Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az alvás nevelés kérdése

Érdekességek2018. június 06.

Türelem, következetesség, idő. Ez a három feltétele annak, hogy a gyermekünk nyugodt, jó alvó csecsemő és kisgyermek legyen. Mert bármilyen hihetetlen, a jó alvás, nevelés kérdése.  

Ha a kisgyerek nem alszik, nyűgös az egész család. Nem is beszélve arról a helyzetről, amikor hetek, rosszabb esetben hónapok óta sakkban tartja, az első héten talán még meglepődött, később pedig mind fáradtabb, kimerültebb szüleit. Pedig a gyermek nem beteg, csak nem tanult meg időben egyedül elaludni.

-     Az édesanyának is joga van az éjszakai pihenéshez – mondja Dr. Gál Éva csecsemőgyógyász, aki hosszú évek óta foglalkozik ezzel a külföldön is mindössze néhány évtizede létező tudományággal, amelyet alvásmedicinának neveznek. Ha a napi események nem hoznak álmot egy felnőtt szemére, elővesz egy könyvet és „elaltatja vele magát”. Egy kisgyermek azonban nem tud mást, mint sírással jelezni, ha úgy érzi, egyedül maradt. Különösen, ha megszokta, hogy karban, babakocsiban ringatva, esetleg a házkörül körbe - körbe keringő kocsi ülésében alszik el.

A jó alvás  azonban nevelés kérdése – mondja a szakember.  Hiszen a gond az esetek többségében megoldható. Igaz, mire egy szülő ráébred, hogy a gyereke nem tud egyedül elaludni, illetve, hogy a hetek óta tartó sokszor, akár óránkénti éjszakai felébredés valószínűleg nem normális jelenség, gyakran kissé késő.  Hiszen addigra már az édesanya is kimerült, az apa is ingerültebb, esetleg a nagyobb testvér is többet sír, ami még fokozza az amúgy sem nyugodt hangulatot.  Ebben a helyzetben, rendszerint már csak a türelem és az idő az, ami eredményt hozhat – állítja az alvásszakértőj.


Hogyan neveljünk jó alvó gyereket?

-    A legfontosabb a rendszeresség – hangsúlyozza Gál doktornő – de igaz ez arra az esetre is, amikor már kialakult például az a rossz szokás, hogy órákig altatjuk a gyereket. Az elmúlt 12 év alatt több száz olyan család fordult meg nálam tanácsért, ahol az egy - másfél éves, esetleg nagyobb gyermek alvási szokásait kellett átalakítani. A tét nem volt kevesebb, minthogy helyre áll-e a családi béke? A rosszul kialakított szokásokat azonban sokkal nehezebb megváltoztatni.

Határtalan türelem, következetesség és persze idő kell ahhoz, hogy végre éjszaka aludjon az egész család. Volt példa arra is, hogy a szülő nevelési elveivel nem egyezett az, hogy szép fokozatosan, nyitott ajtónál, öt percenkénti simogatással, nyugtatgatással hagyjuk a gyereket szokni a tudathoz, hogy egyedül is el lehet aludni, hiszen természetes, hogy minden gyermek sír, sokszor igencsak erőteljesen, ha a megszokott babusgatás helyett hirtelen megváltoznak a körülmények és ott marad egyedül a szobában. Általában azonban, ha már odajut egy család, hogy felkeresnek az adott problémával, tényleg erős a szándék a szülőkben arra vonatkozóan, hogy visszakapják az éjszakai nyugalmukat – teszi hozzá Dr. Gál Éva, aki maga is gyakorló nagymama.

-    Nekem nem volt módom ezen a téren elkényeztetni az unokámat – mondja mosolyogva -, mert a menyem a tanácsomra, még a babavárás alatt olvasta az „Aludj velem” című könyvet, amelyet Dr. Kemény Jánossal együtt írtunk, a Madarász utcai Gyermekkórházban működő Alváslaboratóriumban végzett tapasztalataink, megfigyeléseink és a gyermekorvosi praxis alapján. Így mi azon ritka, jó kapcsolatban levő anyós-meny páros vagyunk, ahol az unokám édesanyja megfogadta a tanácsaimat és jó alvót nevelt a gyerekből – teszi hozzá.
Persze más a helyzet, amikor egy szülő nyugtalanító jeleket tapasztal a gyermek alvása közben. Ilyen esetekben nem kérdés, hogy szakemberhez kell fordulni.

