Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A székrekedés női betegség

Érdekességek2018. október 26.

Többnyire a nők érintettek, mivel a fogyókúrázás inkább náluk elterjedtebb. Van, aki túlzásba viszi a hashajtást, és több doboz hashajtót bevesz, felborítva ezzel bélműködését. Vajon elég-e, ha csupán rostdúsan táplálkozunk?  

A székrekedés gyakori probléma, főleg a nők körében. Rontja az életminőséget, kihat a munkaképességre és a magánéletre. Ennek ellenére a problémával küzdőknek csak fele keres tünetei megszüntetésére hatékony megoldást, főleg azért, mert a székrekedéssel kapcsolatban számos megfigyelésen alapuló hiedelem és tévhit él a köztudatban. Egy nemrégiben készült független nemzetközi tanulmány  bebizonyítja, hogy ezeknek a hiedelmeknek jelentős része, beleértve a hashajtók használatára vonatkozó elképzeléseket is, hamis.

"Már a székrekedés meghatározása is problémás: a betegek nagy része ugyanis már magát az erőlködést is székrekedésnek tekinti" - kezdte előadását Dr. Király Ágnes gasztroenterológus, egyetemi docens. 

Ugyanakkor orvosi értelemben a legfőbb kritérium, hogy a megelőző egy évben legalább 12 héten át a következő tünetekből kettő vagy több teljesüljön (az úgynevezett római kritériumok szerint):


A székrekedés olyan téma, amelyről nem szívesen beszélnek az emberek, ugyanakkor kialakulását és kezelését a mai napig rengeteg tévhit övezi, mind a betegek mind pedig az orvosok részéről.

Egy 12 országban készített nemzetközi felmérés szerint az emberek legnagyobb része meg van győződve arról, hogy a székrekedés elsődleges oka a rostszegény étkezés és a mozgáshiány, továbbá, hogy a megnövelt folyadék- és rostbevitel biztosan megszünteti a problémát (Meta-Analysis 1995-2001, CHC Market Research WM – Omnibus Quantitative and Qualitative Studies). E meggyőződés nyomán sokan érzik magukat hibásnak és felelősnek tüneteik kialakulása miatt, azt hiszik ugyanis, székrekedésük oka kizárólag a helytelen életmódjukban keresendő. Ugyanakkor egy nemrégiben készült független nemzetközi tanulmány cáfolta ezt az elképzelést.

Az egyik legelterjedtebb nézet, hogy a rostszegény táplálkozás székrekedést okoz, tehát a székrekedést megnövelt rostbevitellel kell kezelni.
Ugyanakkor a négy nemzetközi hírű gasztroenterológus szakember által végzett felmérésből (Müller-Lissner SA, Kamm MA, Scarpignato C, Wald A: Myths and Misconceptions About Chronic Constipation, American Journal of  Gastroenterology, 2005; 100, 232-242.o.) az derül ki, hogy egyrészt a rostszegény étrend nem okoz feltétlenül székrekedést, másrészt pedig, hogy a rostok fokozott bevitele mindössze az esetek húsz százalékában jelent segítséget.

A vizsgálatok eredménye szerint leginkább a betegség, vagy a túlzásba vitt diéta következményeként kialakult kórosan kevés széklet esetén idézett elő a rost javulás, normális mennyiségű széklet ürítésekor azonban a rost nem befolyásolta a vastagbél ürülésének mértékét. A szerzők azt is megállapították, hogy sok, súlyos székrekedésben szenvedő betegnél a rostbevitel nem hogy segít, hanem egyenesen ront a helyzeten, és még súlyosabbá teszi a tüneteket. Ezét ha súlyos székrekedésben szenved, ne odahaza kisíérletezzen, hanem azonnal forduljon orvoshoz! 

A kutatás megállapította, hogy egészséges embereknél főleg a mozgásszegény életmód hajlamosít biztosan a székrekedés kialakulására. Ezt támasztják alá azok az adatok, amelyek szerint fekvőbetegeknél 16-szor, tolókocsiban élőknél hétszer, segítséggel (pl. mankóval, járókerettel) járóknál négyszer gyakrabban alakul ki székrekedés, mint egészségeseknél. 

