Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nagy parlagfű tévhit - gyógynövény vagy halálos ellenség?

Érdekességek2021. június 20.

Dr. Farkas Anikó előadásaival járja az országot, hogy elárulja, a megosztó parlagfű kérdésben mi az igazság. A természetes gyógymódokat kiválóan ismerő szakértő végre lerántja a leplet arról, mi is valójában a parlagfű: a csodálatos ambrózia, vagy egy betegséget okozó növény, amely ellen tényleg jobb küzdeni? Allergiások figyelem! Minden, amit a parlagfűről tényleg tudnotok kell!  

Ez az Ambrosia nem az az ambrózia, és nem gyógynövény

Számos előadást tartottam már különböző növényes témákban, de kétségtelen, hogy nincs még egy olyan kényes ügy, mint mikor az ember felvállalja a konfliktusok lehetőségét is, és leszedi a keresztvizet a parlagfűről. Meg egy kicsit azokról az embertársainkról is, akik népszerűsítik fogyasztását – bármilyen formában. (Ezeket a parlagfűből készült termékeket piacokon is árulják lekvár vagy kozmetikum formájában, annak ellenére, hogy ezeket betiltották, mert a parlagfű minden formája bizonyítottan májkárosító, és az allergiások tüneteit nem, hogy nem javítja, kifejezetten ront rajta!) 

Mi magyarok – ahogy sok másban is – ebben is igazán különcnek számítunk. Egyes honfitársaink képesek szembemenni a tudománnyal és a józan ésszel, és gyógynövény rangra emelni ezt az újvilági, Észak-Amerikából származó inváziós fajt, amely több tekintetben is káros.

Szerbiában szörnyülködtek! Parlagfű ami ehető?

Tavaly ilyentájt találkoztam szerbiai kollégáimmal, és természetesen arról is beszélgettünk, hogy épp mivel foglalkozunk. Meséltem a parlagfüves előadásaimról és a fenti jelenségről. Arról, hogy a növény latin nevéből kiindulva egyesek kikiáltották a parlagfüvet az istenek eledelének. Mit ne mondjak, kerekedett is a kollégák szeme rendesen! Pont, mint az enyém, amikor először találkoztam ezzel a tévedéssel. El nem tudták képzelni, hogy juthat ilyesmi valakinek az eszébe! Még hogy a parlagfű gyógynövény!

Még a híres népgyógyász füvesember, Gyuri bácsi is teakénti fogyasztásra ajánlotta a májat károsító és allergizáló növény herbájából készült főzetet. Szabolcsban manufaktúra jött létre ilyen termékek gyártására, a net tele van olyan parlagfűlekvár-receptekkel, amit odahaza készíthet el a gyanútlan és hiszékeny háziasszony, de ott van ez a káros anyag szappanban és krémben is.

Tegyük tisztába az ambróziát! A parlagfű nem az az abnrózia, amire gondolsz ... 

Visszatérve a címre, tegyük tisztába ezt az ambrózia dolgot! A parlagfű - egészen pontosan az általunk jól ismert ürömlevelű parlagfű - latin neve Ambrosia artemisiifolia L. A név végén álló L betű Carl von Linnère (1707-1778) utal. Arra a nagyformátumú svéd természettudósra, az akkori svéd király udvari orvosára, aki az akkor ismert élővilágot felosztotta növény- és állatvilágra, megalkotta a rendszertant, és a fajok ún. binominális nomenklatúráját, a kettős nevezéktant. Minden leírt fajnak kéttagú latin nevet adott. A források szerint – a korszellemnek megfelelőn – vallásos, hívő ember volt, és nagy tisztelettel viseltetett a jelentős egyházi személyiségek felé. Több faj nevében megemlékezett róluk. Így a parlagfüvet Ambrosius milánói püspökről nevezte el (termékeny, nagy hatással bíró személyiség egyházi körökben).

Az igazi ambrózia valamilyen apiterápiás dolog lehetett. - A parlagfű hazai megjelenése előtt  azt tanították az iskolákban, hogy az ambrózia az Istenek eledele, valamilyen méztermék, talán mézsör volt. Ami egyáltalán nem meglepő, ismerve a méz jótékony hatásait.

A legkárosabb gyomok egyike a parlagfű

Akiket nem érint, nem is tudják elképzelni, hogy a parlagfű a hazai mezőgazdaságban az első számú gyomnak számít. Óriási károkat okoz azzal, hogy versenytársa a termesztett növényeinknek, az ellene való védekezés pedig költséget jelent, azaz hatással van a termelés gazdaságosságára. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy parkokban, játszótereken, utcákon stb. is gyomosít. Valamint emberi tevékenység hatására természetközeli helyeken is megjelenhet. Ahogy meg is jelent például a Csallóközben ágvizek partján, vagy Nyíregyházán a Sóstó erdőben…

A parlagfű az egyik legagresszívebb allergén - Minden negyedik ember szenved valamennyire a parlagfűtől! 

