Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 figyelemre méltó japán szokás, amit érdemes követni

Érdekességek2018. április 08.

A japán kultúra bővelkedik a pozitív szokásokban a mindennapi élet területén, melyek mindenki számára követendő példák lehetnek. Ezekből mutatunk be néhányat a Magyarországon élő és dolgozó Maki Stevenson séf, a tokiói útjáról a napokban hazatért Soós Bertalan fotós és a Japánt többször megjárt Jókuti András, a Világevő blog szerzője ajánlásával.  

1. KAIZEN

Japánban az élet minden területét áthatja a kaizen gondolkodásmód és módszer. A szó jelentése: változtatás (kai) a jó (zen) irányába. A kaizen tehát jobbítást, javulást jelent a személyes, otthoni, társadalmi és munkahelyi életünkben egyaránt. 
„Jó példa a kaizenre a japán ramenséf, aki egész életében rament (gazdag tésztaleves) készít, és minden nap szeretne jobbat készíteni, mint az előző napon. Tokió egyik legjobbja mesélte, hogy volt nála egy európai szakács, hogy kitanulja a ramenkészítést, majd néhány hétnyi tanulás után bejelentette, hogy hazamegy, mert már tud rament főzni. A japán séf kommentárja ez volt: én 30 éve tanulom, de még nem tudom, hogy hogyan kell” – szemléltette a kaizen elvét Jókuti András, a Világevő blog szerzője.

2. TISZTASÁG

A tisztaságot sem veszik félvállról a felkelő nap országában. A japán oktatási intézményekben és közterületeken, parkokban nem alkalmaznak takarító személyzetet, mivel a tisztaságra és a környezetük megőrzésére való nevelés már egészen kisgyermekkorban megkezdődik. Az iskolások beosztják egymás között, hogy ki mikor takarítja a közös helységeket, a közterületeken pedig egészen egyszerűen nem szemetelnek az emberek, szemeteskukákat sem helyeznek ki, hiszen mindenki az otthonában található kukába helyezi a szemetet. „A szemetelés egyenesen bűnnek számít Japánban, neveletlenséget és igénytelenséget tükröz, melyet senki sem szeretne magáról közvetíteni. A dohányzás csak kijelölt helyen engedélyezett, mindenhol máshol alapvetően tilos, még közterületen sétálás közben is, ezt mindenki tudja és betartja” – tette hozzá Maki Stevenson. 

 
Makulátlan tisztaság a Tokyo International Forum halljában (Fotó: Soós Bertalan)
 
3. LETISZTULTSÁG 
 
A kifinomult egyszerűség számos területen tetten érhető a japán kultúrában, amely elsőre minimalistának tűnhet, ám mégis tartalmaz számos apró, finom részletet, amitől letisztult, mégis látványos lesz a végeredmény. 
„Ami először szembetűnik Japánban járva, az a sok építkezés, hogy folyamatosan épül, frissül a város, és a rendezettség, tisztaság. Egy ekkora nagy várostól teljesen mást vártam. Mindenki nagyon komolyan veszi a munkáját, és azt a lehető legmagasabb színvonalon és komolysággal igyekszik elvégezni, a legegyszerűbb munkaköröket is beleértve.” – tette hozzá Soós Bertalan fotós.
 
4. PRECIZITÁS, PONTOSSÁG
 
Ha pontosságról van szó, Japán ebben is az élen jár. A különféle szolgáltató egységek például nagyra becsülik az emberek idejét, és másodpercre pontosak, ám ezt a vendégektől is elvárják például egy éttermi foglalás esetében. 
"Hatalmas udvariatlanság elkésni egy étteremből, az asztalfoglalás időpontja után érkezni. Érdemes inkább sokkal korábban odaérni, mert ráadásul gyakran csak a helyszínen derül ki, hogy nagyon nehéz megtalálni az éttermet. Velem is előfordult már, pedig jól tájékozódom, hogy végül az éttermesek kerestek meg az utcán, mert egyszerűen nem találtam a jelöletlen ajtót" – osztotta meg élményeit Jókuti András. 


 
 Japánban óriási udvariatlanság elkésni egy étteremből (Fotó: Soós Bertalan)
 
 
5. ÖSSZHANG
 
Japán egy másik fontos jellemzője a hagyományos Wa szellemiség, ami a harmóniára való törekvésben, az ellentétek kiegyenlítésében, és ezáltal egy magasabb szintű egység létrehozásában mutatkozik meg, legyen szó társadalmi kapcsolatokról, értékekről, álláspontokról vagy alkotásról. 
 
 Az összhangra való törekvés mindenütt elkísér minket Japánban (Fotó: Soós Bertalan)

„Az összhangra való törekvés mindenütt elkísér minket Japánban. Legyen szó mindennapi munkafolyamatokról, a tömegközlekedésről, egy baráti összejövetelről, vagy éppen egy jó sörről, mint az Asahi Super Dry, a precizitás, a gondosság és a folyamatos tökéletesítés élménye megkerülhetetlen – mondta Soós Bertalan.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A vitamibomba cékla

2026. január 04.

