Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gyerekek szerint az ölelés a legkedvesebb dolog a világon

Érdekességek2019. november 22.

A Cartoon Network nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos más országban is sokadjára indítja el bántalmazás elleni kampányát, amelynek jelszava: "Aki ver, az nem haver". A népszerű gyerekcsatorna az ötödik év alkalmából globális kutatást végzett a gyerekek körében, amiből kiderült, mit gondolnak a gyerekek jótettnek, mit és hogyan tesznek azért, hogy másoknak jobb legyen.  

Kép: Nathan Legakis / PixabayAz Európában, a Közel-Keleten és Afrikában élő 6–12 évesek körében elvégzett felmérés alapján a gyerekek valamivel több mint fele szeretné, ha kedvesnek gondolnák a többiek. Ehhez képest óriási arányuk, 92 százalékuk saját bevallása szerint mindennap véghezvisz legalább egy jócselekedetet.

Kétharmaduk játszik a társaival, 59 százalékuk pedig megosztja a kedvenc csemegéjét másokkal. Szinte holtversenyben jön egymás után a következő három válasz: a lurkók fele leggyakrabban játszani invitál valakit vagy áthívja magához egy társát; megölel valakit; illetve segít valakinek, aki megsebesült.

A jótettek helyszínéül az esetek kétharmadában az iskola szolgál, majd az otthon következik hatvan százalékkal. A gyerekek legtöbbször a szüleikkel tesznek jót (68 százalék), utánuk jönnek a barátok 58 százalékkal. A 6–12 évesek öthadotát a szüleik inspirálják arra, hogy jót tegyenek másokkal, míg egyharmadukat a nagyszüleik, ötödüket a testvéreik, a barátaik vagy a tanáraik.

A szülők nemcsak példamutatásban elsők, hanem mint példaképek is. A gyerkőcök 88 százalékánál ők a kedvesség megtestesítői. Abban jobban megoszlott a gyerekek véleménye, hogy mit gondolnak a legkedvesebb cselekedetnek. Minden nyolcadik válaszoló az ölelést mondta, ezt követi egy hangyányit lemaradva a sebesülteknek való segítségnyújtás. Minden kilencedik megkérdezett szerint a legnemesebb tett az, ha olyasvalakivel töltünk együtt időt, aki nincs jól, egyedül érzi magát. A gyerekek tíz százaléka azt válaszolta, a legnemesebb cselekedet, ha beszélgetünk valakivel, aki magányos.


Jó tett helyébe jót várj, avagy a kedvesség kedvességet szül! Fontos tanulság, hogy a gyerekek fele akkor érzi, hogy jót kell tennie, ha valaki kedves vele. A szülők szerepe az ösztönzésben is nagy: sokan úgy válaszoltak, hogy akkor kedvesek, ha a szüleiktől is ezt látják (42 százalék) vagy a szüleik erre bátorítják (37 százalék).

A kutatás négyezer résztvevővel készült. A válaszok az országokat összehasonlítva hasonlóan alakultak.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.