A 3 legjobban hizlaló szokás
Érdekességek2022. február 28.
Nemcsak az étrendünk lehet hizlaló, felesleghez vezethet néhány életmódbeli szokás is, amit nap mint nap szinte mindannyian megteszünk. A 3 leggyilkosabb viselkedés, ami nem mellesleg túlsúlyhoz is vezet.
Közismert hizlaló tényezők az étkezésben:
- túl sok zsír
- túl sok cukor, ezen belül is túl sok fehér, illetve az ételekhez feleslegesen hozzáadott cukor
- túl sok szénhidrát, elsősorban fehér lisztből készült termékek
- köretként többnyire tészta, rizs, burgonya, kenyér fogyasztása
- túl kevés rostbevitel
- összekeverni az éhségérzetet a szomjúsággal (szomjúság esetén is enni, illetve napi 1,5-2 liternél kevesebbet inni
- túlevés, árubőség, túl sok fogás egyszerre, pukkadásig enni, mértéktelenség
- főzéssel, sütéssel készült ételek túlsúlya a nyers fogásokkal szemben
Ám az étkezési túlkapások és hibák csak a probléma egyik részét jelentik. A mozgásszegény életmód és a modern életformával együtt járó szokásaink adják a másikat.
1. Stresszes mindennapok, sok túlóra
Első helyen kell említenünk a stresszt, amiről már számtalan könyv és tanulmány bizonyította, hogy hizlal. A szervezetet egyfajta folyamatos készenléti állapot fenntartására kényszeríti, ami hosszú távon súlyos testi-lelki kimerüléshez, apátiához, kiégéshez, függőségekhez és súlyfelesleghez vagy éppen kóros lesoványodáshoz vezethet. Tipikus jelenség, ha valaki stresszevővé válik, mivel az egyik leggyakrabban használt eszközünk, amivel oldjuk a szorongást vagy éppen megjutalmazzuk magunkat, az az étel. Az étkezés által kiváltott örömet már csecsemőként megtanuljuk, amivel nincs is addig probléma, amíg az éhséget csillapítjuk vele. Amikor azonban kórosan kapcsolódik össze más életterületekkel az evés, tehát például bánatunkban, unalmunkban eszünk, vagy éppen azért, hogy csillapítsuk a feszültséget, akkor az így bevitt kalóriákat raktározza a szervezet.
Nem mindegy, hogy a tested vagy a lelked éhes és kimerült. Ismerd fel és azzal foglalkozz, amelyikkel szükséges. A stresszt jobban oldja a sport, egy jó masszázs, a rendszeres jóga vagy meditáció, mint az evés, és nem jár plusz kilókkal sem.
2. Irodai munka
Az irodai munka, ezen belül is az ülőmunka rendkívül egyoldalú terhelést jelent az egész test számára. Ha egész nap az irodában ülünk, az izmok mozgása nagy mértékben korlátozott, ugyanakkor a gerinc, a nyak, a fej, a szem és az ízületek folyamatosan ugyanabban a pozícióban vannak, ami még inkább beszűkíti a mozgásunkat. Ehhez járul még a folyamatos szellemi tevékenység túlsúlya és az az elvárás, hogy ezek között a rendkívül előnytelen körülmények között a munkaidő nagy részében a maximális szellemi teljesítményt és aktivitást nyújtsuk, beleértve akár a bizonyos szektorokban, munkakörökben extrém mértékű határidős elvárásokat. Az már szinte csak hab a tortán, hogy mindezt az esetek nagy hányadában mesterséges világításnál és nagy mértékű elektroszmogban (számítógépek, telefonok, nyomtatók, irodai gépek, légkondi stb.) tesszük.
Tipikus, jóformán zsigeri reakció, hogy ezt a súlyos terhelést nagyobb mennyiségű kalóriabevitellel próbáljuk ellensúlyozni: elleneállhatatlan késztetést érzünk a kalóriadús fogásokra, az ebéd utáni nassolásra és kávézásra, valamint az esti bőséges jutalomvacsorára. Ezt gyakran tovább tetézzük még azzal is, hogy lezuhanunk a tévé vagy az otthoni számítógép elé és a maradék hasznos szabadidőnket is a képernyő előtti tespedéssel töltjük (a test és a szellem szempontjából természetesen mindegy, hogy sorozatot nézünk, híreket olvasunk vagy valamilyen játékot játszunk).
Fontos tehát, hogy mint az 1. pontban is, ismerjük fel, mire van pontosan szükségünk. Az ülőmunkát célszerű erőteljes, nagyobb erőkifejtést igénylő mozgásformákkal (pl. futás, aerobik, csapatjátékok stb.) ellensúlyozni, mert a mozgás levezeti a pszichés, szellemi szinten felgyülemlett feszültséget is. A szellemi kiégésre is rengeteg módszer létezik a relaxációtól a művészeti, kreatív tevékenységeken keresztül a spirituális módszerekig.
Persze vannak olyan napok, amikor tényleg semmi másra nem vágyunk, mint hogy kapcsolgassuk a távirányítót vagy szörföljünk huszadrangú tartalmak között a neten, de vegyük észre, amikor ez szokássá válik és már rombolóan hat. Mert vannak azok a napok is, amikor bár végtelenül fáradtnak érezzük magunkat, egy kiadós sportolást követően nagyon rövid időn belül visszatér a jó közérzetünk és hangulatunk.
3. Fogyasztási láz
Az anyagi jólétre és kényelemre való törekvés soha nem öltött még olyan méreteket, mint napjainkban – és ezen az évek óta húzódó gazdasági válság sem változtatott eddig sokat érdemben. A világ nagy része ráállt a folyamatos fogyasztás – túlmunka – hitel – még több munka – még több fogyasztás ördögi körére. Az elsődleges fontosságú a saját kényelmünk, ami sok kicsi sokra megy alapon összeadódva odáig vezetett, hogy rendkívüli mértékben elkényelmesedtünk. Ehhez az életformához azonban már korántsincs szükség olyan mértékű kalóriabevitelre, mint korábbi korszakokban. Az élelmiszeripar és –technológia fejlődésével ennek ellenére sokkal több kalóriát viszünk be a feldolgozott, előre elkészített, agyonfinomított és gyors ételek túlzásba vitt fogyasztásával. A csökkent aktivitáshoz megnövekedett kalóriabevitel társul – az eredmény jól látható: soha nem volt ennyi túlsúlyos gyermek és felnőtt a világon, mint manapság.
Erre nincs más orvosság, mint a gondolkodás és belátás: végiggondolni, mi az, ami valóban JÓ nekünk és a bolygónak. Tényleg jó a testemnek, hogy bármit megmelegíthetek a mikróban? Hogy autóval megyek, ha éppen sétálhatnék vagy biciklizhetnék is néhány utcányit? És a többi, amit hosszú oldalakon lehetne még sorolni.
Mint az eddigiekre, erre is igaz, hogy kis lépésekben érdemes kezdeni a változtatást, egyre több életterületre kiterjesztve az egészséges, felelős szokásokat.
forrás: Harmonet.hu
