Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

8 kérdés a rovarcsípés allergiáról

Érdekességek2020. július 22.

A lakosság közel 2%-a érintett rovarcsípés allergiában.  Gyermekek és felnőttek körében egyaránt előfordulhat. A leggyakoribb allergiás reakciót okozó rovarok, a méhek és darazsak csípéséről és kezeléséről, az allergia kivizsgálásáról Prof. Nékám Kristóf ,allergológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Fotó: gettyimages.comMi számít allergiás reakciónak?

Méh- vagy darázscsípés következtében a „normális” reakció lehet helyi (lokális), vagyis viszketés, fájdalom, vörös duzzanat a csípés helye körül , illetve kiterjedt (szisztémás), a csípésen túlterjedő, de hasonló tünetekkel. Noha ijesztőnek látszik, de mégis gyakori reakció, ha például a bokán történő csípés esetén beduzzad az egész alszár vagy lábfej.  Az általános reakciókat nem csak allergia okozhatja, hanem a méregben lévő más fehérjék, gyulladáskeltők, toxinok is. IIyenkor is felléphet életveszélyes állapot, ha az embert a nyelvén vagy a torkában szúrja meg a rovar, mivel a helyileg kialakuló duzzanat, gégeödéma elzárhatja a légutakat.

Melyek az enyhe allergiás válaszreakció jelei?

A szisztémás allergiás válaszreakciónál az egész szervezet részt  vesz a folyamatokban. Enyhe esetben az egész testre kiterjedő viszketés, csalánkiütés és vizenyő léphet fel, mely lazább szövettel bíró testrészeken (pl. ajkak) kifejezettebb lehet. 

Honnan ismerhető fel a súlyos allergiás reakció?

Súlyos esetben a bőrtüneteket más szervrendszerek – keringés, idegrendszer, vese, emésztőrendszer, légzőrendszer – reakciója is kíséri. Így szapora szívverés, vérnyomásesés, zavartság, hányás, hasmenés, eszméletvesztés, sokk alakulhat ki. Ezt a tünetegyüttest anafilaxiának nevezzük, legsúlyosabb formájában a csípés hatása akár halálos is lehet. Kialakulásához néhány perc is elég lehet, tipikusan a csípés(ek) után negyed-fél órával jelentkezik.  24 órán túl nem kezdődik.  Az akár halálos következmény rizikó tényezői a 60 év feletti életkor, ismert szív-tüdőbetegség, többszörös rovarcsípések és a segítség elérhetetlensége (pl. egyedül, telefon nélkül túrázók esetében).    

Mit kell tennünk rovarcsípéskor? 

A csípés után annak helyén marad a kampós fullánk a mérget tartalmazó hólyaggal, amelyből a méreg folyamatosan szabadul fel helyi és általános reakciókat kiváltva. Ezért ajánlatos a fullánk mielőbbi eltávolítása.


A szúrcsatorna fertőtlenítése nem szükséges vagy lehetséges, de a környékén érdemes hűsítő krémet használni, és a sebet magát lefedéssel védeni a beszennyeződéstől. Ha helyi duzzanat jelentkezik, érdemes jéggel, hideg borogatással hűsíteni, ez lassítja a méreganyagok felszívódását is. Ha a csípés a kézen történik, távolítsunk el minden gyűrűt és karkötőt a végtagról! Ha nagyobb csalánkiütések  jelentkeznek, antihisztamin tablettát bevehetünk, de tudnivaló, hogy a hatása legkorábban egy órával később jelentkezik, és nem előzi, akadályozza meg az esetleg kialakuló súlyos reakciókat !

Hogyan kezeljük az allergiás reakciót?

Amennyiben valakinek a csalánkiütés(eke)t meghaladó tünetei vannak (különösen gyengeség,fulladás, vérnyomás esés,kábultság, hányás, esetleg rövid eszméletvesztés) akár egyetlen rovarcsípést követően is, a nélkülözhetetlen sürgősségi ellátáson túl (mentők hívása jön szóba elsősorban)  mielőbbi allergológiai/pulmonológiai/bőrgyógyászati szakrendelés (esetleg háziorvosi rendelés ) felkeresése szükséges, ahol a további tennivalókat megbeszélhetik. 