Alvás alatti légzészavarok
A szülőnek feltűnhet például, hogy a gyerek horkol, esetleg alvás közben elakad a lélegzete. A tünetek hátterében ilyenkor több ok is állhat: a normálisnál nagyobb orrmandula, anatómiai rendellenesség, esetleg allergia. Ezért mindenképpen javasolt a kivizsgálás. Az esetek többségében a mandula kivétel illetve a gyermekek számára kifejlesztett alvásmaszk megoldja a gondokat. Vannak azonban olyan éjszakai jelenségek is, amelyek komoly barázdákat rajzolnak a szülők homlokára, ha a családban még nem találkoztak hasonló esetekkel.

Nem kívánatos éjszakai jelenségek
Ilyen jelenség, amikor a szülők azt veszik észre, hogy a gyermek az éjszaka közepén a lakásban járkál. Szólnak hozzá, de nem reagál. A szülők többnyire megdöbbennek, amikor az Alváslaboratóriumban töltött éjszakák után az orvos kimondja a diagnózist: alvajáró, hiszen többségük erről csak hallott, de előtte soha nem élte át az ezzel járó élményeket. A legtöbben azt kérdezik, mit tegyenek ilyenkor - mondja kicsit elgondolkodva Gál doktornő. - A legelső ebben az esetben az, hogy a szülőt megnyugtassuk, ettől a gyerek még normálisan fejlődik, de meg kell tanulni, hogyan éljen ezzel együtt a család. Ezért kell a szakember segítsége – teszi hozzá - hiszen teljesen természetes, hogy meg kell beszélni, elengedhetik-e például táborba vagy több napos kirándulásra a gyereket. Mikor, hogyan, milyen körülmények között érdemes életvezetési tanácsokat kérniük, hogyan vezessék az ilyenkor elengedhetetlen alvásnaplót és még számos apró részlet, amelyet meg kell érteni, fel kell dolgozni, a helyére kell tenni.

Nem könnyebb a helyzet akkor sem, amikor a gyermek gyakran riad fel éjszaka, esetleg rendszeresen bepisil, nem kívánatos mozgások jelennek meg vagy rémálmok gyötrik, amelyeket azért érdemes szakemberrel megbeszélni, mert ezeknek a rémálmoknak mindig van valóság alapjuk, amelyek a leggyakrabban a család életében keresendőek.

A Magyarországon alig több mint egy évtizede létező gyermek - alvásmedicina jelentőségét jól mutatja az a tény, hogy a kutatások és a mindennapi tapasztalatok egyértelműen igazolják: az alvással kapcsolatos problémák jelentősen befolyásolják az életminőséget. Ezért nem mindegy, mennyit alszik és hogyan tölti az éjszakáit a gyermek és az egész család.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat

2025. december 31.

Minden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást. A kellemetlen érzés mellett mindez a nyelőcsövet belülről borító nyálkahártya gyulladásához vezethet. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa azt javasolja, a refluxos panaszok elkerülésének érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk.


„Alapvető fontosságú, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételt készítünk, illetve azt hogyan és miként fogyasztjuk el. Az ünnepek alatt gyakran eleve többet eszünk, nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint a hétköznapokban, és ráadásul általában késő este, olykor alkohollal párosítva tesszük ezt. Ilyenkor a gyomor túlterhelődik, ez fokozott savtermelést okoz, ami pedig gyomorégéshez, puffadáshoz és refluxos panaszokhoz vezethet. Utóbbi esélyét tovább növeli, ha valakinek rekeszsérve is van, azaz a nyelőcső alsó részét záró izomzat nem működik megfelelően, ugyanis ez az izom az, ami alapesetben a gyomorban lévő sav nyelőcsőbe való visszaáramlását megakadályozza” – mondja dr. Barkai László gasztroenterológus.

