Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bátorságra fel!

Érdekességek2018. augusztus 04.

Vajon mikor és miért tűnik el a bátorság az életünkből? A bátorság egy olyan dolog, fogalom, erény, képesség, energia, amire mindannyian vágyunk. Valamikor réges régen még bennünk volt ez az erő, bennünk volt a vágy az ismeretlen felfedezésére, bennünk volt a hit, hogy nem eshet bajunk, csak tapasztaljunk minél többet. De mit történt vele?  

A legtöbb gyermek félelem nélkül megy bele minden kalandba, és tapasztal. Egy pillanatara sem áll meg, ha megszületett benne a szándék. Tapasztal mindaddig, amíg anya azt nem mondja neki vagy apa persze, hogy nem szabad (a nagymamákról nem is beszélve)! Az első bűvös mondat a bátorságról való letanuláshoz: Nem szabad!

Nem szabad, mert a sütő forró, a hűtő hideg, a bringa veszélyes, a hal szálkás, a nyár meleg, a víz vizes, a szomszéd hülye… és megannyi rögzült program, amit persze ők is tanultak valakitől valamikor.

Azt szoktam mondani a theta munka során, hogy már pici gyermekkorban rátanul a tudatalattink azokra a hitrendszerekre, programokra, amikre a szülők, a társadalom rátanít minket. Ezek aztán tényleg olyan mélyen beülnek, hogy az egész későbbi életünkből száműzik többek között a bátorságot, és megannyi mást. Tudatosan csak azt érezzük, félünk. Lassan már mindentől, és mindenkitől. Ezért is fontos, hogy a tudattalanból kiszedjük a negatív minket korlátozó programokat.


Idézd csak fel magadban azokat a kalandokat a gyermeki korodból, amikor nem számított ki mit mondott, nem számított semmi, mert a kalandvágy ott élt Benned.
Milyen ereje volt az adrenalinnak, amikor a pici gyermeki testünkben felugrott, amikor kitaláltuk, hogy felhívjuk találomra a telefonkönyvből Kis Lajost, és megkérdeztük: Kis lakás? Cserélje nagyobbra!

Vagy az emeletről dobáltuk a tojást, vagy céklát… de pont úgy, hogy az emberek elé vagy mögé essen… de néha elvétettük és a fejükre esett… Volt ilyen is.
Vagy amikor az oviból megszöktünk, mert azt gondoltuk elég volt, és a világot látni kell. Szinte minden családban van egy ilyen megszökős történet, amikor összeáll egy csapat 5 év körüli gyerekekből, mert egyedül azért mégsem vágunk neki az ismeretlennek, és elindultunk. Persze sokan egyedül vágnak neki az óvodán kívüli világ felfedezésének.
Nem tudtuk hova megyünk, de azt igen határozottan, hogy mennünk kell. Ha volt ilyen élményed, idézd fel magadban. Kérd az elméd, hogy emlékezzen!

Milyen érzés volt akkor az ismeretlen?

Milyen bizsergető, finom és igazán örömteli érzés volt, amikor azt éreztük a világot fel kell fedezni, mert az a kaland igazán??!!

Amikor most az életedben azt mondod, indulnék, de merre? Indulnék, de nem merek…. akkor érezd át újra azt az örömöt, amit a kalandvágy mozgatott Benned öntudatlanul korábban. Hunyd be a szemed és csak emlékezz, és figyeld magad. Mi történik ott bent? Hova lett a bátorság? Kinek hitted el, hogy nem szabad? Kinek hitted el, hogy jó az, ami van, és elég is Neked?
Az élethez kell néhány dolog, de leginkább Te kellesz!

Amikor bátor vagy és meguntad a szenvedést és akarod újra azokat az érzéseket, amiket az adrenalin okozott, amikor elindultál a barátoddal az oviból bátran és erősen és kíváncsian a világra, akkor indulj végre! Mire vársz?

Amikor ovisként az ismeretlent választottuk, semmit sem vittünk magunkkal, maximum egy barátot, akiben bíztunk.

Most sem kell más.

Persze tudom, hogy a házat és a kocsit és a felelős munkát ott hagyni nem lehet… Csak azt hagyd hátra, ami már nem okoz örömet Neked. Csak azt tedd meg, hogy megnézed, hogy vezetett ide az utad! Mi az, ami már nem jó benne?

Gondolj a bátorságra, hunyd be a szemed és lélegezd be, bátor vagyok, bátor vagyok az élethez, bátor vagyok, hogy lépjek! A légzés mindig átemel a bizonytalanságon, és mindig összeköt a belső forrásoddal.

Hadd járja át a tested ez az érzés: bátor vagyok! Az élet egy kalandokkal teli játék.

Mondj igent az örömteli életre és változtass! Legyél bátor!


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.