Ezek állhatnak – megfelelő tájékoztatást és gyakorlást követően – önbelövő adrenalin injekció felírásából, és részletes allergológiai vizsgálatból. 

A rovarcsípés okozta allergiás reakció, az életveszély elhárítása adrenalin injekcióval történik. Ezt beadhatja a beteg is magának (az öninjekciós készülékkel), de utána sem nélkülözhető az állapottól függően segítség hívása vagy orvosi ellátó hely felkeresése, mert a tünetek később újra jelentkezhetnek, ami akár 24-48 órás megfigyelést , intenzív terápiát is szükségessé tehet.

Miért nagyon fontos a kivizsgálás?

Az allergia kimutatása történhet bőrpróbákkal vagy vérből, ellenanyag fajták és szintek meghatározása útján. A két módszer nem annyira helyettesíti, mint kiegészíti egymást, mindegyiknek megvannak az alkalmazási javaslatai és feltételei.  Ezeket fül-orr-gégész, tüdőgyógyász, bőrgyógyász, allergológus szakorvos végezheti elsősorban.  A kivizsgálás azért nagyon fontos, mert valódi allergia esetén a beteg akár folyamatosan súlyos rizikó helyzetben is lehet, amit (és a semlegesítés lehetőségeit is)  pontosan ismernie kell.  Célja megállapítani, hogy valódi allergiáról van-e szó, és ha igen, akkor a túlérzékenység méh- vagy darázsméreggel szemben áll-e fenn. Aki az egyik rovar csípésére allergiás, az a másikéra legtöbbször nem az. Ha az allergia igazolódik, a kezelőorvos, mérlegelése alapján, használatát megtanítva, felírhatja az adrenalin injekciót is a beteg részére.

Fotó: gettyimages.comLétezik tartós kezelés rovarméreg allergia ellen?

Rovarcsípés allergia esetén igen hatékony hosszú távú kezelési mód az immunterápia. A kezelés során lényegében az allergént fecskendezik be a bőr alá, fokozatosan emelkedő dózisban, így idővel kialakul a tolerancia, s a rovar csípése nagy valószínűséggel nem fog  súlyos tüneteket okozni. A kezelés azonban időigényes (ez általában legalább három éves injekciós kúrát jelent), és lehetnek átmeneti, akár kellemetlen mellékhatásai is, ezért csak erre  kijelölt allergia centrumokban végezhető.  

Hogyan lehet elkerülni a rovarcsípést? 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A kenyér

2026. augusztus 27.

Lehet fehér, félbarna, rozsos, rozs, teljes kiőrlésű, magvas vagy éppen speciális étrendhez igazított, egy biztos: a kenyér sokkal több, mint egy egyszerű étel. Évezredes hagyomány, vallási szimbólum és mindennapi alapélelmiszer, amelynek összetétele az egészségünk szempontjából sem közömbös. Az új kenyér ünnepe alkalmából ezt a kérdéskört járja körül a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége táplálkozástudományi szempontból.



A kenyér története többezer évre nyúlik vissza. Már 5–10 ezer évvel ezelőtt is készítettek különböző növények magjaiból kenyérszerű ételeket. Az árpa például mintegy 5000 éve Kínában és Tibetben is alapanyaga volt a kenyérnek, a búza pedig Eurázsiából indult világhódító útjára. Az első búzakenyerek körülbelül 7000 évvel ezelőtt jelentek meg, a kelesztett kenyér pedig valószínűleg az ókori Egyiptomban született meg. A kenyér az emberiség történetében nemcsak az éhség csillapításának eszköze volt, hanem az élet, a közösség, a hála és a gondviselés szimbóluma is. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a gabona termesztése, az aratás és a kenyér elkészítése az emberi élet fennmaradásának alapvető része volt. Nem véletlen, hogy a kenyér számos vallási hagyományban különleges helyet kapott. Amikor kenyeret törünk és megosztjuk egymással, egyszerre gondolhatunk táplálékra, közösségre, hagyományra és hálára. Egyetlen egyszerű élelmiszerben így többezer év vallási és kulturális emlékezete is tovább él.

