Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

8 zsírégető szuperélelmiszer

Érdekességek2020. április 16.

Válogatás igazi vitamin és ásványi anyag koncentrátumokból, melyek könnyen emészthetők, alacsony a kalóriatartalmuk, és gyorsítják a zsírégetést. Bőven fogyasszunk belőlük!

Fotó: 123rf.com1. Káposzta: probiotikus hatás

„Szuperélelmiszer”, gazdag tápanyagforrás, hatékony méregtelenítő, alacsony kalória tartalommal (átlagosan 25 Cal/100 gr) és telve sejtvédő hatású összetevőkkel. Ilyen közülük a glükozinolát nevű kénvegyület, amely véd a tüdő, szív és emésztőrendszer megbetegedései ellen, erősíti az immunrendszert.

A tejsavas erjesztéssel tartósított (laktofermentált) savanyú káposzta jelentős szerepet játszik a bélflóra állapotának helyreállításában, a felszívódási zavarok és az emésztőrendszeri problémák enyhítésében. 

2. Víz, a salakanyagok „eltakarítója” 

A megfelelő mennyiségű vízfogyasztás jelentős szerepet játszik a szervezet méregtelenítésében is. Felgyorsítja az anyagcsere-folyamatot, melynek nyomán segít eltávolítani a sejtjeinkben lerakódott salakanyagokat.

Ami a csapvíz fogyasztását illeti, a szakemberek szinte mindenütt ajánlják, de ha pl. regionálisan probléma merül fel a vízminőséggel kapcsolatban, ,kerámia. vagy aktívszenes szűrőbetétű vízszűrő készüléket használjunk. Így megőrizhető a vezetékes víz kedvező ásványi anyag tartalma, viszont az esetleges szennyező anyagok kiszűrhetők.

3. Vörös gyümölcsök: kevésbé cukrosak és rostdúsak

A ribizli, eper, málna, áfonya és társaik szabályozzák a máj működését, segítik az emésztést, fokozzák a sejtanyagcserét, jó zsírégetők. Amellett mindegyiknek megvan a sajátossága: pl. a málna vízhajtó és vesetisztító, az eper laktat, a ribizli különösen jó anyagcsere-serkentő, a cseresznye lúgosít, akadályozza a zsírok felszívódását… Érdemes tehát variálni őket.

4. Fekete retek: a máj „szakértője”
Tisztítja a májat, gyorsítja a májsejtek regenerációját, segíti az emésztést, első számú méregtelenítő… A hűtőben tárolható, így pl. esténkén ajánlott trendszeresen fogyasztani belőle néhány szeletet. Rendkívül gazdag rostokban, C- és B9 vitaminban, káliumban. Ez utóbbinak köszönhető vízhajtó tulajdonsága, mellyel gyorsítja a méreganyagok eltávolítását a szervezetből.


5. A magas víztartalmú szőlő, a béltisztító

Segít helyreállítani a szervezet sav-bázis egyensúlyát, organikus savtartalma jótékonyan hat az ízületekre A szőlő emellett serkenti az emésztést és vízhajtó, béltisztító hatása révén segíti a salakanyagok kiűzését a szervezetből.. Rostjai és antioxidáns polifenolja, a rezveratrol (koncentráltan tartalmazza a szőlőmag és a sötét szőlőfajták héja) hatékony antioxidáns, mely többek közt gyulladásgátló, vírusellenes, antibakteriális hatású is.

6. Póréhagyma, a vesetisztító

Vesetisztító, vízhajtó hatása révén kiváló méregtelenítő, könnyíti az emésztést.

Antibakteriális hatású, kénes illóolaj-tartalma (allicin) kedvezően hat a bélmozgásra. A zöld része kevésbé emészthető, de hatásos székrekedés ellen, köszönhetően a vízben nem oldódó rosttartalmának. Érzékeny bélrendszer esetén csak a fehér részét fogyasszuk.

7. Fűszerek: a hasznos ízfokozók
Egyes fűszerek sejtvédő és méregtelenítő tápanyagokban gazdagok (esszenciális olajok, rostok…), mások  csillapítják az éhséget (fahéj, csillagánizs..), „szuper-méregtelenítők”, gyulladáscsökkentők (kurkuma, gyömbér…) vagy bél- májtisztító hatásúk (koriander, fokhagyma, mustármag, szegfűszeg, petrezselyem, rozmaring..). Só helyett használjuk őket: illatosabb lesz az étel és kisebb a vízvisszatartás.

8. Articsóka, az emésztőrendszer támogatója

Antioxidáns polifenoljainak köszönhetően verhetetlen májvédő és regeneráló, a bélflóra helyreállítója, a tartós méregtelenítés egyik alapnövénye. Levelének kén tartalmú vegyületei méregtelenítő hatásúak, prebiotikus rostjai serkentik a gyomorban lévő jótékony baktériumok szaporodását.

Legjobb, ha az articsókát 10 percig gőzöljük (vízben főzve tápanyagainak akár 40%-át is elveszítheti), de ideális esetben nyersen fogyasszuk.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fényterápia – a sötét gondolatok ellen

2026. szeptember 26.

Õsszel, amint az elsõ sárga levelek lehullanak, egyeseknél a nyáron oly jellemzõ jókedv egyszerre elmúlik, a napfényes évszakban felhalmozott energiatartalékok leapadnak. Állandóan fáradtak, melankolikusak, nehezükre esik reggelente felkelni. Nem is szólva arról, hogy ellenállhatatlan vágyat éreznek az édességek és a tésztafélék iránt, ami persze nem múlik el nyomtalanul – ilyenkor persze felszednek néhány kilót.