Arról is sokan meg vannak győződve, hogy a székrekedést hormonzavar okozza. Tény, hogy nők körében gyakrabban fordul elő ez a probléma, és hogy a menstruációs ciklus alatt is változik a béltartalom mozgásának gyorsasága: a tüszőérés fázisában gyorsabban mozog a béltartalom, mint a sárgatest fázisban, a menzesz első napján pedig sok nőnél jelentkezik hasmenés. Csökkent pajzsmirigy-működés mellett szintén gyakoribb a székrekedés.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Edzés otthon? Ne hagyd ki a súlyzók használatát!

2026. június 06.




Az otthoni edzés szabadsága sokak számára vonzó, ám a kezdeti lelkesedés gyakran alábbhagy, ha a mozgásforma nem hoz látványos vagy érezhető változást.   
Sokan félnek a súlyzóktól, mert a hatalmasra duzzadt izmokkal vagy a sérülésveszélytől tartanak, pedig a súlyzós edzés az egyik leghatékonyabb módja a testalkat formálásának és az egészség megőrzésének. Legyen szó a klasszikus kézi súlyzókról vagy a dinamikus kettlebellről, ezek az eszközök olyan ellenállást biztosítanak, amelyre a szervezetünk pozitív élettani válaszokkal reagál.

Miért ne hagyd ki a súlyzókat? – Az edzés előnyei

A súlyzós edzés legnagyobb tévhite, hogy csak az izomépítésről szól. Valójában ez a típusú terhelés a csontsűrűség növelésének legfontosabb eszköze, ami kiemelten fontos a csontritkulás megelőzésében. Amikor súlyokkal dolgozunk, az izmaink mellett az inak és szalagok is erősödnek, így a hétköznapi mozdulatok sokkal kisebb megterhelést jelentenek majd a szervezetnek.

A súlyzós edzés az anyagcsere legjobb barátja. Míg a kardió edzés során elsősorban a mozgás ideje alatt égetünk kalóriát, az izomszövet fenntartása nyugalmi állapotban is több energiát igényel a szervezettől. Ez azt jelenti, hogy minél több tónusos izommal rendelkezünk, annál magasabb lesz az alapanyagcserénk, így a fogyás és a testsúly megtartása is jóval egyszerűbbé válik.




Sok tényező állhat az érelmeszesedés kialakulása mögött

2026. június 06.



A dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint is állhat az érelmeszesedés kialakulásának hátterében – mondta Paragh György, a Magyar Atherosclerosis Társaság elnöke.

A magas koleszterinszint hátterében például máj- vagy vesebetegség, illetve a pajzsmirigy rossz működése állhat, továbbá bizonyos gyógyszerek is. Ugyanakkor emögött genetikai okok is lehetnek, ami miatt a férfiaknál már 55, a nőknél pedig 60 év alatt jelentkezhetnek szív- és érrendszeri betegségek. (MTI)

Hőártalmak

2026. június 05.



A szervezetnek egyensúlyt kell tartania a hőtermelés és a hőleadás között: az elfogyasztott táplálék elégetése révén és az izommunka során állandóan hő keletkezik, melyet normális körülmények között a hőleadásnak kell ellensúlyoznia.

Az agyban lévő „hőközpont” szabályozó mechanizmusa 36 °C és 38 °C között tartja a test hőmérsékletét. A fokozott hőfelvétel, illetve a csökkent hőleadás következménye az értágulat és az erősebb verejtékezés. Amennyiben ezek túllépik az élettani szabályozás határait: hőártalom keletkezik.

A nagy melegben – különösen, ha a levegő páratartalma is magas – bizonyos betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés), az időskor, a folyadékmegvonás, a rosszul szellőző, szűk ruházat, a fizikai megterhelés a szervezet túlmelegedését okozhatja. A hőártalmak kialakulásában nagy szerepe van az akklimatizációnak, illetve az edzettség hiányának.