Túlfogyasztás és hulladék – A karácsony láthatatlan számlája

2025. december 31.

A karácsony a meghittség, az összetartozás és a „csak egyszer van egy évben” varázsa. Csakhogy a gyertyafény és a csillogó csomagolópapír mögött egyre gyakrabban felvillan a másik oldal is: az ünnepi túlfogyasztás, amely hulladékot, extra energiahasználatot és komoly karbonlábnyomot termel.

Világszinten az ünnepi időszak alatt a karbonlábnyom hozzávetőleg 6%-kal magasabb, mint az év más szakaszaiban. Egy 2024-es brit kutatás még sokkolóbb képet fest: egy átlagos felnőtt karácsonykor naponta több mint 500 kg CO₂-egyenértékű kibocsátásért felelhet, vagyis a „szokásos” napi szint több mint húszszorosáért. Nem véletlen, hogy klímavédők a karácsonyt a „világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájaként” is emlegetik: a vásárlási roham, a logisztika, a csomagolás, a fűtés és a díszkivilágítás fokozott használata mind hozzájárul a túlterheléshez.

A szemét mennyisége is látványosan nő: az ünnepi szezonban akár 30%-kal több háztartási hulladék keletkezhet. A Black Friday idején beszerzett termékek egy része rekordgyorsan válik hulladékká – egyes becslések szerint akár 80% is rövid úton a szemétben vagy égetőben végezheti. Ehhez jön a „kényszerajándékok” jelensége: a megfelelési kényszerből megvett, alig használt tárgyak előállítása ugyanúgy nyersanyagot és energiát igényel, mint bármi más, a végén mégis a fiók mélyén vagy a kukában kötnek ki.

És miközben minden csillog, a villanyóra sem alszik: az Egyesült Államokban a karácsonyi világítás éves fogyasztása kb. 6,63 milliárd kWh, ami nagyjából 14 millió hűtőszekrény éves energiaigényének felel meg. A fényár ráadásul fényszennyezést is okoz: a cikk szerint decemberben sok nagyváros éjszakai fényerő-növekedése az űrből is érzékelhető.

A magas vérnyomás tünetei

2025. december 30.

Mivel lehet a legjobban felismerni a magas vérnyomást? Vérnyomásméréssel! Ünnepekre hasznos ajándék lehet egy mérőeszköz.

Az otthoni vérnyomásmérésről mindenképpen vezessünk vérnyomásnaplót, amit meg tudunk mutatni a kezelőorvosnak. Írjuk fel a napot, az órát, a tevékenységet, miközben mértünk, a mért értékeket.
Így írjuk fel: 140/90/66

Az első szám a szív összehúzódásakor a vér kilökésével mért ún. szisztolés vérnyomás.
A második szám a szív elernyedésekor mért ún. diasztolés vérnyomás.
A harmadik szám a pulzus.

Milyen tünetek lehetnek magas vérnyomásban?

Szapora szívverés

Nem jelent szapora szívverést edzetlen, enyhén túlsúlyos, érzékeny idegrendszerű nőknél a 80-90/perces érték.

Szabálytalan szívverés

Felgyorsulások és kihagyások érzése jellemzi ezt a tünetet. Az utóbbit az ún. extraszisztolé, azaz a soron kívüli szívütés okozhatja. Egy nagyobb szívdobbanás után egy hosszabb szünetet lehet érezni, mintha leállna a szív. De nem kell megijedni, ettől nem áll le a szív, a hosszabb szünetet fiziológiai tény magyarázza: a következő szívütés nem tud olyan gyorsan lefutni az ingerületvezető pályán, mint az előző, ezért van a hosszabb szünet.

Erősebb szívverés

Főként nyugalomban érezhető. A terhelésre egy gyorsabban felpörgő szívverés a válasz. Ennek az az oka, hogy magas vérnyomás esetén a szívnek egy szűkebb, nagyobb ellenállású érrendszeren kell átnyomnia a vért. Mit tehet a szív: erősebben, gyorsabban üt, és néha soron kívüli ütésekkel (extraszisztolé) reagál.