Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

8 gyakorlati tipp önbizalmad helyreállításához

Érdekességek2018. augusztus 18.

Úgy érzed, mások leértékelnek? Sokszor van olyan érzésed, hogy a barátaid, családtagjaid, párod sokszor alul értékelnek? Ha benézel a tükörbe, mindig csak egy sikertelen, szürke, életcélok nélküli embert látsz? Minden új dologtól félsz? Rettegsz a változástól? Ennek csakis egyetlen oka lehet: az önbecsülésed romokban hever.  

Van azonban egy jó hírem: ezen néhány gyakorlati lépést alkalmazva sokat javíthatsz.

1. Törekedj arra, hogy saját véleményt alakíts ki!
Ellenkező esetben ugyanis hajlamos az ember más, domináns vagy olykor erőszakos egyének véleményét átvenni. Pedig más korántsem láthatja a mi szempontjainkat. Mindannyian más élethelyzetben, más tapasztalatok birtokában, más tudásháttérrel rendelkezve találkozunk bizonyos szituációkkal. Hiába vált el a legjobb barátnőnk és mi is, a válás mindkettőnket másként érinthet, más végkifejlettel, lelki feladattal zárulhat.

2. Engedd el a múltbeli sérelmeidet!
A múltban minket ért sértő és kritikus megjegyzéseket tartsd távol a gondolataidtól. Ha engeded, hogy rendszeresen fel-feltörjenek belőled ezek a leértékelő minősítések, azok önbeteljesítő jóslatként beépülnek személyiségedbe, és ott hatalmas károkat okoznak. Ne éltesd tehát a múltbéli sérelmeket. Akkor kerülhetsz ki győztesen minden helyzetből, ha megszabadulsz azon lelki sérülésektől, amelyeket életed során szereztél. Ahelyett, hogy ezeket a lelki terheket cipelnéd magaddal, összpontosíts a jó tulajdonságaidra, a pozitív visszaigazolásokra, ezáltal teremtve jó életet magad számára.


3. Önmegerősítés nap mint nap
Végy egy fehér lapot, és írj fel rá minden pozitív élményt, amely során dicsérő szavakkal illettek, vagy Te érezted úgy, hogy jól teljesítettél. Az így készített listát tedd ki a lakás egy jól látható helyére, hogy gyakran tudni olvasgatni. A magaddal szemben megfogalmazott kritikus gondolatokat pedig már csírájában utasítsd el. Soha ne légy saját magad ellensége. Szeresd magad, hiszen más sem szerethet úgy, ha saját magaddal nem vagy békében és harmóniában.

4. Légy türelmes magaddal szemben!
Hagyj időt magadnak, hogy apró lépésekkel építhesd újjá magabiztosságodat.
Az önbecsülésed visszaszerzése során sok apró és nagyobb döntést kell meghoznod. Ügyelj arra, hogy az apróságokkal kezd, hogy ne érezd túl nehéznek ezt az utat. Ha a kevésbé jelentős vagy épp könnyebb döntési helyzetek során rutint szerzel, magabiztosabbá válasz a választások terén. Tisztábban fogod látni az előtted lebegő célt és az odavezető utat. Idővel a jó döntéseid automatikusan, szinte észrevétlenül fognak megszületni.

5. Élj úgy, ahogy Te szeretnél!
Az egészséges önzőség egy a világ által elutasított fogalom. Pedig… Ahhoz, hogy boldog, teljes életet éljünk, és hogy a magunkba vetett hitünk erősödjön, fontos, hogy a saját utunkat járjuk. Természetesen az emberek közötti kompromisszumok is szükségesek, de az életed meghatározó kérdéseiben Neked kell döntened. Ha folyton másokat helyezel előtérbe és soha nem gondolsz magadra, a többiek kihasználhatnak, és nem bánnak veled tiszteletteljesen.

6. Merj egyéniség lenni!
Soha nem utánozz másokat, hiszen minden ember egyedi, megismételhetetlen csoda. A sokak által irigyelt celebek másolása veszélyes dolog. Személyiségünk csak akkor tud kiteljesedni, ha megtaláljuk a saját egyéniségünket, és emellett minden külső hatás ellenére kitartunk.

7. Tartsd távol magadtól az energiavámpírokat, a negatív embereket!
Más emberek rezgései hatással vannak ránk, ha szeretnénk, ha nem. Az energiavámpírok állandó kritikáikkal és pesszimizmusukkal módszeresen leépítik az önbecsülésedet is. Az ilyen emberek kedvére tenni szinte lehetetlen, ezért ne is vesztegesd rájuk az idődet. Olyan emberekkel vedd körül magadat, akik elfogadnak Téged olyannak, amilyen vagy, és erősítik benned a pozitív érzéseket.

8. Ne akarj tökéletes lenni!
A mindenekfelett álló maximalizmus az egyik legnagyobb ellenségünk. Ha a tökéletességre vágysz, akkor bebiztosítod a folytonos bukást magadnak. Ennek köszönhetően sohasem leszel elégedett magaddal. Tartsd észbe, hogy mindannyian szoktunk hibázni. Ahogy mások hibáit is megbocsájtjuk, úgy a saját vétkeinkkel is tegyük ezt. Minden ballépésből lehet valamit tanulni, inkább törekedjünk arra, hogy a tanulságokat mindig szűrjük le egy-egy ilyen hiba után.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.