Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A székrekedés női betegség

Érdekességek2018. október 26.

Többnyire a nők érintettek, mivel a fogyókúrázás inkább náluk elterjedtebb. Van, aki túlzásba viszi a hashajtást, és több doboz hashajtót bevesz, felborítva ezzel bélműködését. Vajon elég-e, ha csupán rostdúsan táplálkozunk?  

A székrekedés gyakori probléma, főleg a nők körében. Rontja az életminőséget, kihat a munkaképességre és a magánéletre. Ennek ellenére a problémával küzdőknek csak fele keres tünetei megszüntetésére hatékony megoldást, főleg azért, mert a székrekedéssel kapcsolatban számos megfigyelésen alapuló hiedelem és tévhit él a köztudatban. Egy nemrégiben készült független nemzetközi tanulmány  bebizonyítja, hogy ezeknek a hiedelmeknek jelentős része, beleértve a hashajtók használatára vonatkozó elképzeléseket is, hamis.

"Már a székrekedés meghatározása is problémás: a betegek nagy része ugyanis már magát az erőlködést is székrekedésnek tekinti" - kezdte előadását Dr. Király Ágnes gasztroenterológus, egyetemi docens. 

Ugyanakkor orvosi értelemben a legfőbb kritérium, hogy a megelőző egy évben legalább 12 héten át a következő tünetekből kettő vagy több teljesüljön (az úgynevezett római kritériumok szerint):


A székrekedés olyan téma, amelyről nem szívesen beszélnek az emberek, ugyanakkor kialakulását és kezelését a mai napig rengeteg tévhit övezi, mind a betegek mind pedig az orvosok részéről.

Egy 12 országban készített nemzetközi felmérés szerint az emberek legnagyobb része meg van győződve arról, hogy a székrekedés elsődleges oka a rostszegény étkezés és a mozgáshiány, továbbá, hogy a megnövelt folyadék- és rostbevitel biztosan megszünteti a problémát (Meta-Analysis 1995-2001, CHC Market Research WM – Omnibus Quantitative and Qualitative Studies). E meggyőződés nyomán sokan érzik magukat hibásnak és felelősnek tüneteik kialakulása miatt, azt hiszik ugyanis, székrekedésük oka kizárólag a helytelen életmódjukban keresendő. Ugyanakkor egy nemrégiben készült független nemzetközi tanulmány cáfolta ezt az elképzelést.

Az egyik legelterjedtebb nézet, hogy a rostszegény táplálkozás székrekedést okoz, tehát a székrekedést megnövelt rostbevitellel kell kezelni.
Ugyanakkor a négy nemzetközi hírű gasztroenterológus szakember által végzett felmérésből (Müller-Lissner SA, Kamm MA, Scarpignato C, Wald A: Myths and Misconceptions About Chronic Constipation, American Journal of  Gastroenterology, 2005; 100, 232-242.o.) az derül ki, hogy egyrészt a rostszegény étrend nem okoz feltétlenül székrekedést, másrészt pedig, hogy a rostok fokozott bevitele mindössze az esetek húsz százalékában jelent segítséget.

A vizsgálatok eredménye szerint leginkább a betegség, vagy a túlzásba vitt diéta következményeként kialakult kórosan kevés széklet esetén idézett elő a rost javulás, normális mennyiségű széklet ürítésekor azonban a rost nem befolyásolta a vastagbél ürülésének mértékét. A szerzők azt is megállapították, hogy sok, súlyos székrekedésben szenvedő betegnél a rostbevitel nem hogy segít, hanem egyenesen ront a helyzeten, és még súlyosabbá teszi a tüneteket. Ezét ha súlyos székrekedésben szenved, ne odahaza kisíérletezzen, hanem azonnal forduljon orvoshoz! 

A kutatás megállapította, hogy egészséges embereknél főleg a mozgásszegény életmód hajlamosít biztosan a székrekedés kialakulására. Ezt támasztják alá azok az adatok, amelyek szerint fekvőbetegeknél 16-szor, tolókocsiban élőknél hétszer, segítséggel (pl. mankóval, járókerettel) járóknál négyszer gyakrabban alakul ki székrekedés, mint egészségeseknél. 

Arról is sokan meg vannak győződve, hogy a székrekedést hormonzavar okozza. Tény, hogy nők körében gyakrabban fordul elő ez a probléma, és hogy a menstruációs ciklus alatt is változik a béltartalom mozgásának gyorsasága: a tüszőérés fázisában gyorsabban mozog a béltartalom, mint a sárgatest fázisban, a menzesz első napján pedig sok nőnél jelentkezik hasmenés. Csökkent pajzsmirigy-működés mellett szintén gyakoribb a székrekedés.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Ezeket ne dobja a WC-be!

2026. február 06.

A városi csatornarendszereket jellemzően úgy építették meg, hogy az áramló szennyvíz mintegy „magával vigye” a bekerülő anyagokat. Ez akkor működik jól, ha folyamatos és erőteljes az áramlás. Azonban a fogyasztási szokások megváltozásával – a kevesebb vízhasználat, a több műszálas anyag és az egyszer használatos higiéniai termékek miatt – ez a feltétel sok helyen már nem adott.

A nedves törlőkendők, a konyhai törlők, a sminklemosó kendők, sőt, a női higiéniai termékek többsége egyáltalán nem bomlik le abban a néhány órában, amíg a szennyvíz a hálózatban halad.

Amikor ezek az anyagok a csatornába kerülnek, nem úgy viselkednek, mint a WC-papír, hanem szálas közeget képeznek, hálószerűen összetapadnak, és erre a vázra a zsiradék és a szennyeződés odaragad. Az így kialakult szálasanyagtömeg, ha leszűkíti a csőszakaszt vagy egy szivattyúban elakad, leállíthatja a rendszer működését.

A taktilis szenzoros érzékenység hatásai a fejlődésre

2026. február 06.

Előző cikkünkben olvashatott a taktilis feldolgozási zavar tüneteiről. A továbbiakban szó lesz arról, hogy a taktilis szenzoros érzékenység milyen hatással van a gyermek fejlődésére.

Szociális képességek


A túlérzékenység miatt a gyermek elszigetelődhet más gyerekektől, ami gátolja szociális készségei fejlődését.
Az érintések elkerülése miatt nehezen alakíthat ki baráti kapcsolatokat.


Érzelmi fejlődés


Az érzékenység frusztrációt és szorongást okozhat, ami negatívan befolyásolja az önértékelést és az érzelmi jóllétet.
A szorongás miatt előfordulhatnak hangulatingadozások és viselkedési problémák is.


Tanulmányi teljesítmény


A figyelemelterelés és az érzékszervi feldolgozás nehézségei miatt előfordulhatnak tanulási problémák.
A tanulási képességek csökkenése akadályozhatja őt abban, hogy sikeresen teljesítse iskolai feladatait.

Nem kötelezõ a téli lehangoltság

2026. február 05.

A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ.

A téli idõszakban szervezetünknek nem csak a hideggel és a különbözõ vírusok, baktériumok támadásaival kell szembenéznie, de meg kell bírkóznia a rövidebb és sötétebb nappalok által okozott változásokkal is. A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ - mondja Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Allergiaközpont szakértõje. A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelõs. Termelõdése a sötétedés beköszöntével fokozódik, fény hatására pedig csökken.

A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideg-hártyájával), így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. De összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban mûködõ tobozmiriggyel is. Ha sok fényt kap – tehát ha az élettani körülmények között – „nappal" van, a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben", azaz éjszaka. A melatonin termelõdés, illetve koncentrációjának „csúcsa" hajnali 4 óra körül van.