Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gyerekek szerint az ölelés a legkedvesebb dolog a világon

Érdekességek2019. november 22.

A Cartoon Network nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos más országban is sokadjára indítja el bántalmazás elleni kampányát, amelynek jelszava: "Aki ver, az nem haver". A népszerű gyerekcsatorna az ötödik év alkalmából globális kutatást végzett a gyerekek körében, amiből kiderült, mit gondolnak a gyerekek jótettnek, mit és hogyan tesznek azért, hogy másoknak jobb legyen.  

Kép: Nathan Legakis / PixabayAz Európában, a Közel-Keleten és Afrikában élő 6–12 évesek körében elvégzett felmérés alapján a gyerekek valamivel több mint fele szeretné, ha kedvesnek gondolnák a többiek. Ehhez képest óriási arányuk, 92 százalékuk saját bevallása szerint mindennap véghezvisz legalább egy jócselekedetet.

Kétharmaduk játszik a társaival, 59 százalékuk pedig megosztja a kedvenc csemegéjét másokkal. Szinte holtversenyben jön egymás után a következő három válasz: a lurkók fele leggyakrabban játszani invitál valakit vagy áthívja magához egy társát; megölel valakit; illetve segít valakinek, aki megsebesült.

A jótettek helyszínéül az esetek kétharmadában az iskola szolgál, majd az otthon következik hatvan százalékkal. A gyerekek legtöbbször a szüleikkel tesznek jót (68 százalék), utánuk jönnek a barátok 58 százalékkal. A 6–12 évesek öthadotát a szüleik inspirálják arra, hogy jót tegyenek másokkal, míg egyharmadukat a nagyszüleik, ötödüket a testvéreik, a barátaik vagy a tanáraik.

A szülők nemcsak példamutatásban elsők, hanem mint példaképek is. A gyerkőcök 88 százalékánál ők a kedvesség megtestesítői. Abban jobban megoszlott a gyerekek véleménye, hogy mit gondolnak a legkedvesebb cselekedetnek. Minden nyolcadik válaszoló az ölelést mondta, ezt követi egy hangyányit lemaradva a sebesülteknek való segítségnyújtás. Minden kilencedik megkérdezett szerint a legnemesebb tett az, ha olyasvalakivel töltünk együtt időt, aki nincs jól, egyedül érzi magát. A gyerekek tíz százaléka azt válaszolta, a legnemesebb cselekedet, ha beszélgetünk valakivel, aki magányos.


Jó tett helyébe jót várj, avagy a kedvesség kedvességet szül! Fontos tanulság, hogy a gyerekek fele akkor érzi, hogy jót kell tennie, ha valaki kedves vele. A szülők szerepe az ösztönzésben is nagy: sokan úgy válaszoltak, hogy akkor kedvesek, ha a szüleiktől is ezt látják (42 százalék) vagy a szüleik erre bátorítják (37 százalék).

A kutatás négyezer résztvevővel készült. A válaszok az országokat összehasonlítva hasonlóan alakultak.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.