Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

8 kérdés a rovarcsípés allergiáról

Érdekességek2020. július 22.

A lakosság közel 2%-a érintett rovarcsípés allergiában.  Gyermekek és felnőttek körében egyaránt előfordulhat. A leggyakoribb allergiás reakciót okozó rovarok, a méhek és darazsak csípéséről és kezeléséről, az allergia kivizsgálásáról Prof. Nékám Kristóf ,allergológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Fotó: gettyimages.comMi számít allergiás reakciónak?

Méh- vagy darázscsípés következtében a „normális” reakció lehet helyi (lokális), vagyis viszketés, fájdalom, vörös duzzanat a csípés helye körül , illetve kiterjedt (szisztémás), a csípésen túlterjedő, de hasonló tünetekkel. Noha ijesztőnek látszik, de mégis gyakori reakció, ha például a bokán történő csípés esetén beduzzad az egész alszár vagy lábfej.  Az általános reakciókat nem csak allergia okozhatja, hanem a méregben lévő más fehérjék, gyulladáskeltők, toxinok is. IIyenkor is felléphet életveszélyes állapot, ha az embert a nyelvén vagy a torkában szúrja meg a rovar, mivel a helyileg kialakuló duzzanat, gégeödéma elzárhatja a légutakat.

Melyek az enyhe allergiás válaszreakció jelei?

A szisztémás allergiás válaszreakciónál az egész szervezet részt  vesz a folyamatokban. Enyhe esetben az egész testre kiterjedő viszketés, csalánkiütés és vizenyő léphet fel, mely lazább szövettel bíró testrészeken (pl. ajkak) kifejezettebb lehet. 

Honnan ismerhető fel a súlyos allergiás reakció?

Súlyos esetben a bőrtüneteket más szervrendszerek – keringés, idegrendszer, vese, emésztőrendszer, légzőrendszer – reakciója is kíséri. Így szapora szívverés, vérnyomásesés, zavartság, hányás, hasmenés, eszméletvesztés, sokk alakulhat ki. Ezt a tünetegyüttest anafilaxiának nevezzük, legsúlyosabb formájában a csípés hatása akár halálos is lehet. Kialakulásához néhány perc is elég lehet, tipikusan a csípés(ek) után negyed-fél órával jelentkezik.  24 órán túl nem kezdődik.  Az akár halálos következmény rizikó tényezői a 60 év feletti életkor, ismert szív-tüdőbetegség, többszörös rovarcsípések és a segítség elérhetetlensége (pl. egyedül, telefon nélkül túrázók esetében).    

Mit kell tennünk rovarcsípéskor? 

A csípés után annak helyén marad a kampós fullánk a mérget tartalmazó hólyaggal, amelyből a méreg folyamatosan szabadul fel helyi és általános reakciókat kiváltva. Ezért ajánlatos a fullánk mielőbbi eltávolítása.


A szúrcsatorna fertőtlenítése nem szükséges vagy lehetséges, de a környékén érdemes hűsítő krémet használni, és a sebet magát lefedéssel védeni a beszennyeződéstől. Ha helyi duzzanat jelentkezik, érdemes jéggel, hideg borogatással hűsíteni, ez lassítja a méreganyagok felszívódását is. Ha a csípés a kézen történik, távolítsunk el minden gyűrűt és karkötőt a végtagról! Ha nagyobb csalánkiütések  jelentkeznek, antihisztamin tablettát bevehetünk, de tudnivaló, hogy a hatása legkorábban egy órával később jelentkezik, és nem előzi, akadályozza meg az esetleg kialakuló súlyos reakciókat !

Hogyan kezeljük az allergiás reakciót?

