Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

8 zsírégető szuperélelmiszer

Érdekességek2020. április 16.

Válogatás igazi vitamin és ásványi anyag koncentrátumokból, melyek könnyen emészthetők, alacsony a kalóriatartalmuk, és gyorsítják a zsírégetést. Bőven fogyasszunk belőlük!

Fotó: 123rf.com1. Káposzta: probiotikus hatás

„Szuperélelmiszer”, gazdag tápanyagforrás, hatékony méregtelenítő, alacsony kalória tartalommal (átlagosan 25 Cal/100 gr) és telve sejtvédő hatású összetevőkkel. Ilyen közülük a glükozinolát nevű kénvegyület, amely véd a tüdő, szív és emésztőrendszer megbetegedései ellen, erősíti az immunrendszert.

A tejsavas erjesztéssel tartósított (laktofermentált) savanyú káposzta jelentős szerepet játszik a bélflóra állapotának helyreállításában, a felszívódási zavarok és az emésztőrendszeri problémák enyhítésében. 

2. Víz, a salakanyagok „eltakarítója” 

A megfelelő mennyiségű vízfogyasztás jelentős szerepet játszik a szervezet méregtelenítésében is. Felgyorsítja az anyagcsere-folyamatot, melynek nyomán segít eltávolítani a sejtjeinkben lerakódott salakanyagokat.

Ami a csapvíz fogyasztását illeti, a szakemberek szinte mindenütt ajánlják, de ha pl. regionálisan probléma merül fel a vízminőséggel kapcsolatban, ,kerámia. vagy aktívszenes szűrőbetétű vízszűrő készüléket használjunk. Így megőrizhető a vezetékes víz kedvező ásványi anyag tartalma, viszont az esetleges szennyező anyagok kiszűrhetők.

3. Vörös gyümölcsök: kevésbé cukrosak és rostdúsak

A ribizli, eper, málna, áfonya és társaik szabályozzák a máj működését, segítik az emésztést, fokozzák a sejtanyagcserét, jó zsírégetők. Amellett mindegyiknek megvan a sajátossága: pl. a málna vízhajtó és vesetisztító, az eper laktat, a ribizli különösen jó anyagcsere-serkentő, a cseresznye lúgosít, akadályozza a zsírok felszívódását… Érdemes tehát variálni őket.

4. Fekete retek: a máj „szakértője”
Tisztítja a májat, gyorsítja a májsejtek regenerációját, segíti az emésztést, első számú méregtelenítő… A hűtőben tárolható, így pl. esténkén ajánlott trendszeresen fogyasztani belőle néhány szeletet. Rendkívül gazdag rostokban, C- és B9 vitaminban, káliumban. Ez utóbbinak köszönhető vízhajtó tulajdonsága, mellyel gyorsítja a méreganyagok eltávolítását a szervezetből.


5. A magas víztartalmú szőlő, a béltisztító

Segít helyreállítani a szervezet sav-bázis egyensúlyát, organikus savtartalma jótékonyan hat az ízületekre A szőlő emellett serkenti az emésztést és vízhajtó, béltisztító hatása révén segíti a salakanyagok kiűzését a szervezetből.. Rostjai és antioxidáns polifenolja, a rezveratrol (koncentráltan tartalmazza a szőlőmag és a sötét szőlőfajták héja) hatékony antioxidáns, mely többek közt gyulladásgátló, vírusellenes, antibakteriális hatású is.

6. Póréhagyma, a vesetisztító

Vesetisztító, vízhajtó hatása révén kiváló méregtelenítő, könnyíti az emésztést.

Antibakteriális hatású, kénes illóolaj-tartalma (allicin) kedvezően hat a bélmozgásra. A zöld része kevésbé emészthető, de hatásos székrekedés ellen, köszönhetően a vízben nem oldódó rosttartalmának. Érzékeny bélrendszer esetén csak a fehér részét fogyasszuk.

7. Fűszerek: a hasznos ízfokozók
Egyes fűszerek sejtvédő és méregtelenítő tápanyagokban gazdagok (esszenciális olajok, rostok…), mások  csillapítják az éhséget (fahéj, csillagánizs..), „szuper-méregtelenítők”, gyulladáscsökkentők (kurkuma, gyömbér…) vagy bél- májtisztító hatásúk (koriander, fokhagyma, mustármag, szegfűszeg, petrezselyem, rozmaring..). Só helyett használjuk őket: illatosabb lesz az étel és kisebb a vízvisszatartás.

8. Articsóka, az emésztőrendszer támogatója

Antioxidáns polifenoljainak köszönhetően verhetetlen májvédő és regeneráló, a bélflóra helyreállítója, a tartós méregtelenítés egyik alapnövénye. Levelének kén tartalmú vegyületei méregtelenítő hatásúak, prebiotikus rostjai serkentik a gyomorban lévő jótékony baktériumok szaporodását.

Legjobb, ha az articsókát 10 percig gőzöljük (vízben főzve tápanyagainak akár 40%-át is elveszítheti), de ideális esetben nyersen fogyasszuk.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.