Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A jegestea, mint olyan - milyen is?

Érdekességek2020. május 20.

Közeledik a nyár, és vele a finom jegesteák időszaka. Íme, néhány szempont, amit érdemes megfontolni, hogy valóban a számodra legmegfelelőbb hűsítő ital kerüljön a bevásárlókosaradba.  

 Kép: Dirk Röpert / PixabayDe először is tisztázzuk, miből áll a jegestea. Ha jó minőségű termékről beszélünk, természetesen teából, vízből, gyümölcsből és általában valamilyen édesítő összetevőból (cukor, édesítőszer), a tea kesernyés ízének ellensúlyozására.

Ha a legjobbat szeretnénk választani, valamennyi összetevőt érdemes alaposan megvizsgálni.

1. Mennyi tea van benne?

A készen kapható jegesteákban nagyon különböző a tea mennyisége, sőt még ugyanazon márka különböző ízei is eltérhetnek ebben. Érdemes a lehető legmagasabb teatartalmú jegestát választani, és arra is figyeljetek, hogy ez valódi tea, természetes teakivonat legyen.

2. Mennyi gyümölcs van benne?

Legyen szó fekete, zöld vagy rooibos teáról, a jegestea finom ízét a gyümölcs adja meg. Olvassátok el figyelmesen a címkéket, nézzétek meg, hogy valódi gyümölcskoncentrátum van-e benne, és milyen arányban. A jegestea azonban nem gyümölcslé, így ez az arány nem fogja egyik termék esetében sem meghaladni az 1-2 százalékot. Jó példa erre, hogy itthon a legnagyobb mennyiségben vásárolt márka esetében a gyümölcstartalom csak 0,1%. De ha ez az arány már 1% körül mozog, gyümölcstartalom tekintetében jó helyen járunk.


3. Mitől lesz édes?

Olyan hűsítőt érdemes választani, amelynek 1 deciliterjében 8 gramm alatt van a cukortartalom, és a cukor természetes gyümölcscukor, azaz fruktóz, mert abból jóval kevesebb elég a megfelelően édes íz eléréséhez, mint a répacukorból. A sztíviával való édesítés a másik jó megoldás, hiszen a sztívia tulajdonképpen egy gyógynövény, melynek különböző kivonatait használják a különböző italokban. Nincs kalóriatartalma, így fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják. Ha a teljesen cukormentes, azaz zéró jegesteákat szeretitek, nézzétek meg mivel édesítik, és inkább az aszpartám nélkül készülteket keressétek.
4. Tartósítószer- és adalékanyag-mentesség

Ha tudatosan táplálkoztok, már biztosan odafigyeltek arra, hogy mindenből adalékanyag- és tartósítószer-mentes változatot egyetek-igyatok. A jegesteák közül is ilyeneket érdemes leemelni a polcokról, hűtőkből.

5. Csomagolás

Ez az a szempont, amire fokozottan oda kell figyelnünk, ha a környezetünket is óvni szeretnénk. Ha a vásárláskor a PET palackos helyett a végtelenszer újrahasznosítható aludobozosat választjátok, a környezettudatosság mellett teszitek le a voksotokat. Érdemes a kisebb kiszereléseket venni, mert például 2,5 dl jegesteát egyszerre meg tudtok inni, egy fél literes vagy annál nagyobb palack viszont nagyobb helyet foglal, nehezebb magatokkal vinni, ráadásul, ha úton vagytok, fel is melegszik, és a jegesteából csak tea lesz hűsítő, frissítő hatás nélkül.

+1, a szerkesztő megjegyzése: a legeslegjobb jegestea otthon készül!

Lefőzöl egy nagy kancsónyit a kedvenc teádból, úgy édesíted, ahogy a legjobban szereted, jól behűtöd, citrom-, narancs- vagy limekarikákat dobsz bele, esetleg még pár mentalevelet vagy egy kis bodzaszörpöt. Ha ezt viszed magaddal a saját kulacsodban, az a legkörnyezetbarátabb megoldás!

Kép: Dirk Röpert / Pixabay


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Ki mivel foglalkozik a patikában?

2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Gyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:


gyógyszerkutatással,
sztenderdizálással,
gyógyszerellenőrzéssel,
raktározással,
tárolással,
gazdálkodással,
gyógyszerexporttal, -importtal,
gyógyszerismertetéssel.


A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:


természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.

Friss levegő, szabadban töltött idő

2025. november 17.

Miért kell, és mennyi az elég?

Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.

Mik azok az előnyök?

Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.

Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.

Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?

Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.

Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.

Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.

Fogágybetegség – ma már nagyobb veszély, mint a fogszuvasodás

2025. november 16.

Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.

A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.

„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”

A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.

Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.