Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az étcsokoládé enyhíti a szívelégtelenséget

Érdekességek2018. június 04.

Az étcsokoládé a legősibb gyógyszerek közé tartozik, és az utóbbi években kiterjedt vizsgálatok megerősítették vérnyomáscsökkentő hatását idősebb felnőtteken és köhögés elleni tulajdonságát gyermekeken is.  

Andreas J. Flammer svájci kutató vezette azt a 15-tagú nemzetközi munkacsoportot, amelyik a keringési elégtelenségben szenvedő betegek gyógyítására használta a fekete csokoládét. A tanulmányt az European Heart Journal közölte.

A kardiológiai rendkívüli fejlődése miatt mind több a szívelégtelenség esetek száma. A régebbi gyógyítási módszerek mellett sok heveny szívinfarktus miatt ellátásra szoruló beteg a szívroham korai szakában meghalt. Ma ezeket általában sikerül megmenteni, de a szívizom ereje, teljesítménye csökken és gyakran keringési elégtelenség alakul ki.

A kutatók húsz önként jelentkező beteget vizsgáltak. Ezek enyhe szívelégtelenségben szenvedtek és a jelenlegi optimális gyógyszerelésben részesültek. A megfigyelési idő során véletlenszerű elrendezésben a csoport egyik fele kezdetben napi négy dekagramm 70 százalékos töménységű étcsokoládét evett, a másik csoport ugyanolyan súlyú és megkülönbözhetetlen külsejű, ugyanolyan édes "álcsoki" szeletet kapott, amelyben semmi nem volt a kakaóbab biológiailag kedvező flavanol anyagaiból.


Ez volt a rövid vizsgálat, majd következett az egyhónapos tanulmány, amelynek során a résztvevők a csokoládéból vagy az álcsokoládéból naponta két szeletet ettek meg, ez napi nyolc gramm csokoládénak felelt meg. A valódi csokoládét és az azonos küllemű kontrollszeleteket a világ legnagyobb élelmiszeripari csoportja a vizsgálathoz külön készítette.

A vizsgálók mérték az ütőerek tágulékonyságát és a vér alvadékonyságát, mind a rövid idejű csokievés után két órával, mind az egyhavi csokoládézás végén. Az értágulat mindkét esetben igen kifejezetten jelentkezett az igazi csokoládé bevétele után, míg a csokoládé flavonol hatóanyagainak hiányában semmi ilyen nem észleltek.
  
A vérlemezkék összetapadó képessége jelentősen csökkent, ami szintén igen kedvező gyógyszerhatást jelent. A kutatók kiemelik, hogy a hatás az egy hónapig tartó csokievés idején akár 12 órás szünet esetén is megmaradt. A csokoládé keringési elégtelenségben kiváló gyógyszernek bizonyult.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.

A tej - élet, erõ és egészség

2026. augusztus 12.

Miért jó, ha rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket?

A tej a hús és a gabonafélék mellett legfontosabb táplálékunk, mi több: hosszú ideig az emlõsök kicsinyének egyedüli tápláléka.

Nem véletlenül, hiszen rengeteg fontos, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen elemet tartalmaz.

A tej iránti vonzódást az õsember valószínûleg szó szerint az anyatejjel szívta magába, más emlõsök tejének fogyasztását pedig az állatok kicsinyeitõl leshette el. Nálunk a legelterjedtebb a tehéntej, de szûkebb környezetünkben a kecske és a birka is a jól tejelõ állatok közé sorolható. Az õsmagyarok gyakran fogyasztottak kancatejet, s ha egy kicsit kitekintünk, azt láthatjuk, hogy Ázsiában a jakot fejik, északon pedig a rénszarvast.

Ha szétveti a méreg...

2026. augusztus 11.

Az agresszió féken tartása rajtunk múlik!

Elönti az epe? Elsápad a méregtõl? Szétfeszíti a düh, szétveti a méreg? Rágja magát, eszi a fene? Még egy csepp, és kicsordul a pohár? Legszívesebben a "fejéhez vágna" valamit a másiknak? Ha gyakran érez így, valószínûleg rosszul kezeli a konfliktusokat!

Fontos felismerni, sérelmünk "vélt-e vagy valódi", haragunk jogos-e vagy inkább jogtalan? Mi vagyunk a hibásak a történtekért, vagy tényleg áldozatai vagyunk egy másik ember figyelmetlenségének, nemtörõdömségének, tapintatlanságának, szemtelenségének stb...

A nõk dolga valamivel nehezebb, számukra a verbális agresszió-levezetési csatornák sokkal inkább lezártak, mint a férfiak elõtt. Képzeljen el egy kedves, csinos vállalati vezetõnõt, aki vörös arccal, tajtékozva osztja ki beosztottait, amikor a határidõn túl sincs még kész a megbízó által megrendelt anyag. Ugye, majdhogynem elképzelhetetlen. A társadalmi normák által elõirányzott szerepstruktúrában a nõ szelíd, halk szavú, türelmes. A mérgelõdést, dühöngést, mint nõietlen megnyilvánulást, a köz elítéli. A nõk így szocializációs alapon inkább lenyelik mérgüket. Ha pedig kicsordul a pohár, akkor megkaphatják a "hisztérika" minõsítést. A férfiaktól azonban elvárt a határozottság, és sokkal inkább elfogadott az agresszió. A hangerõ és a testi erõ némelyek szemében a férfiasság bizonyítéka. Ha õk káromkodnak kiabálva, azon kevesebben akadnak fenn.