Sokkal ismertebb az a tény, hogy az arra érzékenyeknél különböző mértékű allergiás tüneteket válthat ki a parlagfű pollenje. Ez az a terület, ami miatt egész Európa foglalkozik ezzel a gyommal, hiszen európai és hazai szinten is a lakosság 20-25 százaléka(!) érintett. Közbevetem, hogy doktori tanulmányaim alatt, még 2003-ban egy Törökországban rendezett gyomos konferencián a kontinens minden tájáról érkezett szakemberek érdeklődve nézték a poszterem. Mindegyikük ezt kérdezte: Ok, de miért pont a parlagfű? Mert mi már akkor szenvedtünk tőle… Azóta számos nemzetközi projekt zajlott és zajlik jelenleg is abból a célból, hogy minél jobban megismerjük a faj biológiáját, ökológiáját, az ellene való védekezés lehetőségeit. E vizsgálatok természetesen kiterjedtek a növény beltartalmi értékeire is. Ezek a vizsgálatok sokkal inkább azt erősítik meg, hogy a parlagfű fogyasztása – a benne található anyagok, anyagcseretermékek, vegyületek miatt – egészségre káros. Ide kattintva elérhető a Szegedi Egyetem tudományos kutatásának összefoglalója erről a témáról >>

Hisz a parlagfűben? És megölné a szomszédját? 

Mielőtt bárki bizonygatni kezdené, hogy neki használt, hadd nyugtassam meg: nem fogok vitába szállni vele. De - ahogy előadásokon is elmondom - talán el kellene gondolkodni, hogy az immunterápia miért zajlik szigorú orvosi felügyelet alatt. Azon is érdemes elgondolkodni – ezt is mindig elmondom-, hogy bárki, bárhol, bármikor, bármire lehet allergiás. Saját sztorikat tudnék sorolni…

Végül a kegyelemdöfés: Ön hogyan élné le élete hátralévő részét, ha megtudná, hogy a szomszédja azért halt meg, mert hallgatott Önre, és parlagfüvet evett?
A szerző már doktori disszertációjában (2004) is kiemelten foglalkozott a parlagfűvel. Akkoriban még ő maga is erős allergiás tünetekkel reagált a parlagfű pollenjére, ma már - természetesen nem a parlagfű termékektől - tünetmentes. Vallja, hogy mindenkinek mindent tudnia kell a parlagfűről. A gazdásznak az allergiáról is, az allergiásnak a gyomról is. Csak együtt, egymás indítékait is megértve tudjuk a lakosság többi része felé is közvetíteni a tudást, és sikeresen küzdeni a parlagfű visszaszorítása érdekében. Küldetése van.

Számos helyen tartott már előadást. Általános iskolásoknak, bioköröknek, kertbarátoknak, polgárőröknek. Legutóbb a Széchenyi István Egyetem Nyugdíjasegyetemén aratott tetszést 1000 szenior előtt a parlagfűről elhangzott egy órás előadásával.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)

Felfázás tiktok-módra?

2025. október 29.

Veszélyes „házi hackek”

Az utóbbi időben a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a húgyúti fertőzésre ajánlott gyors „hackek”: szódabikarbónás víz, „csodacukor” D-mannóz, azonnali enyhülést ígérő narancssárga tabletta, otthoni tesztcsíkok. Ezek egy része legfeljebb tüneti mankó, más részük kifejezetten kockázatos – és egyik sem helyettesíti a szakszerű diagnózist és kezelést.

TikTok-trendek, fenntartásokkal


Szódabikarbóna „pH-visszaállításhoz”: a vizelet savasságának csökkentésére és a csípő, égő érzés enyhítésére javasolják a vízben oldott szódabikarbóna bevételét, ám ez nem bizonyított kezelési mód a húgyúti fertőzésre, nagyobb mennyiségben pedig veszélyes is lehet, súlyos mellékhatásokat okozhat, ezért nem ajánlott alkalmazni ilyen célra.
D-mannóz kapszula: a D-mannóz egy természetes cukormolekula, amely a vizelettel ürülve megakadályozza a baktériumok megtapadását a húgyutak falán, így segítve azok kiürülését a szervezetből. Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem előzi meg a visszatérő fertőzéseket – ezért önmagában nem tekinthető megoldásnak.
Áfonyalé/-tabletta: a megfelelő PAC (proantocianidin)-tartalmú áfonyakészítmények megelőzésre jók lehetnek, de aktív fertőzés kezelésére nem. [1]
Phenazopyridine (másnéven „AZO”): olyan gyógyszer, amely a vesén keresztül a vizelettel kiválasztva helyi fájdalomcsillapító hatást fejt ki a húgyutakra. Bár csökkentheti a csípő-égő érzést a húgyutak nyálkahártyáján, csak tüneti szer, a fertőzést nem gyógyítja.
Otthoni tesztcsík: segíthet eligazodni, de korlátai miatt nem válthatja ki az orvosi diagnózist és a szükséges laborvizsgálatot.

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát.