Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A jegestea, mint olyan - milyen is?

Érdekességek2020. május 20.

Közeledik a nyár, és vele a finom jegesteák időszaka. Íme, néhány szempont, amit érdemes megfontolni, hogy valóban a számodra legmegfelelőbb hűsítő ital kerüljön a bevásárlókosaradba.  

 Kép: Dirk Röpert / PixabayDe először is tisztázzuk, miből áll a jegestea. Ha jó minőségű termékről beszélünk, természetesen teából, vízből, gyümölcsből és általában valamilyen édesítő összetevőból (cukor, édesítőszer), a tea kesernyés ízének ellensúlyozására.

Ha a legjobbat szeretnénk választani, valamennyi összetevőt érdemes alaposan megvizsgálni.

1. Mennyi tea van benne?

A készen kapható jegesteákban nagyon különböző a tea mennyisége, sőt még ugyanazon márka különböző ízei is eltérhetnek ebben. Érdemes a lehető legmagasabb teatartalmú jegestát választani, és arra is figyeljetek, hogy ez valódi tea, természetes teakivonat legyen.

2. Mennyi gyümölcs van benne?

Legyen szó fekete, zöld vagy rooibos teáról, a jegestea finom ízét a gyümölcs adja meg. Olvassátok el figyelmesen a címkéket, nézzétek meg, hogy valódi gyümölcskoncentrátum van-e benne, és milyen arányban. A jegestea azonban nem gyümölcslé, így ez az arány nem fogja egyik termék esetében sem meghaladni az 1-2 százalékot. Jó példa erre, hogy itthon a legnagyobb mennyiségben vásárolt márka esetében a gyümölcstartalom csak 0,1%. De ha ez az arány már 1% körül mozog, gyümölcstartalom tekintetében jó helyen járunk.


3. Mitől lesz édes?

Olyan hűsítőt érdemes választani, amelynek 1 deciliterjében 8 gramm alatt van a cukortartalom, és a cukor természetes gyümölcscukor, azaz fruktóz, mert abból jóval kevesebb elég a megfelelően édes íz eléréséhez, mint a répacukorból. A sztíviával való édesítés a másik jó megoldás, hiszen a sztívia tulajdonképpen egy gyógynövény, melynek különböző kivonatait használják a különböző italokban. Nincs kalóriatartalma, így fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják. Ha a teljesen cukormentes, azaz zéró jegesteákat szeretitek, nézzétek meg mivel édesítik, és inkább az aszpartám nélkül készülteket keressétek.
4. Tartósítószer- és adalékanyag-mentesség

Ha tudatosan táplálkoztok, már biztosan odafigyeltek arra, hogy mindenből adalékanyag- és tartósítószer-mentes változatot egyetek-igyatok. A jegesteák közül is ilyeneket érdemes leemelni a polcokról, hűtőkből.

5. Csomagolás

Ez az a szempont, amire fokozottan oda kell figyelnünk, ha a környezetünket is óvni szeretnénk. Ha a vásárláskor a PET palackos helyett a végtelenszer újrahasznosítható aludobozosat választjátok, a környezettudatosság mellett teszitek le a voksotokat. Érdemes a kisebb kiszereléseket venni, mert például 2,5 dl jegesteát egyszerre meg tudtok inni, egy fél literes vagy annál nagyobb palack viszont nagyobb helyet foglal, nehezebb magatokkal vinni, ráadásul, ha úton vagytok, fel is melegszik, és a jegesteából csak tea lesz hűsítő, frissítő hatás nélkül.

+1, a szerkesztő megjegyzése: a legeslegjobb jegestea otthon készül!

Lefőzöl egy nagy kancsónyit a kedvenc teádból, úgy édesíted, ahogy a legjobban szereted, jól behűtöd, citrom-, narancs- vagy limekarikákat dobsz bele, esetleg még pár mentalevelet vagy egy kis bodzaszörpöt. Ha ezt viszed magaddal a saját kulacsodban, az a legkörnyezetbarátabb megoldás!

Kép: Dirk Röpert / Pixabay


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.