Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kerekesszéket használók számára is problémát jelent a felfekvés

Érdekességek2020. december 16.

A felfekvés a köztudatban olyan betegségként van jelen, mint ami a fekvőbetegeket sújtja, pedig a mozgáskorlátozottakat is érinti. Jó hír viszont, hogy a fekvőbetegek esetében alkalmazott módszerek és készítmények esetükben is hatékonyan és eredményesen használhatóak.  

Képek: FreepikA mozgáskorlátozottság, vagy mozgássérültség fiziológiai fogyatékosság, amely jelentősen behatárolja azoknak a mindennapi életét és tevékenységeit, akiket sújt. Magyarországon a 2016-os statisztikák szerint mintegy 408 000 főt sújt valamilyen fogyatékosság. Ezen belül a a mozgássérültek vannak a legtöbben: közel 50%-os az arányuk a fogyatékkal élők között.
 
A kerekesszékbe kényszerülő mozgáskorlátozottak számára az egyik legnagyobb kihívás, amire a közvélemény figyelme is fokozottan irányul, az akadálymentes mozgás. De korántsem ez az egyetlen probléma, amivel meg kell küzdeniük: a felfekvés is komolyan veszélyezteti az egészségüket.  

Mi az a felfekvés?

A felfekvés (más néven nyomási fekély, decubitus, vagy dekubitusz) egy bőr-, illetve szövetkárosodás. A felfekvés oka, hogy a sokáig mozdulatlan beteg testének bizonyos pontjain a tartós nyomás következtében a vérellátás akadozik. A csökkent vérkeringés következtében oxigén- és tápanyaghiányos állapot alakul ki az érintett szövetekben, ami a megfelelő kezelés hiányában igen súlyos is lehet. 

Kiket érint a felfekvés?

Minden olyan embert, aki sokáig van mozdulatlanul ugyanabban a fekvő, vagy ülő helyzetben. Vagyis a fekvőbetegeket, akik állapotuknál fogva nem képesek saját erejükből változtatni a testhelyzetükön. Továbbá a mozgáskorlátozott, kerekesszékes személyeket, akik ugyancsak tartósan lehetnek egy pozícióban, így a nyomás hatására az ülőfelületen szövetkárosodás alakulhat ki, mivel nem tudnak testhelyzetet váltani. 

Hogyan előzhető meg, illetve kezelhető ez a betegség?

A mozgatás és a megfelelő étrend mellett a speciálisan erre a célra kifejlesztett bőrápoló készítmények is rendkívül hatékonyak decubitus esetén.

1. Rendszeresen váltsunk testhelyzetet
 
A felfekvés megelőzésénél alapvető fontosságú, hogy a test adott pontjait lehetőleg ne terhelje több órán keresztül tartó nyomás. A mozgáskorlátozott, mozgásképtelen betegek esetében fekvő helyzetben elsősorban a
Ülő helyzetben pedig a
2. A megfelelő tápanyagbevitel szerepe
A külső, fizikai körülmények mellett meghatározó, hogy a szervezet és az immunrendszer mennyire jut hozzá a működéséhez szükséges létfontosságú tápanyagokhoz. Egy legyengült szervezetű betegnél a felfekvés is sokkal gyorsabban súlyosbodhat, míg akinek ellenálló a szervezete és erős az immunrendszere, könnyebben elkerüli ezt a betegséget is.
 
A mozgásképtelen betegek esetében tehát az egészségi állapot szinten tartásához elengedhetetlen a
3. A felfekvés elleni küzdelemben hatékony lehet egy erre a célra kifejlesztett bőrápoló készítmény 
 
A felfekvés megelőzése érdekében a már említetteken túl lényeges, hogy speciális bőrápoló készítményt alkalmazzunk. Az extra igénybevételnek kitett bőrfelület ugyanis jóval érzékenyebb, ezért a legjobb kerülni a hagyományos testápolókat és bőrápoló krémeket. Ez fokozottan igaz, ha a felfekvés már kialakulóban van, vagy megjelent a beteg bőrén.
 
Fotó: dermolex.huAz ideális bőrápoló készítmény:
A dermolex gél az összes felsorolt feltételnek megfelel, hiszen kifejezetten a felfekvés megelőzése céljából fejlesztették ki. Ennek köszönhetően hatékony és népszerű szenzitív natúrkozmetikum, amely Magyarországon is könnyen elérhető.
A dermolex bőrregeneráló gél optimális az érzékeny bőr számára. napi alkalmazása pedig tökéletesen illeszkedik a dekubitusz terápiába. Ezt a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kar Orvos- és Gyógyszertudományi Centrum Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának szakmai véleménye is alátámasztja.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást.