Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A jegestea, mint olyan - milyen is?

Érdekességek2020. május 20.

Közeledik a nyár, és vele a finom jegesteák időszaka. Íme, néhány szempont, amit érdemes megfontolni, hogy valóban a számodra legmegfelelőbb hűsítő ital kerüljön a bevásárlókosaradba.  

 Kép: Dirk Röpert / PixabayDe először is tisztázzuk, miből áll a jegestea. Ha jó minőségű termékről beszélünk, természetesen teából, vízből, gyümölcsből és általában valamilyen édesítő összetevőból (cukor, édesítőszer), a tea kesernyés ízének ellensúlyozására.

Ha a legjobbat szeretnénk választani, valamennyi összetevőt érdemes alaposan megvizsgálni.

1. Mennyi tea van benne?

A készen kapható jegesteákban nagyon különböző a tea mennyisége, sőt még ugyanazon márka különböző ízei is eltérhetnek ebben. Érdemes a lehető legmagasabb teatartalmú jegestát választani, és arra is figyeljetek, hogy ez valódi tea, természetes teakivonat legyen.

2. Mennyi gyümölcs van benne?

Legyen szó fekete, zöld vagy rooibos teáról, a jegestea finom ízét a gyümölcs adja meg. Olvassátok el figyelmesen a címkéket, nézzétek meg, hogy valódi gyümölcskoncentrátum van-e benne, és milyen arányban. A jegestea azonban nem gyümölcslé, így ez az arány nem fogja egyik termék esetében sem meghaladni az 1-2 százalékot. Jó példa erre, hogy itthon a legnagyobb mennyiségben vásárolt márka esetében a gyümölcstartalom csak 0,1%. De ha ez az arány már 1% körül mozog, gyümölcstartalom tekintetében jó helyen járunk.


3. Mitől lesz édes?

Olyan hűsítőt érdemes választani, amelynek 1 deciliterjében 8 gramm alatt van a cukortartalom, és a cukor természetes gyümölcscukor, azaz fruktóz, mert abból jóval kevesebb elég a megfelelően édes íz eléréséhez, mint a répacukorból. A sztíviával való édesítés a másik jó megoldás, hiszen a sztívia tulajdonképpen egy gyógynövény, melynek különböző kivonatait használják a különböző italokban. Nincs kalóriatartalma, így fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják. Ha a teljesen cukormentes, azaz zéró jegesteákat szeretitek, nézzétek meg mivel édesítik, és inkább az aszpartám nélkül készülteket keressétek.
4. Tartósítószer- és adalékanyag-mentesség

Ha tudatosan táplálkoztok, már biztosan odafigyeltek arra, hogy mindenből adalékanyag- és tartósítószer-mentes változatot egyetek-igyatok. A jegesteák közül is ilyeneket érdemes leemelni a polcokról, hűtőkből.

5. Csomagolás

Ez az a szempont, amire fokozottan oda kell figyelnünk, ha a környezetünket is óvni szeretnénk. Ha a vásárláskor a PET palackos helyett a végtelenszer újrahasznosítható aludobozosat választjátok, a környezettudatosság mellett teszitek le a voksotokat. Érdemes a kisebb kiszereléseket venni, mert például 2,5 dl jegesteát egyszerre meg tudtok inni, egy fél literes vagy annál nagyobb palack viszont nagyobb helyet foglal, nehezebb magatokkal vinni, ráadásul, ha úton vagytok, fel is melegszik, és a jegesteából csak tea lesz hűsítő, frissítő hatás nélkül.

+1, a szerkesztő megjegyzése: a legeslegjobb jegestea otthon készül!

Lefőzöl egy nagy kancsónyit a kedvenc teádból, úgy édesíted, ahogy a legjobban szereted, jól behűtöd, citrom-, narancs- vagy limekarikákat dobsz bele, esetleg még pár mentalevelet vagy egy kis bodzaszörpöt. Ha ezt viszed magaddal a saját kulacsodban, az a legkörnyezetbarátabb megoldás!

Kép: Dirk Röpert / Pixabay


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.