Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

8 igaz/hamis állítás az immunvédelemről

Érdekességek2023. november 09.

Az ősz visszatérte, amit mindennapi életünkben gyakran fáradtság, stressz, vagy meghűléses betegség kísér, gyengíti immunrendszerünket.  Érdemes hát áttekinteni az immunrendszer működésével kapcsolatos ismereteinket, ami segíthet megbirkózni ezzel a problémával.

A fotó illusztráció: pixabay.comBaktériumok, vírusok, gombák, paraziták Környezetünk gazdag mindenféle mikrobában, amely megbetegíthet bennünket. Szerencsére, a szemünk számára láthatatlan immunrendszerünk folyamatosan figyel, éjjel-nappal „őrködik” felettünk. Igazi erődöt képez szervezetünk és a külvilág között. Minden olyan betolakodót észrevehet, amely a testünkbe merészkedik, és fellép ellene. E védelmi rendszer nélkül környezetünk ellenséges lenne velünk szemben. Amellett életünk szinte lehetetlenné válna, amint azt pl. a súlyos kombinált immunhiányban (SCID) szenvedő gyermekek bizonyítják, akiket „buborékos gyerekeknek” is neveznek. Hiszen immunvédelmük annyira meggyengült, hogy kívülről, steril „buborékban” kell védeni őket.

Igaz és hamis állítások immunrendszerünkről

Igaz-e, hogy a depresszió csökkenti az immunvédelmet, vagy hogy a terhesség alatt gyengül az immunrendszer?  Helyesen gondoljuk-e, hogy miután meggyógyultunk egy fertőzésből, immunissá válunk az adott vírussal vagy baktériummal szemben egy életen át? Immunitásunk legjobb szövetségese a higiénia? Íme, 8 elterjedt vélekedés és egy kísérleti eredmény a szervezet immunrendszerével kapcsolatban – kiderítjük, hogy valósak vagy tévesek-e…

1. Immunrendszerünk teljes mértékben születéskor alakul ki

HAMIS

Érdemes tudnunk, hogy az immunrendszernek két nagy összetevője van: az egyik a veleszületett (nemspecifikus) immunitás, amely a kórokozóval szemben percek alatt reagál, függetlenül a kórokozó fajtájától. A másik a lassúbb, szerzett (specifikus immunitás), amely erőteljesebb és célzottabb „fegyverekkel” rendelkezik a kórokozók elleni harcban, beleértve az antitesteket is. A veleszületett immunitás kialakulása néhány hónapos érést igényel a születés után, ami lehetővé teszi a toleranciát az anyatejet vagy a baba bőrén az ártalmatlan mikroorganizmusokat illetően. A specifikust immunitás az egész életen át kovácsolódik, új kórokozókkal való érintkezés útján (innen a másik elnevezés: szerzett immunitás), szemben az elsőként említett, veleszületett immunitással. Életének első 6 hónapjában az újszülöttet a terhesség és a szoptatás alatt átvitt anyai antitestek védik.


A fotó illusztráció: pixabay.com

2. Depresszió esetén kevésbé hatékonyan működik az immunrendszer

 IGAZ

Számos tanulmány kimutatta, hogy a depressziós személyeknél gyakran alacsony az egyes immunsejtek szintje, ami a fertőzések nagyobb kockázatát veti fel. Valójában az immunrendszer és a központi idegrendszer (agy) nincs elkülönülve szerveztünkben. Korábban pl. állatkísérleteken alapuló, amerikai tanulmányok  is bizonyították a nyirokerek jelenlétét (ahol az immunsejtek keringenek) az egerek agyában, jelezve a két rendszer közötti közvetlen anatómiai kapcsolatot. Ezek hormonok és citokinek (immunanyagok) révén kommunikálnak egymással oly módon, hogy egy agyi rendellenesség visszahasson az immunszintre, és fordítva. Pl. az autoimmun betegségben szenvedő betegek, akiknél az immunitás túlműködése lép fel, gyakran depressziósak.

3. Az immunvédelem az életkor előrehaladtával csökken

IGAZ

 A többi sejtünkhöz hasonlóan az immunsejtek is természetes öregedési folyamaton mennek keresztül, ami csökkenti hatékonyságukat. A sejtöregedés 40 éves kortól jelentkezik, és 65 éves kor után gyorsul fel, ami megváltoztatja az immunsejtek működését (míg azok számát nem). Különösen csökken az immunitás azon képessége, hogy megkülönböztesse sejtjeinket az idegen testektől, elpusztítsa pl. a tumorsejteket, és emlékezzen egy adott antigénre. Ezért az életkor előrehaladtával fokozott a kockázata egyes autoimmun betegségeknek (amikor az immunrendszer megtámadja saját sejtjeinket), a ráknak vagy a szövődményeknek fertőzések esetén.

