Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

8 zsírégető szuperélelmiszer

Érdekességek2020. április 16.

Válogatás igazi vitamin és ásványi anyag koncentrátumokból, melyek könnyen emészthetők, alacsony a kalóriatartalmuk, és gyorsítják a zsírégetést. Bőven fogyasszunk belőlük!

Fotó: 123rf.com1. Káposzta: probiotikus hatás

„Szuperélelmiszer”, gazdag tápanyagforrás, hatékony méregtelenítő, alacsony kalória tartalommal (átlagosan 25 Cal/100 gr) és telve sejtvédő hatású összetevőkkel. Ilyen közülük a glükozinolát nevű kénvegyület, amely véd a tüdő, szív és emésztőrendszer megbetegedései ellen, erősíti az immunrendszert.

A tejsavas erjesztéssel tartósított (laktofermentált) savanyú káposzta jelentős szerepet játszik a bélflóra állapotának helyreállításában, a felszívódási zavarok és az emésztőrendszeri problémák enyhítésében. 

2. Víz, a salakanyagok „eltakarítója” 

A megfelelő mennyiségű vízfogyasztás jelentős szerepet játszik a szervezet méregtelenítésében is. Felgyorsítja az anyagcsere-folyamatot, melynek nyomán segít eltávolítani a sejtjeinkben lerakódott salakanyagokat.

Ami a csapvíz fogyasztását illeti, a szakemberek szinte mindenütt ajánlják, de ha pl. regionálisan probléma merül fel a vízminőséggel kapcsolatban, ,kerámia. vagy aktívszenes szűrőbetétű vízszűrő készüléket használjunk. Így megőrizhető a vezetékes víz kedvező ásványi anyag tartalma, viszont az esetleges szennyező anyagok kiszűrhetők.

3. Vörös gyümölcsök: kevésbé cukrosak és rostdúsak

A ribizli, eper, málna, áfonya és társaik szabályozzák a máj működését, segítik az emésztést, fokozzák a sejtanyagcserét, jó zsírégetők. Amellett mindegyiknek megvan a sajátossága: pl. a málna vízhajtó és vesetisztító, az eper laktat, a ribizli különösen jó anyagcsere-serkentő, a cseresznye lúgosít, akadályozza a zsírok felszívódását… Érdemes tehát variálni őket.

4. Fekete retek: a máj „szakértője”
Tisztítja a májat, gyorsítja a májsejtek regenerációját, segíti az emésztést, első számú méregtelenítő… A hűtőben tárolható, így pl. esténkén ajánlott trendszeresen fogyasztani belőle néhány szeletet. Rendkívül gazdag rostokban, C- és B9 vitaminban, káliumban. Ez utóbbinak köszönhető vízhajtó tulajdonsága, mellyel gyorsítja a méreganyagok eltávolítását a szervezetből.


5. A magas víztartalmú szőlő, a béltisztító

Segít helyreállítani a szervezet sav-bázis egyensúlyát, organikus savtartalma jótékonyan hat az ízületekre A szőlő emellett serkenti az emésztést és vízhajtó, béltisztító hatása révén segíti a salakanyagok kiűzését a szervezetből.. Rostjai és antioxidáns polifenolja, a rezveratrol (koncentráltan tartalmazza a szőlőmag és a sötét szőlőfajták héja) hatékony antioxidáns, mely többek közt gyulladásgátló, vírusellenes, antibakteriális hatású is.

6. Póréhagyma, a vesetisztító

Vesetisztító, vízhajtó hatása révén kiváló méregtelenítő, könnyíti az emésztést.

Antibakteriális hatású, kénes illóolaj-tartalma (allicin) kedvezően hat a bélmozgásra. A zöld része kevésbé emészthető, de hatásos székrekedés ellen, köszönhetően a vízben nem oldódó rosttartalmának. Érzékeny bélrendszer esetén csak a fehér részét fogyasszuk.

7. Fűszerek: a hasznos ízfokozók
Egyes fűszerek sejtvédő és méregtelenítő tápanyagokban gazdagok (esszenciális olajok, rostok…), mások  csillapítják az éhséget (fahéj, csillagánizs..), „szuper-méregtelenítők”, gyulladáscsökkentők (kurkuma, gyömbér…) vagy bél- májtisztító hatásúk (koriander, fokhagyma, mustármag, szegfűszeg, petrezselyem, rozmaring..). Só helyett használjuk őket: illatosabb lesz az étel és kisebb a vízvisszatartás.

8. Articsóka, az emésztőrendszer támogatója

Antioxidáns polifenoljainak köszönhetően verhetetlen májvédő és regeneráló, a bélflóra helyreállítója, a tartós méregtelenítés egyik alapnövénye. Levelének kén tartalmú vegyületei méregtelenítő hatásúak, prebiotikus rostjai serkentik a gyomorban lévő jótékony baktériumok szaporodását.

Legjobb, ha az articsókát 10 percig gőzöljük (vízben főzve tápanyagainak akár 40%-át is elveszítheti), de ideális esetben nyersen fogyasszuk.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.