Amennyiben valakinek a csalánkiütés(eke)t meghaladó tünetei vannak (különösen gyengeség,fulladás, vérnyomás esés,kábultság, hányás, esetleg rövid eszméletvesztés) akár egyetlen rovarcsípést követően is, a nélkülözhetetlen sürgősségi ellátáson túl (mentők hívása jön szóba elsősorban)  mielőbbi allergológiai/pulmonológiai/bőrgyógyászati szakrendelés (esetleg háziorvosi rendelés ) felkeresése szükséges, ahol a további tennivalókat megbeszélhetik. 

Ezek állhatnak – megfelelő tájékoztatást és gyakorlást követően – önbelövő adrenalin injekció felírásából, és részletes allergológiai vizsgálatból. 

A rovarcsípés okozta allergiás reakció, az életveszély elhárítása adrenalin injekcióval történik. Ezt beadhatja a beteg is magának (az öninjekciós készülékkel), de utána sem nélkülözhető az állapottól függően segítség hívása vagy orvosi ellátó hely felkeresése, mert a tünetek később újra jelentkezhetnek, ami akár 24-48 órás megfigyelést , intenzív terápiát is szükségessé tehet.

Miért nagyon fontos a kivizsgálás?

Az allergia kimutatása történhet bőrpróbákkal vagy vérből, ellenanyag fajták és szintek meghatározása útján. A két módszer nem annyira helyettesíti, mint kiegészíti egymást, mindegyiknek megvannak az alkalmazási javaslatai és feltételei.  Ezeket fül-orr-gégész, tüdőgyógyász, bőrgyógyász, allergológus szakorvos végezheti elsősorban.  A kivizsgálás azért nagyon fontos, mert valódi allergia esetén a beteg akár folyamatosan súlyos rizikó helyzetben is lehet, amit (és a semlegesítés lehetőségeit is)  pontosan ismernie kell.  Célja megállapítani, hogy valódi allergiáról van-e szó, és ha igen, akkor a túlérzékenység méh- vagy darázsméreggel szemben áll-e fenn. Aki az egyik rovar csípésére allergiás, az a másikéra legtöbbször nem az. Ha az allergia igazolódik, a kezelőorvos, mérlegelése alapján, használatát megtanítva, felírhatja az adrenalin injekciót is a beteg részére.

Fotó: gettyimages.comLétezik tartós kezelés rovarméreg allergia ellen?

Rovarcsípés allergia esetén igen hatékony hosszú távú kezelési mód az immunterápia. A kezelés során lényegében az allergént fecskendezik be a bőr alá, fokozatosan emelkedő dózisban, így idővel kialakul a tolerancia, s a rovar csípése nagy valószínűséggel nem fog  súlyos tüneteket okozni. A kezelés azonban időigényes (ez általában legalább három éves injekciós kúrát jelent), és lehetnek átmeneti, akár kellemetlen mellékhatásai is, ezért csak erre  kijelölt allergia centrumokban végezhető.  

Hogyan lehet elkerülni a rovarcsípést? 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nyugodtabb életre vágyik? Változtasson szokásain!

2026. október 29.

Felülkerekedhet naponta jelentkezõ aggodalmain, uralhatja stressz-helyzeteit, ha módosít egyes megrögzött szokásain. Hiszen bizonyos beidegzõdések gátolják a kiegyensúlyozott életvitelt és a jó idegállapot fenntartását, növelik viszont a szorongást, a nyugtalanságot. Az alábbiakban 10 olyan gyakori szokást emelünk ki, melyek sokunkra jellemzõk, és ádáz ellenségei a jó közérzetnek, a hétköznapok nyugalmának. Így, ha valamelyik illik önre, fogadja meg tanácsainkat, és változtasson rajta.

1. Késõn kel fel

Kilenc órára kell beérnie a munkahelyére, és nyolc óra körül ébred? Nem kel fel, amikor szól a vekker, és legalább háromszor újra beállítja, míg feltápászkodik az ágyból? Ha ez így van, akkor nem csoda, hogy a reggelei "megalapozzák" a napi stresszt, mert csak rohanásból állnak. Hiszen mint egy gyorsított felvétel, úgy zajlik a reggeli készülõdés - akár csak saját magával kell törõdnie, akár családtagjaival is. Villámgyorsan mosakodik, kapkodva öltözik, és épp, hogy bekap valamit reggelire, vagy csak megissza a kávéját, és már a lépcsõházban van… Stop! Az ágyból való kiugrás utáni idegeskedés rendkívül káros hatású lehet egészségére és egész napjára nézve!

