Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

8 jel, amelyre érdemes odafigyelni!

Érdekességek2019. június 04.

Magyarországon immár huszonhatodik éve tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga ez évben a cselekvésre, az öngondoskodás fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. Az egészségéért ugyanis mindenki maga tehet a legtöbbet. Az idei kampány is e szlogen jegyében valósul meg: „Te ki vagy és mit teszel a rák ellen?” témában.

Fotó: 123rf.comKiemelkedő probléma hazánkban az egészségértés és az öngondoskodás hiánya. A lakosság legnagyobb része nem tudja, miért betegszik meg, így nem is tudja, mit kellene tennie a daganatos megbetegedések kialakulásának megelőzéséért. A daganatos megbetegedések egyharmada pedig megelőzhető lenne, legtöbbet pedig mi magunk tehetünk saját egészségünkért.

Az egyoldalú, rostszegény táplálkozás, a magas kenyér és húsfogyasztás, valamint a megrendítően alacsony gyümölcs – és zöldségfogyasztás hozzájárul a daganatos megbetegedések kialakulásához. Az Eurostat adatai alapján 2017-ben Magyarország sereghajtó volt az Európai Unió zöldségfogyasztása tekintetében. A gyümölcsfogyasztás ugyan valamennyivel magasabb volt hazánkban, de így is csak három országot előztünk meg az Eurostat 2017-es adatai alapján.

Tovább rontja egészségünket, hogy az adatok szerint rengeteg káros anyaggal terheljük a szervezetünket. Az Eurostat felmérése szerint Magyarországon 2017-ben a 15 évnél idősebb lakosság 27%-a dohányzott, ezzel hazánk a 28 vizsgált ország középmezőnyében szerepel, itthon a 16. legmagasabb a dohányzás.

Az alkoholfogyasztás tekintetében valamivel jobb a helyzet, a 2017-es adatok szerint a vizsgált 29 európai országból Magyarország a 8. helyen áll, eszerint az emberek 16,3%-a fogyaszt heti rendszerességgel alkoholt.


Mindemellett kellő öngondoskodással, saját testünk változásainak figyelésével és felismerésével idejében fellelhető egy esetleges daganatos megbetegedés. A Magyar Rákellenes Liga infografikája segítségül szolgál, mely változásokra kell odafigyelnünk, és mikor kell orvoshoz fordulnunk. (lásd: csatolmányban)

Fontos a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel. Az állam egyre több szűrési lehetőséget biztosít, legújabb programja pedig a vastagbél daganat szűrésére irányul, mely az idén indult. Tudni kell azonban, hogy ezek csak rendszeres részvétel mellett tudják felismerni az esetleges daganatos betegségeket.

Az Európai Rákellenes Kódex támpontot nyújt számunkra a daganatos megbetegedések kockázatának csökkentéséhez. A kódex az Egészségügyi Világszervezeten (WHO) belül működő Nemzeti Rákkutató Ügynökség (IARC) és az Európai Bizottság közös munkája. Az idén 32 éves kiadvány tartalmát a bizonyítékokon alapuló orvoslás jegyében időnként megújítják, de a célja változatlan: tájékoztatni az embereket azokról a lehetőségekről, amikkel ők maguk vagy családtagjaik tehetnek a daganatok kialakulása kockázatának csökkentése érdekében.

A kódex egy olyan javaslatcsomag, amelynek megalkotásakor a szakemberek figyelembe vették a rendelkezésre álló legfrissebb, tudományosan alátámasztott bizonyítékokat, a közérthetőség érdekében pedig viselkedéskutatási és kommunikációs szakemberekkel is egyeztették a szöveget.

Az életmód megváltoztatására ösztönző tanácsokat 12 pontba szedték, melyek megtartásával az évek, vagy akár évtizedek múlva fenyegető daganatos betegség kialakulásának kockázata csökkenthető:

  1. Dohányzás: amennyiben dohányzik, mielőbb szokjon le, ne fogyasszon semmiféle dohányterméket, valamint kerülje a passzív dohányzás okozta veszélyeket is! Otthonát tegye dohányfüstmentes övezetté!
  2. Egészséges testsúly: tegyen arról, hogy egészséges testsúlya legyen, ne hízzon el!
  3. Testmozgás: próbáljon minél többet mozogni, legyen minél aktívabb, ne töltsön túl sok időt ülő helyzetben!
  4. Táplálkozás: egészséges ételeket fogyasszon, iktasson be étrendjébe sok teljes kiőrlésű gabonából készült terméket, hüvelyeseket, zöldséget és gyümölcsöt. Mértékkel fogyasszon cukros vagy túl zsíros ételeket! Kerülje a feldolgozott hústermékeket, mértékkel fogyasszon vörös húsokat és magas sótartalmú ételeket!
  5. Alkohol: tartson mértéket az alkoholfogyasztásban, de az a legjobb, hogyha egyáltalán nem fogyaszt semmilyen alkoholt!
  6. Napozás, UV-terhelés: óvakodjon a túlzásba vitt napozástól, a gyermekeket fokozottan óvja a napsugárzástól, valamint használjon naptejet; ne használjon szoláriumot!
  7. Szennyező anyagok: kövesse a szükséges biztonsági előírásokat és összességében is óvakodjon a rákkeltő anyagoktól (például azbeszt, benzol, levegőszennyezés, stb.), függetlenül attól, hol is tartózkodik!
  8. Sugárzás: tudakozódjon róla, hogy otthona, környezete nincs-e kitéve a természetes, magas radonsugárzásnak, ha igen, tegyen lépéseket ezen állapot csökkentésére! Szellőztessen naponta!
  9. Szoptatás: a kismamák a szoptatással együtt csökkenthetik a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát, éppen ezért, ha csak teheti, szoptassa kisbabáját!
  10. Hormonterápia: a hormonpótló kezelések növelhetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát, ezért csak korlátozottan alkalmazzon ilyeneket!
  11. Védőoltások és fertőzések: gondoskodjon arról, hogy gyermekei részt vegyenek a következő oltási programokban: Hepatitis B, Humán papillomavírus (lányok).
  12. Szűrés: az életkor előrehaladtával rendszeresen vegyen részt a különféle szűrő programokban, hiszen a korai felismeréssel egyenes arányban nőhet az adott kezelés sikeressége! Szűrések: vastagbélrák (férfiak és nők), emlőrák és méhnyakrák (nők). Az 50 év feletti férfiak gondoljanak prosztatájuk egészségére!

A Kódexszel, illetve annak történetével, a kutatásokkal kapcsolatos további fontos információk itt találhatóak: https://cancer-code-europe.iarc.fr/index.php/hu/a-kodexrol


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.