárokat legfeljebb hetente 1-2 pohárral, 100%-os gyümölcslevet legfeljebb 1-2 pohárral, alkoholos italt pedig csak alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.

Só, zsír és hozzáadott cukor fogyasztása időskorban

2026. március 15.

Magas zsírtartalmú ételek, részlegesen hidrogénezett vagy hidrogénezett növényi olajat tartalmazó termékek fogyasztása legfeljebb alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott.

Ételkészítés során (az állati zsiradékok, illetve a pálma- és kókuszolaj használatával szemben) a telítetlen zsírsavakban gazdag olajok változatos használata, továbbá zsírszegény konyhatechnológiák alkalmazása (sűrítés, sütőzacskóban sütés stb.) és a zsiradékok túlhevítésének kerülése javasolt.

A hozzáadott cukor és a só bevitelének csökkentése érdekében minél kevesebb csomagolt, feldolgozott élelmiszer fogyasztása, ételek és italok készítéséhez pedig minél kevesebb cukor, szirup, méz, só használata javasolt.

Komoly problémát is jelezhet a szex utáni vérzés

2026. március 14.

Az előző cikkben szex utáni vérzés kevésbé súlyos okairól volt szó. A komolyabb okok között szerepelnek a méhnyakpolipok és a méh üregében elhelyezkedő polipok. Ezek jóindulatú kinövések, de érintésre, mechanikai hatásra vérezhetnek. Bár általában nem rosszindulatúak, eltávolításuk javasolt, mert panaszt okozhatnak és ritkán elfajulhatnak.

A legsúlyosabb, bár szerencsére ritkább ok a méhnyak rosszindulatú elváltozása. A méhnyakrák egyik korai tünete éppen a kontakt vérzés lehet. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendszeres nőgyógyászati szűrés – citológia, HPV-szűrés – jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy egy ilyen elváltozás észrevétlen maradjon. Ugyanakkor, ha valaki rendszertelenül jár szűrésre, vagy több éve nem vett részt vizsgálaton, a szex utáni vérzés különösen indokolttá teszi az orvosi kontrollt.