Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A jótékonykodás és adományozás alapszabályai

Érdekességek2020. december 25.

Sokan azt hiszik, az adományozás szokásának hódolni annyi, mint adni egy százast a sarki vagy a lámpánál álló koldusnak. A koldusmaffia támogatása helyett azonban érdemes valódi segítséget nyújtanunk, mégpedig önmagunkhoz méltó módon.  

Kép: Jill Wellington / PixabayAdakozni, adományozni, jótékonykodni többféle módon lehet. Magánemberként és vállalatként is lehetünk jótékonyak – ami lényeges, hogy a vállalati jótékonyságban is sokszor a dolgozók jó szíve rejtőzik.

Adomány, jótékonyság magánemberként

Az, hogy összerakjuk a ruhákat, amiket már nem visel a család és nagy zacskóban bedobjuk egy vöröskeresztes konténerbe, sokszor nem segítség, inkább károkozás. Azokat a ruhákat, amelyek már szakadtak, túlzottan elhordottak, viseltesek, gombjuk hullott, már a jótékonysági szervezetek sem adják tovább – ezt vagy géprongynak, küldik, vagy ők maguk fizetnek az ilyen „adomány” elszállításáért. Ma néhány zero waste önkéntes is akad, akik ezeket a holmikat felcsíkozzák, és mindenféle újra hasznosított holmiként látják meg a világot a levetett holmik. A rossz ruhát inkább ilyen módon érdemes újra felhasználni, nem a jótékonyságba adni. 

Tehát ha adunk, akkor tiszta, nem szakadt, nem rongyos, nem foltos, nem ezeréves ruhákat adjunk. A szemetet hordjuk a szelektív gyűjtőbe, vagy adjuk olyannak, aki hasznosítja. 

Adományozhatunk tárgyakat, bútorokat is, ám ezeket gyakran nem tudja elszállíttatni a segélyszervezet. Ha van szállítási kapacitásunk, magunk is jótékonykodhatunk azzal, hogy egyenesen a rászorulóhoz visszük. Ha nem akarunk segélyszervezetet közbeiktatni, indítsunk 1 Ft-os aukciót, vagy a közösségi oldalak ingyen elvihető termékei közé tegyük fel, s a jelentkező rászorulónak adjuk oda végül ingyen.


Dolgos kezeket, megértő szívet ajánlok

Felajánlás lehet ilyenkor nem csak ruha, bútor, konyhai eszköz, hanem az időnk is. Ebből van a legkevesebb – ez a nagy érték. Az alapítványok az ajándékokat szelektáló, továbbító csapatba sokszor keresnek szervezőket, dolgos kezeket. Jelentkezhetünk ilyen posztra is.
Az időt úgy is adhatom, ha vallásos emberként imáimmal segítem a rászorulókat , ha elmegyek egy kórházi segélyszervezethez és beszélgetek azokkal, akiket nem hallgatnak meg mások. (például: www.hospice.hu) De szervezet közbeiktatása nélkül is becsöngethetek pár darab karácsonyi apró sütivel egy félórácskára a magányos szomszéd nénihez, vagy besegíthetek az egyedül élő szomszéd bácsi nagytakarításába. Örülni fog neki!

Pénzügyi adományok

Ha pénzt adunk, lehetőleg ne az utcán tegyük – kivételt képezhetnek ez alól azok a közismert utcai missziót is fenntartó segélyező szervezetek, egyházak, mint például az Üdvhadsereg, vagy a Krisnások, akikről tudjuk, hogy a pénzt a szegények megsegítésére fordítják. Keressünk olyan szervezetet, melynek céljai nagyon közel állnak szívünkhöz és az ő számlaszámukra adományozzunk. Érdemes kisebb szervezeteket is támogatni, hiszen a „híres” szervezetek mellett sok olyan kisebb is akad, amelyiknél minden fillér számít.

Vállalati adományozás

A multinacionális nagyvállalatoknál az adományozás a CSR stratégia része, azaz a vállalti felelősségvállalás egyik tudatos, előre tervezett megnyilvánulása. Itt a fő szabály, hogy ne azért adományozzunk, hogy ezt utána kommunikálhassuk, hanem mert ezt így tartjuk helyesnek. Ha kommunikáljuk, akkor pedig ne a cégről beszéljünk, hanem a fontos ügyet hangsúlyozzuk, amit a cég támogatott, s példa értékkel említsük meg a segítés tényét. A segítés ne legyen bújtatott reklám, mert az marketing eszköz, nem pedig támogatás, viszont a támogatott szervezet célja és a vállalkozás célja jó, ha egységet képvisel. (Az IKEA vagy az AVON nővédelmi programjai kiváló példák erre, ahogy az AVON mellrák szőrésre felhívó kampánya is szintén összecseng a vállalat credojával.)

Hogyan ne segítsünk?

A jótékonyság nem a gazdagok kiváltsága, hanem a jószívű emberek természetes életformája lehet. Nem csak az ünnepeken, hanem a hétköznapokban is adhatunk azoknak, akik rászorulnak. Ha még eddig nem tettük, érdemes most kezdeni!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.