Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 figyelemre méltó japán szokás, amit érdemes követni

Érdekességek2018. április 08.

A japán kultúra bővelkedik a pozitív szokásokban a mindennapi élet területén, melyek mindenki számára követendő példák lehetnek. Ezekből mutatunk be néhányat a Magyarországon élő és dolgozó Maki Stevenson séf, a tokiói útjáról a napokban hazatért Soós Bertalan fotós és a Japánt többször megjárt Jókuti András, a Világevő blog szerzője ajánlásával.  

1. KAIZEN

Japánban az élet minden területét áthatja a kaizen gondolkodásmód és módszer. A szó jelentése: változtatás (kai) a jó (zen) irányába. A kaizen tehát jobbítást, javulást jelent a személyes, otthoni, társadalmi és munkahelyi életünkben egyaránt. 
„Jó példa a kaizenre a japán ramenséf, aki egész életében rament (gazdag tésztaleves) készít, és minden nap szeretne jobbat készíteni, mint az előző napon. Tokió egyik legjobbja mesélte, hogy volt nála egy európai szakács, hogy kitanulja a ramenkészítést, majd néhány hétnyi tanulás után bejelentette, hogy hazamegy, mert már tud rament főzni. A japán séf kommentárja ez volt: én 30 éve tanulom, de még nem tudom, hogy hogyan kell” – szemléltette a kaizen elvét Jókuti András, a Világevő blog szerzője.

2. TISZTASÁG

A tisztaságot sem veszik félvállról a felkelő nap országában. A japán oktatási intézményekben és közterületeken, parkokban nem alkalmaznak takarító személyzetet, mivel a tisztaságra és a környezetük megőrzésére való nevelés már egészen kisgyermekkorban megkezdődik. Az iskolások beosztják egymás között, hogy ki mikor takarítja a közös helységeket, a közterületeken pedig egészen egyszerűen nem szemetelnek az emberek, szemeteskukákat sem helyeznek ki, hiszen mindenki az otthonában található kukába helyezi a szemetet. „A szemetelés egyenesen bűnnek számít Japánban, neveletlenséget és igénytelenséget tükröz, melyet senki sem szeretne magáról közvetíteni. A dohányzás csak kijelölt helyen engedélyezett, mindenhol máshol alapvetően tilos, még közterületen sétálás közben is, ezt mindenki tudja és betartja” – tette hozzá Maki Stevenson. 

 
Makulátlan tisztaság a Tokyo International Forum halljában (Fotó: Soós Bertalan)
 
3. LETISZTULTSÁG 
 
A kifinomult egyszerűség számos területen tetten érhető a japán kultúrában, amely elsőre minimalistának tűnhet, ám mégis tartalmaz számos apró, finom részletet, amitől letisztult, mégis látványos lesz a végeredmény. 
„Ami először szembetűnik Japánban járva, az a sok építkezés, hogy folyamatosan épül, frissül a város, és a rendezettség, tisztaság. Egy ekkora nagy várostól teljesen mást vártam. Mindenki nagyon komolyan veszi a munkáját, és azt a lehető legmagasabb színvonalon és komolysággal igyekszik elvégezni, a legegyszerűbb munkaköröket is beleértve.” – tette hozzá Soós Bertalan fotós.
 
4. PRECIZITÁS, PONTOSSÁG
 
Ha pontosságról van szó, Japán ebben is az élen jár. A különféle szolgáltató egységek például nagyra becsülik az emberek idejét, és másodpercre pontosak, ám ezt a vendégektől is elvárják például egy éttermi foglalás esetében. 
"Hatalmas udvariatlanság elkésni egy étteremből, az asztalfoglalás időpontja után érkezni. Érdemes inkább sokkal korábban odaérni, mert ráadásul gyakran csak a helyszínen derül ki, hogy nagyon nehéz megtalálni az éttermet. Velem is előfordult már, pedig jól tájékozódom, hogy végül az éttermesek kerestek meg az utcán, mert egyszerűen nem találtam a jelöletlen ajtót" – osztotta meg élményeit Jókuti András. 


 
 Japánban óriási udvariatlanság elkésni egy étteremből (Fotó: Soós Bertalan)
 
 
5. ÖSSZHANG
 
Japán egy másik fontos jellemzője a hagyományos Wa szellemiség, ami a harmóniára való törekvésben, az ellentétek kiegyenlítésében, és ezáltal egy magasabb szintű egység létrehozásában mutatkozik meg, legyen szó társadalmi kapcsolatokról, értékekről, álláspontokról vagy alkotásról. 
 
 Az összhangra való törekvés mindenütt elkísér minket Japánban (Fotó: Soós Bertalan)

„Az összhangra való törekvés mindenütt elkísér minket Japánban. Legyen szó mindennapi munkafolyamatokról, a tömegközlekedésről, egy baráti összejövetelről, vagy éppen egy jó sörről, mint az Asahi Super Dry, a precizitás, a gondosság és a folyamatos tökéletesítés élménye megkerülhetetlen – mondta Soós Bertalan.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Nyelési nehézség? Torokfájás? Akár mandulakő is okozhatja!

2025. november 04.

A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.

Mi okozhat torokfájást, nyelési nehézséget, gombócérzést?