A szakorvos szerint ezek a klasszikus, „szezonális” depresszió tünetei, amelyek nem olyan súlyosak. A téli idõszakban kezdõdõ és az annak az idõtartamára korlátozódó depresszió esetén az állandósult rosszkedven, fáradtságon, gyengeségen kívül álmatlanság, étvágytalanság léphet fel, ugyanakkor az ellenkezõje sem ritka: a túl sok alvás iránti igény és az édességek iránti olthatatlan vágy is lehet a velejárója. Mint a „szezonális” elnevezés is mutatja, ez a fajta depresszió általában szeptember közepétõl márciusig tart, és a tavasz beköszöntével elmúlik. Ha nem tesznek ellene, várható, hogy a következõ õsszel újból megjelenik.

Az õsszel jelentkezõ és tavasszal megszûnõ tünetek összessége – a megfigyelések szerint – az ebben az idõszakban tapasztalható kevesebb és gyengébb napsugárzásra, a rövidebb nappalok miatti, sötétebb fényviszonyokra vezethetõ vissza. Természetesen a szezonális depresszió felléptekor genetikai és környezeti tényezõk is közrejátszanak, melyeknek az említett fényhatásokkal való kombinációja okozza a rossz kedélyállapotot, a kedvetlenséget, a fáradtságot. Mai ismereteink szerint ez a jelenség – az alvással is összefüggõ – melatoninhormon termelõdésével áll kapcsolatban. Normális körülmények között ez csak éjjel választódik ki, hajnali 4–5 óra közötti csúcsidõvel. A tudományos vizsgálódások alapján az a tény, hogy a szervezet az éjszakai sötétség után elõször reggel van fénynek kitéve, azzal a hatással jár, hogy megszûnik a melatonin termelõdése (így az álmosság, a fáradtság is).

A hallójárat tisztításáról

2026. szeptember 25.

A fül tisztítása olyan, mint a futball: mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, de csak kevesen vannak, akik valóban jól csinálják. Mindenekelõtt tisztázni kell, hogy egészséges fülben összegyûlõ fülzsírról vagy beteg fülrõl van-e szó? Ennek eldöntése szakorvost igényelhet.

Ezután – ha egészséges fül tisztításáról beszélünk –, figyelembe kell venni, hogy zsíros-e vagy száraz-e a bõr: a szárazbõrûeknek a hallójáratával egy életen át nem kell foglalkozni, mert a képzõdõ kevés, száraz, inkább levált hámpikkelyecskének tûnõ fülzsír a hallójáratból a rágómozgások kapcsán spontán kiürül. Ilyen esetben a fül tisztogatása a legkülönbözõbb, egyébként éppen erre a célra forgalmazott fültisztító pálcikákkal (nem szólva a hajcsatról, gyufapálcikáról és társairól) teljesen felesleges.

A másik véglet az olyan erõsen zsíros bõrû ember, akinek annyi fülzsír képzõdik a fülében, hogy kéthavonta vagy még sûrûbben jelentkezik fülmosásra a fülészeten. Ilyenkor a fültisztító eszköz nemcsak felesleges, de kifejezetten káros. Ezekkel a pálcikákkal ugyanis a hallójáratban képzõdött fülzsírt kemény, akár babnyinál is nagyobb „dugóvá” sikerül összepréselni, és ez már pusztán nyomásával fülfájást okoz, különösen, ha mosdáskor vagy uszodában egy kis víz kerül a hallójáratba, amitõl a fülzsírdugó megduzzad. Amíg a dugó mellett egy parányi kis rés is van, addig jó a hallás, de mihelyt ez a kis átjáró, például a fent említett módon elzáródik, azonnal romlik a hallás. Ilyenkor szokták mondani, hogy „víz ment a fülbe”.

Az egészséges vese

2026. szeptember 25.

Nagytekintélyû tudósok állítják, hogy a szakmai publikációk nehézségi fokát meghaladó feladat egy fontos témáról tudományos hitelességgel, s egyben mindenki számára közérthetõen értekezni. Ezért szerkesztõségünk nagy örömmel fogadta a most közölt írást, amelyet olvasóink nevében megköszönünk a szerzõnek.

Az elsõ élõlények a tengervízben fejlõdtek. Azóta az evolúció hosszú utat járt be, testnedveink összetétele azonban mind a mai napig az õstengerek iontartalmát tükrözi. A magasabb rendû szervezetek az édesvízi, majd a szárazföldi körülmények között csak úgy alakulhattak ki és maradhattak fenn, hogy sejtjeik belsõ környezetének állandóságát, az úgynevezett homeosztázist fenntartották. Ennek biztosítása a vesék feladata, ezért a vese életfontosságú szerv.

Galénosz már i.e. 200 körül felismerte, hogy a vizeletet a vese képezi. A vesebetegségekkel foglalkozó tudomány (nefrológia) azóta óriási fejlõdésen ment keresztül, és az utóbbi évtizedekben a vesemûködés gépi helyettesítésére is lehetõség nyílt. „Tökéletes” mûvesekészülék azonban máig sem áll rendelkezésünkre. Hogy miért nem, arra talán választ ad a vesék felépítésének és mûködésének rövid ismertetése.