Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

25 magyar író nevét rejtettük el a szövegben. Hányat találsz meg?

Érdekességek2019. február 10.

Egy nap története a magyar irodalommal, 25 íróval. Hányat találsz meg közülük?  

Reggel van. Géza felkel, iszik egy kávét, közben játszik egy parti sakkot a kutyával. Bögréje csorba, győz ő. A mosókonyhában vasal Berta.

Kilép a kertbe, alkalmazottainak szól: "Kertészim! Rebarbarát ültessetek!" Felöltözik, és távozik otthonról.

Találkája van. Sokáig vár, végül meglátja barátnőjét a megbeszélt helytől jó 50 méterre. Rákiabál: "elment az eszed? Óratorony, arról volt szó!"

Bosszúságáért kárpótolja a lány csinos megjelenése. Munkahelye egy varroda, nincs is nála több ruhája senkinek! Beülnek ebédelni. A bablevesről érdeklődnek, miféle. "Jókai", morogja a pincér. A tortáról is megtudják, hogy Esterházy. Pétervárról érkezett a cukrász, aki készítette. Fizetéskor Géza nem találja a tárcáját. Táskája az efféle dolgok jó elrejtője. Nője egy ötezrest nyújt felé: "nincs, mi? Cash... kell-e mentőöv"?

Ebéd után irány az állatkert. Lenyűgözi őket a kövér orrszarvú: egy unikornis, mi hájas! Három óra. Ferences szerzeteseket követve lemennek a partra, nézik, hogy hömpölyög a Tisza. Katatón csattogása a vonatkerekeknek odahallatszik a sínoldalból. Meglátnak egy vetőmagboltot. "Árpád van?", kiáltanak be, aztán elszaladnak. Hazaérve megdöbbentő kép fogadja Gézát.

Mi ez a füst? Mi lángol? A konyha! Eloltja a tüzet. Az elszenesedett maradványokat nézi a lábasban. Vajon milyen csirke lehetett? Tandori? De zsörtölődni sincs ideje, csengetnek. Szomszédja áll az ajtóban, panaszkodik a füstre. "Nincs nálad ott lik, Géza?", kérdezi a konyha falára bökve. "Nincs, de ha szükségét érzed, kedves József, a tilalmak ellenére neked oda én egy lyukat török", szofisztikáltan feleli Géza.


A konyhába visszatérve látja, a kenyér héja is leégett. Nem maradt más, mint hamvas bél az asztalon. Később az ablakból nézi a naplementét. A napkorong színe óarany. János bácsiéktól, a szemközti házból muzsika szűrődik át.

Az ég alja sötétvörös. Sándornak is szól, nézze meg, milyen szép. Ernőt is hívják, de neki nincs kedve felkelni, hiába mondják neki, már nem látszik sokáig. No, tuszkolják az ablak felé az Ernőt. Ő már csak ilyen álmatag figura, a filmeken is mindig elalszik, csak a THE END-re ébred fel.

Besötétedik. Géza lefekszik, az ágyból néz egy régi filmet a tévében, egy üveg száraz fehéret szopogatva.

Várja, hogy jöjjön az álomtündér. E.T., bor... ideér hamar.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata a rákbetegeknél

2019. december 03.

A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázta: több mint tíz százalékuk halálát nem a rák, hanem szívbetegség okozza – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.

A European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták rá a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére.

A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be róla a BBC News.

Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el.

A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek “állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”.

A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.

Táplálkozási zavarok: bulimia nervosa

2019. december 03.

A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.

 
Mi a bulimia?


Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.

A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.

A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).

Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.

Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt

2019. december 02.



Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

“Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben.

A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek.

A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.

A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.