Tanácsunk: Biztosítson magának az eddiginél sokkal több idõt a reggeli készülõdésre, hogy nyugodt körülmények között, minden idegeskedés nélkül indíthassa a napját. Emellett semmiféle olyan idõigényes tevékenységet ne hagyjon reggelre, amelyet elõzõ nap is elvégezhet. Ha pszichikai eredetû önnél, hogy nem képes idõben felkelni, tartsa be a fokozatosságot: kezdetben állítsa az ébresztõórát egy negyedórával elõbbre, majd félórával… amíg véleménye szerint megállapodik az óramutató a nyugodt reggeli készülõdéshez szükséges optimális ébredési idõnél.

Az álom - 2. rész

2026. október 28.

Különös, magányos utazások, éjszakai kalandok, kiruccanások anélkül, hogy kiszállnánk az ágyból... Álmaink szárnyán minden megtörténhet velünk! Igaz, alvás közben rendszerint kusza, zavaros álomképek tárulnak elénk. Eközben csak találgatni tudjuk, hogy egy-egy álmunknak mi is lehet az értelme. 
Ne feledjük álmainkat!

Vajon mire szolgálnak hát az álmok, és miért felejtjük el olyan hamar õket? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ...

Fontos tudni, hogy éjszakáink ezen "pszichikus termékének" funkciója nem világos még napjaink szakemberei elõtt sem. Bizonyos ismeretek és sejtések azért vannak.

Mikor álmodunk?

Egy éjszakai alvás több, kb. 90 perces periódusra oszlik, melyek alatt különbözõ mélységû szakaszok, a "lassú" álom-fázisok és az ún. "paradoxiális" (vagy REM) szakasz váltják egymást. Ez utóbbi az izomtónus teljes lanyhulásával és gyors szemmozgással jár (ez utóbbiból ered az angol REM rövidítés is). A specialisták szerint a REM szakaszban (mely kb. 100 percet tesz ki éjszakánként) bontakozik ki az álom a maga gazdagságában. Amikor egyébként az ebben a fázisban alvó embereket felébresztik, világosan és részletesen be tudnak számolni álmaikról, az esetek 80-85%-ában.

Az álom - 1. rész

2026. október 28.

Álmaink kíváncsivá tesznek, olykor pedig nyugtalanítanak minket. Megzavar furcsaságuk, zavarosságuk... Egyesek csak az alvó agy szabálytalan mûködését látják benne, míg mások - fõként a pszichológusok - sokkal több érdeklõdést mutatnak iránta. 
Az álom: barát vagy ellenség?

A legtöbben azonban nem tudjuk, milyen jelentõséget tulajdonítsunk neki, hogyan kezeljük maradandó vagy elröppenõ álomképeinket. Mi hát az álom? Nevetséges amulett? Agyunk "mellékterméke"? Vagy - ahogy a pszichológusok tartják - egy megközelítési út belsõ világunkhoz?

Éjszakáinkból mintegy másfél órát foglal el az álom - ami nem elhanyagolható tényezõ életünk során. Így nem csoda, ha álmaink tanulmányozása szüntelenül folytatódik... immáron évszázadok óta, mind tudományos, mind pedig "amatõr" szinten. Az azonban nyilvánvaló, hogy álmodni pszichológiai szükségszerûség, ami lelki egyensúlyunk egyik meghatározó eleme lehet. Mindazonáltal az álmok máig megõrizték rejtélyes jellegüket. De vajon gondoltunk-e már arra, hogy ellenünk vagy inkább mellettünk "dolgoznak-e"?