Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp, hogy el tudd engedni a téli levertséget

Érdekességek2022. március 05.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Nehezen kelsz ki reggelente az ágyból? Szinte semmi nem mozgat meg? Legszívesebben csak a fejedre húznád a takarót, vagy belefeledkeznél egy kellemes könyv soraiba a napi teendők helyett? A téli levertség nem szokatlan jelenség, sokakat megtalál, főként az ünnepek után.  

Ilyenkor szürkének és túlságosan hidegnek látjuk a kinti világot, amivel nem tudunk mit kezdeni. Egyfajta bezártságérzet, levertség, kedvetlenség lesz úrrá rajtunk. Ezek akár a téli depresszió enyhébb tüneteinek is betudhatók, mely statisztikák szerint a nyugati világban minden hatodik embert megtalálnak legalább egyszer az életben.

Miért kell törődni a téli levertséggel?

A lehangoló érzésekkel érdemes törődni, főként, ha hosszabb ideig nem hagynak minket a megszokott módon működni. Az enyhe tünetekből sajnos könnyen jöhetnek mélyebb érzések, a depresszió jeleit pedig sokszor nehezebb felismerni, mint azt gondoljuk. Ha napokon, heteken keresztül folyamatosan lehangoltnak, enerváltnak érezzük magunkat, netán a szokottól eltérően ingadozik a hangulatunk, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Ha nem akarjuk pszichológus segítségét kérni, akkor keressünk fel egy coaching szakembert.

Hogyan lehetünk úrrá a tél okozta levertségen?

Gyakran néhány életmódbeli változtatás segíthet a téli levertség, apátia, frusztráció enyhítésében, vagy akár a megszüntetésében is.

Ehhez mutatunk most 5 módszert, melyek némi odafigyeléssel egyszerűen beépíthetőek a mindennapokba.

1. A friss levegő és a napfény hatása

Ebben az időszakban semmi kedvünk kimenni a hidegbe, azonban a pszichológusok álláspontja szerint is legalább napi 20 percet javasolt a szabad levegőn tartózkodni. Menjünk el a legközelebbi boltig, vagy csak úgy sétáljunk egyet az utca végéig. Nem fontos, hogy célja legyen a sétának, de az fontos, hogy kint legyünk egy keveset mindennap. Emellett pedig felkelés után húzzuk el a függönyt, engedjük be a napfényt, bármennyire is gyengén süti az ablakunkat.

2. Az alvás, mint terápia

Ilyenkor a medve is visszahúzódik a barlangjába és végigalussza a telet. Persze a modern társadalom tagjaiként mi ezt kevésbé tehetjük meg, ennek ellenére amennyire lehet, érdemes követni a medve szokásait. Este feküdjünk le korábban, és legalább hétvégén ne állítsunk ébresztőt. Hétköznapokon aludjunk legalább 7-8 órát, ha tehetjük, akár többet is, ügyelve arra, hogy mindezt nyugodt körülmények között tegyük. Kapcsoljunk ki minden eszközt, ami rezeghet, világíthat, teljesen sötétítsünk be és lefekvés előtt inkább relaxáljunk, és olvassunk, mint tévézzünk.

3. Télen is fontos a mozgás

Hajlamosak vagyunk télen lemondani a sportról, hiszen kint hideg van és semmi kedvünk kimenni futni, kocogni, de az edzőterembe se akarunk elmenni. Pedig a mozgás segít abban, hogy szembe menjünk a levertséggel. Napi legalább 15 perc mozgás már biztosítja azt az energiaszintet, amire szükségünk lehet, sőt egyes megfigyelések szerint akár 10 perc is elég ahhoz, hogy a szorongást csökkentsük. Ha tehetjük, sportoljunk a szabadban, hiszen a friss levegő és a napfény is sokat segít a hangulatunk javításában. Reggelente indítsuk nyújtó gyakorlatokkal, jógával a napot, vagy végezzünk erősítő gyakorlatokat.

4. Figyeljünk az étkezésre

Az évszak velejárója, hogy sokkal kevesebb zöldséget, gyümölcsöt eszünk. Vagy, ha a mennyiség meg is marad, a téli zöldségeknek és gyümölcsöknek alacsonyabb a vitamintartalma, így érdemes étrendkiegészítőkkel pótolni. Különösen fontos a C- és a D-vitamin bevitele. Együnk leveseket, figyeljünk a folyadékbevitelre, és kerüljük a gyorséttermi ételeket, az alkohollal és a cukorral együtt. Ezek ugyanis lassítják az emésztést, ami az energiaszintünkre is hatással lesz.

5. Keressük mások társaságát

Ha a hátunk közepére sem kívánjuk a társaságot, akkor is érdemes olykor olykor beszélgetni valakivel, aki meghallgat, akkor is, ha nincs is különösebb mondanivalónk. Beszéljük ki magunkból a nehezebb gondolatokat, már attól is jobb lesz a kedvünk, ha kimondjuk, ami bennünk van. A hallgató fél tanácsa sokszor nem is olyan fontos, mint az, hogy ne maradjon bennünk semmilyen nyomasztó gondolat, érzés. Ha a baráti körben nem akarunk a saját problémáinkkal mások terhére lenni, akkor vessük alá magunkat egy coaching folyamatnak, mely nem csak a szürke hetekből ránthat ki, de hosszú távon is minőségi változást hozhat az életünkbe.
 
A fenti 5 tipp megfogadásával többé nem is lesz olyan zord a téli időszak, és könnyebben el tudjuk engedni az ilyenkor gyakran jelentkező levertséget. Így a decembertől február végéig tartó idő is ugyanolyan élménydús lehet, mint az év többi része!
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.