Mitől lesznek különbözőek a kenyerek?

A választ elsősorban az alapanyagok, a liszt típusa, az őrlés módja és a gyártástechnológia adja. A búza sikértartalma például lehetővé teszi, hogy a tészta rugalmas szerkezetet alakítson ki, amely megtartja az erjedés során képződő gázokat. Ettől lesz a kenyér könnyebb és levegősebb.

Hogyan előzzük meg az elbutulást?

2026. augusztus 27.

Az agyi értelmi hanyatlás és a demencia az időskori rokkantság és függőség egyik legfontosabb oka.



Számos vizsgálat igazolja, hogy a kognitív hanyatlás kockázata életmódbeli tényezők befolyásolásával csökkenthető. A megelőzésben különösen fontos szerepe van az étrendnek, a fizikai aktivitásnak és a kardiometabolikus egészség megőrzésének.

Az emberi gondolatvilág és érzelmi állapot szoros kapcsolatban áll a viselkedéssel, ezen belül az evési szokásokkal is. A mentális folyamatok nemcsak a táplálkozási döntéseinket befolyásolják, hanem visszahatnak testi és szellemi egészségünkre is.

A test és az elme közötti kölcsönös visszacsatolások révén gondolataink, érzelmeink és táplálkozási mintáink egyaránt formálják kognitív működésünket és általános jóllétünket.

A kognitív funkciók alakulását genetikai és környezeti tényezők egyaránt meghatározzák, amelyek között kiemelt szerepet tölt be a táplálkozás.

Az utóbbi években egyre több kutatás bizonyította, hogy nemcsak a súlyos malnutríció (malnutríciós állapotok), hanem a mikrotápanyagokban szegény étrend és az esszenciális zsírsavak hiánya is kedvezőtlen hatással van a kognitív teljesítményre és a tanulási képességre – gyermekek, fiatal felnőttek és idősek esetében egyaránt.

A kognitív fejlődés szempontjából kulcsfontosságú tápanyagok közé tartozik a jód, a vas, a folát, a cink, a B12-vitamin és az omega-3 zsírsavak.

Mi a valóság?

2026. augusztus 26.

Az értelmező szótár szerint: érzékelhető dolgok összessége. Igen ám, de kérdés, hogy ki hogyan érzékeli a dolgokat? Nem beszélve az összességéről! Mindent látunk belőle, a teljeset, az összeset? És még számtalan kérdés merülhet fel.

Mindenki tud példát mondani arra, amikor más szemszögből, más habitussal, más lelkivilággal vagy más érzelmi, empatikus beállítottsággal szinte teljesen másként látunk, érzünk, értékelünk helyzeteket, „dolgokat”.

Gondoljunk csak olyan egyszerű esetekre, amikor pl. a verekedést, a civakodást is másféleképpen meséli el mindkét gyerek, pedig ugyanarról a történetről van szó. De pl. Budapestet sem ugyanúgy látja minden ember, pedig ugyanazt nézi. Tehát a valóság valami olyasmi, amit mindenki saját magának választ ki a felkínált lehetőségek, „a jelenségek összessége” közül, ami számára szimpatikus, kézenfekvő, vagy éppen megnyerő. Így értelmezve: „a valóságból sem egyféle létezik csupán”, írja a Nobel-díjas japán író, Murakami Haruki A város és kiszámíthatatlan falai című könyvében. Ezért nem szabad csodálkozni, ha a másik ember netán másként lát dolgokat. El kell tőle ezt fogadnunk, megtartva magunknak a jogot, hogy mi is láthatjuk ugyanazt másképpen.