Egyszerű vírusfertőzés

A torokfájás igen gyakori tünet, főként az őszi-téli időszakban, és döntő részben az aktuális vírusok okozzák azt. Éppen ezért nem is érdemes antibiotikummal próbálkozni ellene, hiszen a vírusok ellen nem hat, kifejezetten a baktériumokat célozza. (Kis részben természetesen előfordulhat bakteriális felülfertőződés is, de ezt csak fül-orr-gégész tudja diagnosztizálni és a gyógyszerfelírás is orvosi feladat.)

Tüszős mandulagyulladás

A torokfájás lehet a tüszős mandulagyulladás tünete is, amely mindig bakteriális eredetű. Ám ennek az ismert betegségnek a képét néhány vírus fertőzés okozta megbetegedés is utánozhatja. Sokszor már a tünetek is utalhatnak a betegség eredetére, ugyanis a vírusfertőzés általában fáradékonysággal, hőemelkedéssel vagy nem túl magas lázzal járó, néhány napig tartó állapot, míg a bakteriális eredetű megbetegedés esetén több napig is tarthat a magas láz, levertséggel, étvágytalansággal. Az erős torokfájás a fülbe is kisugározhat és nyelési nehézséget okozhat, amely nemcsak az étkezést, de súlyos esetekben a folyadékfogyasztást is megnehezíti. A tüszős mandulagyulladás legjellemzőbb tünete mindezeken túl a mandulák jelentős duzzanata és a rajtuk látható lerakódások. Ezek lehetnek fehéres, sárgás pontok, de akár nagyobb foltok is, akár az egész mandulát befedheti a fehéres lepedék. A vírus fertőzés esetén ez a lepedék inkább piszkos szürke színű.

További betegségek, állapotok

Ha a vezető tünet a gombócérzés, annak már komplexebb lehet a kivizsgálása, ugyanis ilyen panasz mögött állhat allergia miatti hátsó garatfali csorgás, amelyet allergológusnak kell vizsgálni, kezelni. Okozhat ilyen panaszt a reflux, amelyet gasztroenterológussal karöltve  kezelhet a fül-orr-gégész. Emellett a gombócérzés akár pajzsmirigy- vagy szívbetegségre is utalhat, vagyis más szakorvosi vizsgálatokra is szükség lehet, és a fizikai ok kizárása után szükség lehet pszichológusra is, az esetlegesen kezeletlen stressz feldolgozásához.

Hatékony fellépés a TNBC ellen

2025. november 04.

A kevésbé gyakori, de agresszív TNBC a hazánkban diagnosztizált és tipizált melldaganatos esetek mintegy 10%-át teszi ki[2]. Ez az arány a fiatalabb nők körében ugyanakkor jelentősen magasabb: a 40 év alatti betegek 25%-át TNBC-vel diagnosztizálják, illetve az összes TNBC-s eset csaknem egyharmada az 50 év alatti nőket érinti.[2]

Bár az emlőrák összességében a kedvezőbb túlélésű daganatok közé tartozik[1], és az elmúlt évtizedben 73,1%-ról 74,2%-ra nőtt a betegség ötéves túlélési rátája[2], a TNBC-típus továbbra is a legkedvezőtlenebb ötéves túlélési mutatókkal rendelkezik: 10 TNBC-vel diagnosztizált betegből mindössze 6 éri meg a diagnózist követő 5. évet.[2]

A TNBC kezelésére a kemoterápia mellett egyre szélesebb körben alkalmazzák a már hazánkban is elérhető korszerű immunterápiát, ami jelentősen javíthat a TNBC-vel diagnosztizált betegcsoport túlélési esélyein.[4]

Magyarországon a közfinanszírozott, szervezett mellrákszűrés jelenleg 45 éves kortól érhető el.[5] A rendelkezésre álló adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a diagnosztizált esetek nem elhanyagolható része ennél fiatalabb életkorban fordul elő. 2020-ban a frissen felfedezett emlőrákos esetek több mint 20%-a az 50 év alattiak körében született (5%-a pedig a 40 év alatti korosztályban).[3]

A szakemberek rámutatnak: a fiatalabb nők érzékenyítése, hosszú távon pedig akár a szűrési protokollok optimalizálása azért is fontos, mert a szűrési korhatár alatti nőket nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják a mellrák előrehaladottabb stádiumában, és emiatt lényegesen kisebb eséllyel kapnak neoadjuváns, azaz a műtéti kezelést megelőző terápiát, mint az idősebb korosztályba tartozó betegtársaik.[6]

Az időben felismert daganat esetén a neoadjuváns kezelés alkalmazása többek között csökkentheti a daganat méretét, javíthatja a műtéti lehetőségeket, és korai visszajelzést adhat a gyógyszer hatásáról.[7]

Megfelelő táplálkozással lassítható az időskori szellemi hanyatlás

2025. november 03.

Az életkor előrehaladtával az éhség és szomjúságérzet szabályázásában zavar lép fel. Csökken az ízérzékelés, mérséklődik a nyáltermelés, és romlik a szaglás is. Ezért az idős emberek jelentős részét veszélyeztetheti a kiszáradás és az alultápláltság. A gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag és a keringést támogató étrend ugyanakkor védő hatással lehet az agyműködésre, és csökkentheti az időskori demenciák kockázatát is.


Az időskori étvágycsökkenés nem válogatósság, hanem az öregedés természetes velejárója. Az évek múlásával az agy éhség- és szomjúságérzetet szabályozó központjai kevésbé működnek hatékonyan. Romlik a szaglás, csökken a nyáltermelés, az édes és sós ízek kevésbé érzékelhetők, és sok gyógyszer mellékhatása is étvágycsökkentő.