Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

8 zsírégető szuperélelmiszer

Érdekességek2020. április 16.

Válogatás igazi vitamin és ásványi anyag koncentrátumokból, melyek könnyen emészthetők, alacsony a kalóriatartalmuk, és gyorsítják a zsírégetést. Bőven fogyasszunk belőlük!

Fotó: 123rf.com1. Káposzta: probiotikus hatás

„Szuperélelmiszer”, gazdag tápanyagforrás, hatékony méregtelenítő, alacsony kalória tartalommal (átlagosan 25 Cal/100 gr) és telve sejtvédő hatású összetevőkkel. Ilyen közülük a glükozinolát nevű kénvegyület, amely véd a tüdő, szív és emésztőrendszer megbetegedései ellen, erősíti az immunrendszert.

A tejsavas erjesztéssel tartósított (laktofermentált) savanyú káposzta jelentős szerepet játszik a bélflóra állapotának helyreállításában, a felszívódási zavarok és az emésztőrendszeri problémák enyhítésében. 

2. Víz, a salakanyagok „eltakarítója” 

A megfelelő mennyiségű vízfogyasztás jelentős szerepet játszik a szervezet méregtelenítésében is. Felgyorsítja az anyagcsere-folyamatot, melynek nyomán segít eltávolítani a sejtjeinkben lerakódott salakanyagokat.

Ami a csapvíz fogyasztását illeti, a szakemberek szinte mindenütt ajánlják, de ha pl. regionálisan probléma merül fel a vízminőséggel kapcsolatban, ,kerámia. vagy aktívszenes szűrőbetétű vízszűrő készüléket használjunk. Így megőrizhető a vezetékes víz kedvező ásványi anyag tartalma, viszont az esetleges szennyező anyagok kiszűrhetők.

3. Vörös gyümölcsök: kevésbé cukrosak és rostdúsak

A ribizli, eper, málna, áfonya és társaik szabályozzák a máj működését, segítik az emésztést, fokozzák a sejtanyagcserét, jó zsírégetők. Amellett mindegyiknek megvan a sajátossága: pl. a málna vízhajtó és vesetisztító, az eper laktat, a ribizli különösen jó anyagcsere-serkentő, a cseresznye lúgosít, akadályozza a zsírok felszívódását… Érdemes tehát variálni őket.

4. Fekete retek: a máj „szakértője”
Tisztítja a májat, gyorsítja a májsejtek regenerációját, segíti az emésztést, első számú méregtelenítő… A hűtőben tárolható, így pl. esténkén ajánlott trendszeresen fogyasztani belőle néhány szeletet. Rendkívül gazdag rostokban, C- és B9 vitaminban, káliumban. Ez utóbbinak köszönhető vízhajtó tulajdonsága, mellyel gyorsítja a méreganyagok eltávolítását a szervezetből.


5. A magas víztartalmú szőlő, a béltisztító

Segít helyreállítani a szervezet sav-bázis egyensúlyát, organikus savtartalma jótékonyan hat az ízületekre A szőlő emellett serkenti az emésztést és vízhajtó, béltisztító hatása révén segíti a salakanyagok kiűzését a szervezetből.. Rostjai és antioxidáns polifenolja, a rezveratrol (koncentráltan tartalmazza a szőlőmag és a sötét szőlőfajták héja) hatékony antioxidáns, mely többek közt gyulladásgátló, vírusellenes, antibakteriális hatású is.

6. Póréhagyma, a vesetisztító

Vesetisztító, vízhajtó hatása révén kiváló méregtelenítő, könnyíti az emésztést.

Antibakteriális hatású, kénes illóolaj-tartalma (allicin) kedvezően hat a bélmozgásra. A zöld része kevésbé emészthető, de hatásos székrekedés ellen, köszönhetően a vízben nem oldódó rosttartalmának. Érzékeny bélrendszer esetén csak a fehér részét fogyasszuk.

7. Fűszerek: a hasznos ízfokozók
Egyes fűszerek sejtvédő és méregtelenítő tápanyagokban gazdagok (esszenciális olajok, rostok…), mások  csillapítják az éhséget (fahéj, csillagánizs..), „szuper-méregtelenítők”, gyulladáscsökkentők (kurkuma, gyömbér…) vagy bél- májtisztító hatásúk (koriander, fokhagyma, mustármag, szegfűszeg, petrezselyem, rozmaring..). Só helyett használjuk őket: illatosabb lesz az étel és kisebb a vízvisszatartás.

8. Articsóka, az emésztőrendszer támogatója

Antioxidáns polifenoljainak köszönhetően verhetetlen májvédő és regeneráló, a bélflóra helyreállítója, a tartós méregtelenítés egyik alapnövénye. Levelének kén tartalmú vegyületei méregtelenítő hatásúak, prebiotikus rostjai serkentik a gyomorban lévő jótékony baktériumok szaporodását.

Legjobb, ha az articsókát 10 percig gőzöljük (vízben főzve tápanyagainak akár 40%-át is elveszítheti), de ideális esetben nyersen fogyasszuk.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.