Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

8 meglepő tünet, ami gluténérzékenységet jelezhet

Érdekességek2017. július 25.

A glutén fogyasztásának mellőzését sokan divatdiétának vélik, ám valójában sokan vannak, akiknél megszűnnek bizonyos tünetek, ha kiiktatják az étrendből a gluténtartalmú ételeket.

Szorongás

Egy 2013-as, University of Maryland School of Medicine által végzett kutatás kimutatta, hogy a szorongás bizonyos formái csökkentek a glutén elhagyásával. A gluténmentes étrend elsősorban a szociális fóbia és a pánikbetegség tüneteiben hozott javulást.

Depresszió

Az intézmény kutatói azt is megállapították, hogy a gluténérzékeny embereknél gyakrabban fordul elő hangulatingadozás, depresszió. Ezek a tünetek már serdülők körében is megjelenhetnek, vélhetően a fel nem ismert betegség következtében. Az arra érzékenyeknél ugyanis a glutén fogyasztása miatt a triptofán (olyan esszenciális aminosav, amely hozzájárul a mentális egészség, a pozitív kedélyállapot fenntartásához) szintje lecsökken a szervezetben.


Agyblokk, vagy ködös agy

Így hívjuk azt a jelenséget, amikor úgy érzi, hogy nehezen koncentrál, nem tud visszaemlékezni bizonyos dolgokra, mintha az agya egy adott időszakot egy paraván mögött töltött volna. A Royal Hallamshire Hospital in Sheffield kutatói szerint a jelenség oka lehet a glutén fogyasztása is, mely serkenti a szervezetben bizonyos gyulladást okozó antitestek termelődését, és ez okozza a mentális elmosódottságot.

Gyakori betegségek

Ha visszatérő fertőzések jelentkeznek, úgy érzi, hogy szinte alig gyógyult ki az egyik betegségből, máris egy másik miatt szenved, akkor érdemes gluténérzékenységre is gyanakodni. Az arra érzékenyeknél ugyanis az elfogyasztott glutén az immunrendszer megfelelő működését biztosító antitestekre is hat, ha pedig az immunrendszer működése nem megfelelő, akkor a betegségekre is fogékonyabbak lehetünk.

Afták, fekélyek a szájban

Ha a fájdalmas elváltozások gyakran jelennek meg a szájüregben, annak oka lehet gluténérzékenység is. Ezt állapította meg egy korábbi, 2009-ben közölt BMC Gastroenterology folyóiratban megjelent kutatás.

Fáradtság

Mivel a szervezetünk folyamatosan „harcol” a számára feldolgozhatatlan fehérjékkel szemben, ez rengeteg energiát vesz el, ami miatt krónikus fáradtságot érezhetünk. 
Ízületi fájdalmak
Habár a gluténérzékenység kapcsán inkább az emésztőrendszeri tünetekre gondolunk, meglepő, de sokaknál a sajgó, duzzadt ízületek jelzik a betegséget. Az Arthritis Foundation szerint ennek oka a glutén által a szervezetben létrejött gyulladás, és a rossz felszívódása miatt kialakult tápanyaghiány.

Migrén

A Neurological Institute az Columbia University Medical Center kutatói által végzett vizsgálat megállapította, hogy migrénes panaszok gyakrabban jelentkeznek gluténérzékenyek körében, tehát ez a tünet is lehet a betegség egyik megjelenési formája.

Mit tegyen, ha gluténérzékenységre gyanakszik?

Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a tünetek és a glutén közötti összefüggést nemcsak egy-egy kórház vizsgálta, a felsoroltak mellett is elég széles a szakirodalma. „A fenti kiragadott példák remélhetőleg felhívják a betegek figyelmét arra, hogy ilyen nem hasi tünetek mögött is lehet gyomor-bélrendszeri betegség. Ha azonban a felsorolt tünetek alapján úgy érzi, panaszait orvosolná a gluténmentes étkezés, akkor sem javasolt előzetes kivizsgálás nélkül elkezdenie. Ha valaki hosszabb ideje küzd a felsorolt panaszok közül akár többel is, akkor első körben utána kell járni, hogy nincs-e egyéb betegség a háttérben.” Hangulatingadozást, fáradtságot pajzsmirigybetegség is okozhat. Az ízületi fájdalmak hátterében autoimmun betegség is állhat, migrént neurológiai probléma is kiválthat. Ilyen esetekben csak felesleges anyagi kiadással jár, és közérzetünkben sem nem hoz javulást a gluténmentes étkezést. A gluténtartalmú ételek fogyasztásával összefüggő panaszokon belül is fontos tisztázni, hogy autoimmun betegségről, cöliákiáról van-e szó, vagy nem-cöliákiás gluténérzékenységről. Ha bebizonyosodik, hogy panaszaink valóban a glutén fogyasztásához köthetők, a diétát személyre szabottan, az egyéni igényeknek megfelelően, a hiányállapotok megelőzését biztosítva javasolt összeállítani.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.