Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

8 kérdés a rovarcsípés allergiáról

Érdekességek2020. július 22.

A lakosság közel 2%-a érintett rovarcsípés allergiában.  Gyermekek és felnőttek körében egyaránt előfordulhat. A leggyakoribb allergiás reakciót okozó rovarok, a méhek és darazsak csípéséről és kezeléséről, az allergia kivizsgálásáról Prof. Nékám Kristóf ,allergológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Fotó: gettyimages.comMi számít allergiás reakciónak?

Méh- vagy darázscsípés következtében a „normális” reakció lehet helyi (lokális), vagyis viszketés, fájdalom, vörös duzzanat a csípés helye körül , illetve kiterjedt (szisztémás), a csípésen túlterjedő, de hasonló tünetekkel. Noha ijesztőnek látszik, de mégis gyakori reakció, ha például a bokán történő csípés esetén beduzzad az egész alszár vagy lábfej.  Az általános reakciókat nem csak allergia okozhatja, hanem a méregben lévő más fehérjék, gyulladáskeltők, toxinok is. IIyenkor is felléphet életveszélyes állapot, ha az embert a nyelvén vagy a torkában szúrja meg a rovar, mivel a helyileg kialakuló duzzanat, gégeödéma elzárhatja a légutakat.

Melyek az enyhe allergiás válaszreakció jelei?

A szisztémás allergiás válaszreakciónál az egész szervezet részt  vesz a folyamatokban. Enyhe esetben az egész testre kiterjedő viszketés, csalánkiütés és vizenyő léphet fel, mely lazább szövettel bíró testrészeken (pl. ajkak) kifejezettebb lehet. 

Honnan ismerhető fel a súlyos allergiás reakció?

Súlyos esetben a bőrtüneteket más szervrendszerek – keringés, idegrendszer, vese, emésztőrendszer, légzőrendszer – reakciója is kíséri. Így szapora szívverés, vérnyomásesés, zavartság, hányás, hasmenés, eszméletvesztés, sokk alakulhat ki. Ezt a tünetegyüttest anafilaxiának nevezzük, legsúlyosabb formájában a csípés hatása akár halálos is lehet. Kialakulásához néhány perc is elég lehet, tipikusan a csípés(ek) után negyed-fél órával jelentkezik.  24 órán túl nem kezdődik.  Az akár halálos következmény rizikó tényezői a 60 év feletti életkor, ismert szív-tüdőbetegség, többszörös rovarcsípések és a segítség elérhetetlensége (pl. egyedül, telefon nélkül túrázók esetében).    

Mit kell tennünk rovarcsípéskor? 

A csípés után annak helyén marad a kampós fullánk a mérget tartalmazó hólyaggal, amelyből a méreg folyamatosan szabadul fel helyi és általános reakciókat kiváltva. Ezért ajánlatos a fullánk mielőbbi eltávolítása.


A szúrcsatorna fertőtlenítése nem szükséges vagy lehetséges, de a környékén érdemes hűsítő krémet használni, és a sebet magát lefedéssel védeni a beszennyeződéstől. Ha helyi duzzanat jelentkezik, érdemes jéggel, hideg borogatással hűsíteni, ez lassítja a méreganyagok felszívódását is. Ha a csípés a kézen történik, távolítsunk el minden gyűrűt és karkötőt a végtagról! Ha nagyobb csalánkiütések  jelentkeznek, antihisztamin tablettát bevehetünk, de tudnivaló, hogy a hatása legkorábban egy órával később jelentkezik, és nem előzi, akadályozza meg az esetleg kialakuló súlyos reakciókat !

Hogyan kezeljük az allergiás reakciót?

Amennyiben valakinek a csalánkiütés(eke)t meghaladó tünetei vannak (különösen gyengeség,fulladás, vérnyomás esés,kábultság, hányás, esetleg rövid eszméletvesztés) akár egyetlen rovarcsípést követően is, a nélkülözhetetlen sürgősségi ellátáson túl (mentők hívása jön szóba elsősorban)  mielőbbi allergológiai/pulmonológiai/bőrgyógyászati szakrendelés (esetleg háziorvosi rendelés ) felkeresése szükséges, ahol a további tennivalókat megbeszélhetik. 

Ezek állhatnak – megfelelő tájékoztatást és gyakorlást követően – önbelövő adrenalin injekció felírásából, és részletes allergológiai vizsgálatból. 

A rovarcsípés okozta allergiás reakció, az életveszély elhárítása adrenalin injekcióval történik. Ezt beadhatja a beteg is magának (az öninjekciós készülékkel), de utána sem nélkülözhető az állapottól függően segítség hívása vagy orvosi ellátó hely felkeresése, mert a tünetek később újra jelentkezhetnek, ami akár 24-48 órás megfigyelést , intenzív terápiát is szükségessé tehet.

Miért nagyon fontos a kivizsgálás?

Az allergia kimutatása történhet bőrpróbákkal vagy vérből, ellenanyag fajták és szintek meghatározása útján. A két módszer nem annyira helyettesíti, mint kiegészíti egymást, mindegyiknek megvannak az alkalmazási javaslatai és feltételei.  Ezeket fül-orr-gégész, tüdőgyógyász, bőrgyógyász, allergológus szakorvos végezheti elsősorban.  A kivizsgálás azért nagyon fontos, mert valódi allergia esetén a beteg akár folyamatosan súlyos rizikó helyzetben is lehet, amit (és a semlegesítés lehetőségeit is)  pontosan ismernie kell.  Célja megállapítani, hogy valódi allergiáról van-e szó, és ha igen, akkor a túlérzékenység méh- vagy darázsméreggel szemben áll-e fenn. Aki az egyik rovar csípésére allergiás, az a másikéra legtöbbször nem az. Ha az allergia igazolódik, a kezelőorvos, mérlegelése alapján, használatát megtanítva, felírhatja az adrenalin injekciót is a beteg részére.

Fotó: gettyimages.comLétezik tartós kezelés rovarméreg allergia ellen?

Rovarcsípés allergia esetén igen hatékony hosszú távú kezelési mód az immunterápia. A kezelés során lényegében az allergént fecskendezik be a bőr alá, fokozatosan emelkedő dózisban, így idővel kialakul a tolerancia, s a rovar csípése nagy valószínűséggel nem fog  súlyos tüneteket okozni. A kezelés azonban időigényes (ez általában legalább három éves injekciós kúrát jelent), és lehetnek átmeneti, akár kellemetlen mellékhatásai is, ezért csak erre  kijelölt allergia centrumokban végezhető.  

Hogyan lehet elkerülni a rovarcsípést? 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.