4. Miután felépültünk egy fertőzésből, immunissá válunk vele szemben egy életen át

IGAZ ÉS HAMIS

Ez számos betegségre igaz (pl. bárányhimlő, kanyaró, mumpsz), de nem mindegyikre. Egyes vírusok, pl az influenza vagy az AIDS vírus, olyan gyorsan mutálódnak, hogy ha az immunrendszerünkben ún. T-limfociták alakulnak ki, a kezdeti formájukkal szemben (a T-limfociták vagy T-sejtek fontos szerepet játszanak a sejtes immunválasz működésében), ezek a limfociták nem ismerik fel új formáikat. Ami pedig az egy baktériumhoz vagy bakteriális anyaghoz kapcsolódó fertőzéseket illeti (pl. diftéria, tetanusz), minthogy nem stimulálják erősen a T-limfocitákat, csak néhány hónapig vagy évig tartó, de nem egy életre szóló immunmemóriát tesznek lehetővé. Ami a Covid-19-et illeti, a távlat hiánya miatt ma nem lehet tudni, hogy átmeneti vagy egész életen át tartó immunitást vált ki.

5.  A fokozott immunműködés mindenképpen jó dolog

HAMIS

A lehető legjobb védelem érdekében immunrendszerünknek egyensúlyban kell maradnia, így az alul- vagy túlműködése is veszélyes. A túlműködő immunrendszer autoimmun betegségeket idézhet elő, amellett allergiához is vezethet, amelynek az oka a látszólag ártalmatlan antigének elleni túlzott immunreakció. Végül a túl aktív immunitás szövődményeket is eredményezhet, amelyek károsíthatják a szerveket. Csakúgy, mint a Covid-19 súlyos formáinak esetében, amikor az immunválasz annyira fokozódik („citokin-vihar”), hogy életveszélyes légzési elégtelenséget okozhat (ez az akut respirációs distressz szindróma – ARDS).

6. A higiénia mindig hasznos az immunitás szempontjából

HAMIS

Bár a jó kézhigiéné elengedhetetlen a járvány esetén a fertőzés kockázatának csökkentésére, óvakodjunk a túlzott higiéniától a korai gyermekkorban. A kapcsolatok a külső ágensek és az immunrendszer között –  pl. amikor a gyermek megérinti a földet vagy az állatot – lehetővé teszik az immunitás „edzését” a kórokozók és az ártalmatlan anyagok (pollen, állati szőr stb.) megkülönböztetésére, és ezáltal a tolerancia kialakítására velük szemben. Ez lehetővé tenné az allergiák és az autoimmun betegségek elkerülését, amelyek a túlzott immunválaszhoz kapcsolódnak. Ez a higiénés hipotézis magyarázza az elmúlt évtizedek allergiás megbetegedéseinek fellendülését, számos tanulmány által is alátámasztva.

7.  A terhes nők immunvédelme gyengébb

IGAZ

Emiatt megnövekedik a szövődmények (generalizált fertőzés) kialakulásának kockázata terhes nőknél, ha bizonyos, általában enyhe fertőzéseket kapnak, beleértve a bárányhimlőt vagy a Listeria fertőzést. Az immunitás ezen csökkenése egy biológiai jelenségnek köszönhető, amelyet még nem sikerült teljesen tisztázni („magzati-anyai tolerancia”). Ezt a méhlepény (placenta) által kiválasztott molekulák váltják ki annak megakadályozására, hogy az anya immunvédelme megtámadja a magzatot, egy idegen testet, amely genetikailag eltér az anyától, 50% -ban, mivel génjeinek fele apai eredetű. Eredmény: 9 hónapig az anya szervezete tolerálja a születendő babát – bizonyos immunérzékenység árán.

8. Az üresség fölé állva erősödne immunvédelmünk 

IGAZ és HAMIS

Ha a krónikus, munkával vagy a túlterheltséggel kapcsolatos stressz gyengíti az immunitást, az akut (átmeneti) stressz, amelyet pl. több tíz méteres vákuum feletti állás okoz, épp ellenkezőleg, erősítheti! Erre utal egy érdekes kínai állatkísérletről szóló tanulmány, amelyet ez év áprilisában tett közzé a világszerte elismert, természettudományos szakfolyóirat, a Nature. A kísérlet során kimutatták, hogy a magasságtól való félelem által generált stressz serkentette a patkányokat, amelyről kiderült, hogy közvetlenül kapcsolódik két agyi stresszkezelő területhez: az amygdalához és a paraventrikuláris idegmaghoz Igaz, további munkára van szükség, hogy megerősítsék ezeket az eredményeket az emberek esetében.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)