Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A mellrákból a tükör elé

Érdekességek2020. december 12.

Nóra története arról, hogyan kapta vissza nőiességét a mellamputáció után mellrákból felépülni önmagában hatalmas dolog. A teljes testi-lelki gyógyulás még nem ér véget a negatív laboreredménynél. Egy nő esetében a mell - mely a nőiesség és a szépség szimbóluma - elvesztése komoly traumát jelent. 

Mellamputáció után a lelki felépülésben gyakran évek alatt jutunk el odáig, hogy kimondhassuk: rendben vagyok, készen állok nyitni a külvilág felé.

Szerencsére ma már van megoldás a testkép helyreállítására, és az önbizalom visszaszerzésének útján az első fontos lépés a külső megjelenés. Nóra története inspiráló lehet mindenki számára, aki hasonló beavatkozáson esett át. 
 
“Tizenkét évvel ezelőtt gyakorlatilag elkezdett sorvadni a mellem” – vág bele Nóra a történetbe, aki orvosként naponta találkozik szomorú esetekkel. “Egyszer csak azt vettem észre, hogy a jobb mellbimbóm más irányba áll, mint a bal. Mondanom sem kell, hogy iszonyatosan megijedtem és elkezdtem felkeresni a legjobb orvosokat, sebészeket, de egyikük sem tudta pontosan, hogy mi történik velem. A szövettan nem volt egészséges, de nem is mutatott daganatot, 100-ból egy osztódó sejtet találtak, ami nem képzett áttétet a mellemben. Ennek ellenére meg kellett barátkoznom a tudattal, hogy a jobb mellemet el fogom veszíteni.”

“Iszonyatosan fájt már egy idő után, a bőr húzódott, és mivel a mellem alatti izomréteg is elkezdett sorvadni, az orvosok azt mondták, hogy nem fognak tudni implantátumot behelyezni. Az eltávolító műtét után kitömött melltartóval kellett járnom, ami borzasztóan idegesített, mivel folyamatosan elcsúszott. Abban az időben a legkevésbé sem éreztem magam nőnek. Az állandó fájdalom mellett nem volt se nemi, se szociális életem, igyekeztem a munkába menekülni, hogy ne gondoljak rá. Miután átestem a plasztikai beavatkozáson, kb. három és fél hónap kellett, mire ki tudtam egyenesedni és a fájdalmaim ellenére el tudjak menni dolgozni. Az elején nem úgy nézett ki, mint amiből szép mell lesz, a dekoltázsom sem volt az igazi. Hónapokig csalódott voltam, de úgy voltam vele, hogy legalább van” – meséli Nóra.


Gáspár Melinda smink és orvos esztétikai tetoválóművész szerint az egyik legnagyobb szakmai kihívás a plasztikai beavatkozást követően a mellbimbó formájának és színének pótlása az eredetivel megegyezően. “Az eljárás során a mellbimbót és/vagy az udvarát tartós orvosi mikropigmentálással korrigáljuk az eredeti, vagy ahhoz nagyon hasonló bőrszínre. A mellbimbót gyakran más testrész bőrfelületéből alakítja ki a sebész, melynek színe és/vagy formája nem feltétlenül egyezik az igazi mellbimbóéval” - árulja el a szakember. 
 
Nem véletlen, hogy az országban csupán néhány esztétikai tetoválóművész foglalkozik aerola tetoválással, ám közülük is csak egy-két szakember tud igazán realisztikus hatást elérni.  “Az esetek többségében a kihívást az jelenti, hogy tükörben kell dolgozni, tehát az ép mellhez viszonyítva kell pontosan kialakítani az új mellbimbót. Ez az eljárás komoly felkészülést és nagyon finom technikát igényel, hiszen a cél az eredeti kinézet visszaállítása a lehető legtermészetesebb módon. Nóra esetében is ez történt.” A szakember elmondása szerint a plasztikai sebészek gyakran a hasból leszívott zsírral töltik fel a kialakított mellet, ezért a vendégek az ott keletkezett heget is szeretnék eltüntetni. 
 
“Két év telt el, mióta újra van jobb mellem és még a mellbimbómat is visszakaptam! Végre elkezdtem nyitni a férfiak felé és már szoktam magam nézegetni a tükörben. - meséli Nóra vidáman, majd hozzáteszi: “Az emlődaganat nem vicc, a rendszeres szűrés életeket menthet, és ha valaki átesik azon, hogy el kell távolítania a mellét, annak üzenem: van rá megoldás, hogy megint szépnek lásd magad!”
 (A fotót a cikkben szereplő hölgy engedélyével tettük közzé, köszönetet mondva, hogy vállalta ezt, hogy mások is segítséget kaphassanak!) 
 
(A történetet mesélő hölgy nevét kérésére megváltoztattuk.)

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.