Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 figyelemre méltó japán szokás, amit érdemes követni

Érdekességek2018. április 08.

A japán kultúra bővelkedik a pozitív szokásokban a mindennapi élet területén, melyek mindenki számára követendő példák lehetnek. Ezekből mutatunk be néhányat a Magyarországon élő és dolgozó Maki Stevenson séf, a tokiói útjáról a napokban hazatért Soós Bertalan fotós és a Japánt többször megjárt Jókuti András, a Világevő blog szerzője ajánlásával.  

1. KAIZEN

Japánban az élet minden területét áthatja a kaizen gondolkodásmód és módszer. A szó jelentése: változtatás (kai) a jó (zen) irányába. A kaizen tehát jobbítást, javulást jelent a személyes, otthoni, társadalmi és munkahelyi életünkben egyaránt. 
„Jó példa a kaizenre a japán ramenséf, aki egész életében rament (gazdag tésztaleves) készít, és minden nap szeretne jobbat készíteni, mint az előző napon. Tokió egyik legjobbja mesélte, hogy volt nála egy európai szakács, hogy kitanulja a ramenkészítést, majd néhány hétnyi tanulás után bejelentette, hogy hazamegy, mert már tud rament főzni. A japán séf kommentárja ez volt: én 30 éve tanulom, de még nem tudom, hogy hogyan kell” – szemléltette a kaizen elvét Jókuti András, a Világevő blog szerzője.

2. TISZTASÁG

A tisztaságot sem veszik félvállról a felkelő nap országában. A japán oktatási intézményekben és közterületeken, parkokban nem alkalmaznak takarító személyzetet, mivel a tisztaságra és a környezetük megőrzésére való nevelés már egészen kisgyermekkorban megkezdődik. Az iskolások beosztják egymás között, hogy ki mikor takarítja a közös helységeket, a közterületeken pedig egészen egyszerűen nem szemetelnek az emberek, szemeteskukákat sem helyeznek ki, hiszen mindenki az otthonában található kukába helyezi a szemetet. „A szemetelés egyenesen bűnnek számít Japánban, neveletlenséget és igénytelenséget tükröz, melyet senki sem szeretne magáról közvetíteni. A dohányzás csak kijelölt helyen engedélyezett, mindenhol máshol alapvetően tilos, még közterületen sétálás közben is, ezt mindenki tudja és betartja” – tette hozzá Maki Stevenson. 

 
Makulátlan tisztaság a Tokyo International Forum halljában (Fotó: Soós Bertalan)
 
3. LETISZTULTSÁG 
 
A kifinomult egyszerűség számos területen tetten érhető a japán kultúrában, amely elsőre minimalistának tűnhet, ám mégis tartalmaz számos apró, finom részletet, amitől letisztult, mégis látványos lesz a végeredmény. 
„Ami először szembetűnik Japánban járva, az a sok építkezés, hogy folyamatosan épül, frissül a város, és a rendezettség, tisztaság. Egy ekkora nagy várostól teljesen mást vártam. Mindenki nagyon komolyan veszi a munkáját, és azt a lehető legmagasabb színvonalon és komolysággal igyekszik elvégezni, a legegyszerűbb munkaköröket is beleértve.” – tette hozzá Soós Bertalan fotós.
 
4. PRECIZITÁS, PONTOSSÁG
 
Ha pontosságról van szó, Japán ebben is az élen jár. A különféle szolgáltató egységek például nagyra becsülik az emberek idejét, és másodpercre pontosak, ám ezt a vendégektől is elvárják például egy éttermi foglalás esetében. 
"Hatalmas udvariatlanság elkésni egy étteremből, az asztalfoglalás időpontja után érkezni. Érdemes inkább sokkal korábban odaérni, mert ráadásul gyakran csak a helyszínen derül ki, hogy nagyon nehéz megtalálni az éttermet. Velem is előfordult már, pedig jól tájékozódom, hogy végül az éttermesek kerestek meg az utcán, mert egyszerűen nem találtam a jelöletlen ajtót" – osztotta meg élményeit Jókuti András. 