A cékla az egyik legolcsóbb és legegészségesebb téli tápanyagunk, a szervezet számára fontos vitális anyagok tárháza.

 Gyógyhatását, mely nyersen a legnagyobb, a benne található vitaminoknak, ásványi anyagoknak és fito-vegyületeknek köszönheti. Rendkívül gazdag folsavban, C- és B-vitami­nokban, béta-karotinban. B-vitaminjai és karotinja fokozzák a bőr természetes anyagcseréjét, bőrvédő, bőrfiatalító hatásúak. Vastartalma nem jelentős, de a cékla az a zöldség, melyből a szervezet a legjobban tudja hasznosítani a vasat.

A vas a folsavval együtt van jelen, és ezért nemcsak jó vérképző, hanem
magzatvédő zöldségnek is tekinthető.

Káliumtartalma magas, ennek okán jó vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő. Cholintartalma hat az emésztésre, a gyomor és belek egyenletes működésére. Tisztítóanyaga a májnak és a vesének. C-vitaminja véd a vírusok, a megfázásos betegségek ellen. Kalcium-, magnézium­tartalma okán csonterősítő. Szénhidráttartalma csekély, de ezek azonnal hasznosuló egyszerű cukrok (glukóz, fruktóz, szacharóz), ezért a cékla a sportolók, a fizikai munkát végzők erőforrása is lehet.

Tele van a ráksejtek szaporodását gátló antioxidánsokkal.

Így figyeljünk gyermekünk digitális egészségére

2026. január 04.

Dübörög az új tanév, a diákok ismét jóval több időt töltenek képernyők előtt. Az online házi feladatok, digitális tananyagok és tanulási platformok ma már a mindennapi oktatás részét képezik, ám a túl sok monitoridő komoly terhet róhat a szemre, a gerincre és az alvásminőségre is negatív hatást gyakorolhat. Megfelelő eszközök kiválasztásával, ergonomikus környezet kialakításával és néhány egyszerű szokás bevezetésével azonban sokat tehetünk gyermekeink egészségének védelméért. Az LG szakértői ehhez adnak most gyakorlati tanácsokat, hogy a digitális tanulás problémamentesen támogassa a fejlődést.

A képernyővel szemben ülve eltöltött hosszú órák többféle problémát is okozhatnak. A káros kékfény irritálhatja a szemet, koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, ráadásul csökkenti az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős melatonin hormon szintjét, ami az alvásminőség romlásához vezethet. A nem megfelelő testtartás ugyancsak nem várt problémákat okozhat: a számítógépek előtti görnyedéssel beszűkül a mellkas, elégtelen lesz a légzés, és a belső szerveink is összenyomódhatnak.

A gyermekek digitális jólléte közös felelősségünk

2026. január 03.

Mobil, tablet, okoseszköz – ma már nem különlegesség, hanem a mindennapok része. Sorban állás közben előkerül a telefon, este videó indul a mese helyett, az óvodás pedig hamarabb „swipe-ol”, mint ahogy megtanulna órát olvasni. De hibáztathatjuk ezért a szülőket? Aligha. A digitális nevelés dilemmáihoz ma sincs kéznél egységes, életszerű útmutató – miközben éppen az első években dől el, hogyan találkozik a 0–9 éves korosztály a képernyőkkel, és milyen szokások vésődnek be hosszú időre.

A digitális gyermekkor nem a jövő – már itt van, és mi alakítjuk

A 0–9 éves korosztály digitális jólléte ma már nem mellékes kérdés. A hazai hétköznapok valósága az, hogy tízéves kor körül a gyerekek jelentős része saját okostelefonnal rendelkezik, így a digitális szokások alapjai már óvodáskorban, sőt gyakran bölcsődéskorban kialakulnak. A túl korai vagy kontrollálatlan képernyőhasználat terhelheti a figyelmet, az önszabályozást, az alvást és a társas készségek fejlődését; ugyanakkor megfelelő keretek között a technológia lehet ablak a világra, a közös felfedezés és tanulás terepe. A kérdés nem az, hogy legyen-e képernyő, hanem az, hogy mikor, mire és hogyan használjuk.

Amikor a képernyő „nevel” – láthatatlan következmények a legkisebbeknél

A kisgyermekek nem önálló felhasználók: az online térrel a felnőttek döntésein keresztül találkoznak. A háttérben futó televízió, a „technoferencia” – amikor a felnőtt figyelmét elszívja a saját mobilja –, vagy a „nyugtató képernyő” gyors megoldásai ismerős helyzetek. Mindez észrevétlenül írhatja át a mindennapokat: a beszélgetés és a szemkontaktus kevesebb, a közös játék rövidebb, az esti elalvás nehezebb, a mozgásos élmények pedig kiszorulnak. A kockázatok ebben az életkorban gyökeresen eltérnek a kamaszokétól; itt a fejlődési alapok védelme a tét.