Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 dolog, amit fel kell adnod, hogy továbbléphess!

Érdekességek2021. április 16.

Talán könnyebb mondani, mint megtenni - ám ha szeretnénk szárnyalni, továbblépni új dolgok felé, fel kell adnunk azokat, amelyek lehúznak bennünket. Kezdjük el még ma. De mely dolgoktól, érzésektől kell megszabadulnunk?  

Ne hagyjuk, hogy mások véleménye irányítsa életünket! Az emberek csak a nevünket tudják, a történetünket nem. Talán hallottak róla, mit tettünk, de sokan nem tudják, min mentünk keresztül. Nem az számít, mit gondolnak ők, hanem hogy mi mit gondolunk magunkról! Olykor pontosan azt kell tennünk, ami nekünk a legjobb, és nem azt, ami mindenki másnak jó.

A múltbeli hibák miatt érzett szégyen. Persze, az ember sokszor hibázik– ez így van rendjén. De minél gyorsabban elfogadja, annál hamarabb léphet túl ezen és lehet sikeres. A múlt nem egyenlő a jövővel – csak mert tegnap elrontottunk valamit, vagy ma semmi sem sikerült. Nem egyenlő a jövő azzal sem, ha rossz passzban voltunk hat hónapig, vagy akár 15 évig. Ezeknek nincs befolyása a jelenre vagy a jövőre. Az számít, mit csinálunk éppen most.

Határozatlanok vagyunk abban, mit szeretnénk. Ez nem helyes! Sosem fogunk kilépni abból, ami nem jó nekünk, ha nem tudjuk, hol is szeretnénk igazán lenni. Mindig keresni kell, szenvedéllyel dolgozni céljaink elérésén. A szenvedély elhanyagolása blokkolja a kreativitást. Ha szenvedély van, van energia is, ám ha nincs, akkor az energiának és kreativitásnak is híján vagyunk. Az energia szükséges a sikerhez! Találjuk tehát ki, mit akarunk pontosan és szenvedéllyel dolgozzunk megvalósításán!

Halogatjuk a célokat, melyek számítanak nekünk. Két alternatíva adódik az életben: elfogadni a körülményeket olyannak, amilyenek, vagy pedig elfogadni a lehetőséget, hogy változtassunk rajtuk. Kövessük intuícióinkat! Ne adjuk fel, ha valamit igazán szeretnénk. Ha van szeretet és inspiráció, már nem alakulhatnak rosszul a dolgok – és bármi is az, amit meg szeretnénk tenni, lássunk hozzá most. Ne legyen sok „majd holnap” – szinte biztos, hogy egy évvel később azt kívánjuk, miért is nem vágtunk bele abba a valamibe korábban?

Azt választjuk, hogy nem csinálunk semmit. Nem határozhatjuk meg, hogyan fogunk meghalni és mikor. Csak azt dönthetjük el, hogy akarunk élni. Minden nap egy új esély a választásra – válasszuk azt, hogy megváltoztatjuk a tervünket. Vagy válasszuk mostantól a negatív helyett a pozitív gondolatokat! Válasszuk azt, hogy olyasmit csinálunk, amire büszkék lehetünk. Válasszuk azt, hogy másokban a jót látjuk meg – és mi is ezt mutatjuk magunkból.  Éljünk őszintén és igazán – most!


Ne mindig másnak adjunk igazat. Nem helyes, ha mindig azt mondogatjuk, „igazad van”, akkor is, ha nekünk van igazunk - a végén bajunk lesz belőle. A cél a siker, de ne adjuk fel soha a saját  igazunkat, mert ha megtesszük, elveszítjük képességünket arra, hogy új dolgokat tanuljunk és továbblépjünk.

Elfutunk a problémák elől. Sokszor mi magunk nehezítjük meg az életünket. A problémák akkor kezdődtek, amikor a beszélgetésből sms-ezés lett, az érzések tudatalattivá váltak, a szex játékká vált és a „szerelem” szó elvesztette igazi jelentését. A bizalmat őszinteségként értékeljük, a bizonytalanság az élet egy formájává lett, a féltékenység szokássá vált, mások megsértése már természetes, és mindezek elől elfutni tűnik a legjobb megoldásnak. Ne fussunk el! Nézzünk szembe ezekkel a helyzetekkel, a problémákkal! Beszélgessünk, értékeljünk, bocsássunk meg és szeressük azokat az embereket életünkben, akik megérdemlik!
Kifogásokat keresünk döntések helyett. Az élet egy folyamatos feladat- és kreatív problémamegoldás. A hiba azonban nem lesz kudarc, míg van lehetőségünk javítani rajta. A legtöbb hosszútávú kudarc azoknak az embereknek a sajátja, akik döntések helyett kifogásokkal élnek.

Átnézünk életünk pozitív pontjain. Amit látunk, az sokszor attól függ, hogy mit keresünk, mit szeretnénk látni. Ha belesüllyedünk az önsajnálatba és azon gondolkodunk, milyen életünk lehetett volna, a végén mindent elfelejtünk élvezni. Nem látjuk meg az élet szépségeit. Sosem leszünk igazán boldogok, ha nem tanulunk meg hálásnak lenni azért, amink már most megvan.

Nem értékeljük a jelen pillanatot. Általában nem napokra emlékszünk vissza, hanem percekre, pillanatokra. Túl gyakran várunk valami nagy dolgot, nem vesszük észre, hogy az élet főleg kis dolgokból épül fel. Éljünk hitelesen és becsüljünk meg minden különleges pillanatot utunkon. Mivel, amikor végre vágyott úticélunkhoz érünk, egy másik utazás kezdődik…


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.