 
 Japánban óriási udvariatlanság elkésni egy étteremből (Fotó: Soós Bertalan)
 
 
5. ÖSSZHANG
 
Japán egy másik fontos jellemzője a hagyományos Wa szellemiség, ami a harmóniára való törekvésben, az ellentétek kiegyenlítésében, és ezáltal egy magasabb szintű egység létrehozásában mutatkozik meg, legyen szó társadalmi kapcsolatokról, értékekről, álláspontokról vagy alkotásról. 
 
 Az összhangra való törekvés mindenütt elkísér minket Japánban (Fotó: Soós Bertalan)

„Az összhangra való törekvés mindenütt elkísér minket Japánban. Legyen szó mindennapi munkafolyamatokról, a tömegközlekedésről, egy baráti összejövetelről, vagy éppen egy jó sörről, mint az Asahi Super Dry, a precizitás, a gondosság és a folyamatos tökéletesítés élménye megkerülhetetlen – mondta Soós Bertalan.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.

A tej - élet, erõ és egészség

2026. augusztus 12.

Miért jó, ha rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket?

A tej a hús és a gabonafélék mellett legfontosabb táplálékunk, mi több: hosszú ideig az emlõsök kicsinyének egyedüli tápláléka.

Nem véletlenül, hiszen rengeteg fontos, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen elemet tartalmaz.

A tej iránti vonzódást az õsember valószínûleg szó szerint az anyatejjel szívta magába, más emlõsök tejének fogyasztását pedig az állatok kicsinyeitõl leshette el. Nálunk a legelterjedtebb a tehéntej, de szûkebb környezetünkben a kecske és a birka is a jól tejelõ állatok közé sorolható. Az õsmagyarok gyakran fogyasztottak kancatejet, s ha egy kicsit kitekintünk, azt láthatjuk, hogy Ázsiában a jakot fejik, északon pedig a rénszarvast.

Ha szétveti a méreg...

2026. augusztus 11.

Az agresszió féken tartása rajtunk múlik!

Elönti az epe? Elsápad a méregtõl? Szétfeszíti a düh, szétveti a méreg? Rágja magát, eszi a fene? Még egy csepp, és kicsordul a pohár? Legszívesebben a "fejéhez vágna" valamit a másiknak? Ha gyakran érez így, valószínûleg rosszul kezeli a konfliktusokat!

Fontos felismerni, sérelmünk "vélt-e vagy valódi", haragunk jogos-e vagy inkább jogtalan? Mi vagyunk a hibásak a történtekért, vagy tényleg áldozatai vagyunk egy másik ember figyelmetlenségének, nemtörõdömségének, tapintatlanságának, szemtelenségének stb...

A nõk dolga valamivel nehezebb, számukra a verbális agresszió-levezetési csatornák sokkal inkább lezártak, mint a férfiak elõtt. Képzeljen el egy kedves, csinos vállalati vezetõnõt, aki vörös arccal, tajtékozva osztja ki beosztottait, amikor a határidõn túl sincs még kész a megbízó által megrendelt anyag. Ugye, majdhogynem elképzelhetetlen. A társadalmi normák által elõirányzott szerepstruktúrában a nõ szelíd, halk szavú, türelmes. A mérgelõdést, dühöngést, mint nõietlen megnyilvánulást, a köz elítéli. A nõk így szocializációs alapon inkább lenyelik mérgüket. Ha pedig kicsordul a pohár, akkor megkaphatják a "hisztérika" minõsítést. A férfiaktól azonban elvárt a határozottság, és sokkal inkább elfogadott az agresszió. A hangerõ és a testi erõ némelyek szemében a férfiasság bizonyítéka. Ha õk káromkodnak kiabálva, azon kevesebben akadnak fenn.