Egészséges-e a vegán étrend?
Érdekességek2018. február 15.
Tisztázzuk, miről is beszélünk. Mit nem eszik egy vegán? Hát, először is nem eszik húst. Idáig azonos a vegetáriánusokkal. Másodszor nem eszik tojást, tejterméket, mézet. Kézenfekvő a kérdés: honnan hát a fehérje? Honnan a vas, a kalcium és egyéb nélkülözhetetlen ásványi anyagok?
Közkeletű tévedést van szerencsém eloszlatni: a fehérje nem az állati eredetű élelmiszer kiváltsága csupán. A fehérjék, amolyan lego kockák módjára építőkövei minden élőlénynek, így természetesen a növényeknek is. Ugyanabból az anyagból szőttek minket, az állatokat és a növényeket.
Ezzel együtt sajnálatosan elterjedt szokás azt a sok évtizede meghaladott tévhitet hangoztatni, hogy „az állati fehérje teljes értékű, míg a növényi nem az”. Oszlassuk el a ködöt! Az állati eredetű fehérjét azért nevezik teljes értékűnek, mert megvan benne mind a 8 esszenciális aminosav egyszerre. (Fenilanin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, treonin, triptofán és valin.) Ugyanakkor viszont semmi olyan nincs bennük, ami a növényekből nem beszerezhető. Egy növényben nem találjuk meg mind a 8-at egyszerre. Viszont ma már pontosan tudjuk, hogy melyik növényben melyik van meg és melyik nincs. A gabonafélékből a lizin és az izoleucin nevű aminosav hiányzik, a hüvelyesekből a triptofán és a metionin. Ezek a növények – a gabonafélék és a hüvelyesek - tökéletesen kiegészítik egymást. Ha például eszünk egy falafelt pitában, akkor máris biztosak lehetünk benne, hogy ételünk tartalmazta mind a 8 esszenciális aminósavat. Ezt nevezik úgy, hogy fehérje-komplettálás. Nem egy bonyolult dolog.
Az Amerikai Dietetikus Társaság hivatalos állásfoglalása:
”A megfelelően összeállított növényi étrend tökéletesen megfelelő az élet minden szakaszában bele értve a terhességet, a szoptatást, a gyermekkort és az időskort is. A gabonákból, zöldségekből, hüvelyesekből, magvakból és mogyorófélékből származó fehérjék a nap folyamán kiegészítik egymás aminosav profilját anélkül, hogy precíz tervezésre vagy fehérjepótlásra lenne szükség.”
A tapasztalatok azt mutatják, hogy míg vegyes táplálkozású rokonaink egyre gyakrabban kerülnek kórházba súlyosabbnál súlyosabb diagnózisokkal, addig a növényeken tengődő vegánok kicsattannak az egészségtől, vidámak, nem betegeskednek, több az energiájuk, fiatalosabbak és összességében jobban vannak. Ennek alátámasztására ajánlom a Vegán Babies és a Vegan Athletes oldalakat!
Vegetáriánus és vegyes táplálkozású barátaink is gyakran kapnak a kezükbe olyan vérkép eredményt, amely vashiányról tanúskodik. Vegánok között ez az arány meredeken közelít a nullához. Ennek oka abban keresendő, hogy a növényekben az ásványi anyag tartalom jóval ideálisabb és könnyebben hasznosul, mint az állati eredetű élelmiszerekben.
Mi a helyzet a kalciummal? „A tej élet, erő, egészség. S mint olyan, elengedhetetlen például az egészséges csontfejlődéshez.” Ha ez így van, akkor miért a legtöbb tejet fogyasztó nyugati országokban a legmagasabb a csontritkulás aránya? Véletlen egybeesés? Nem valószínű. Az átlag nyugati ember túl sok fehérjét fogyaszt. A túlzott fehérjebevitel felborítja a ph egyensúlyt, méghozzá a savas irányba – írja többek között Brenda Davis dietetikus is, Becoming vegan című könyvében. A savas kémhatást a testünk azzal tudja leghatékonyabban semlegesíteni, hogy kalciumot von el a csontokból. Így hát ezt teszi. Ezért olyan gyakori a csontritkulás azokon a vidékeken, ahol sok húst, tejet, tojást fogyasztanak. Ez a magyarázat arra is, ha vegetáriánus ismerőseink kalciumhiányban szenvednek. Annyira igyekeznek, hogy pótolják a hús kiesésével vesztett fehérjét, hogy jellemzően túl sok tejterméket és tojást fogyasztanak, s ezzel beindítják a kalcium elvonását a csontokból. Magyarul olvashatsz erről Tóth Gábor: Ne veszítsd el a csontjaidat! című, nemrég megjelent könyvében.
Hogy veszélyes-e a növényi étrend? Nos, tisztelettel, visszakérdeznék. Veszélyes-e a vegyes étrend? Csak néhány példa azon súlyos betegségek közül, melyeket a kutatók egyértelműen összefüggésbe hoznak a túlzott fehérjefogyasztással, vagyis amelyeknek a vegyes táplálkozás komoly rizikó faktora:
- csontritkulás
- érelmeszesedés
- mellrák
- prosztatarák
- végbélrák
- cukorbetegség
- allergia
- epekő
- vesekő
(Forrás: dr T. Colin Campbell: Kína tanulmány)
Érdekes azon is elgondolkozni, mi is a természetes az emberi szervezetnek. Több évezredes húsevés vajon megváltoztatta-e az alapvetően gyümölcsfogyasztó majmokból kifejlődött ember belső felépítését? Ami engem nagyon meggyőzött, az nem egyéb, mint a bélcsatorna hossza. A természetesen húsevő állat bélcsatornája testhosszának maximum 3-szorosa, s ezen 2-4 óra alatt halad át a táplálék. Vagyis például a macskáink a bevitt hústól 2-4 órán belül megszabadulnak és nem marad sok ideje a toxinoknak és egyéb bomlástermékeknek, hogy felszívódjanak, s különböző daganatos megbetegedéseket indítsanak a szervezetben. Ellenben az ember bélcsatornája testhosszának 9-szerese, s a táplálék 12-18 órát tölt el bennünk. Megmondom őszintén, nem esik jól arra gondolni, hogy egy hőkezelt tetem oszladozik, bomlik a testemben több mint fél napon át és még csak megfelelő ph értékem sincs belül arra, hogy semlegesítsem a káros hatásait.
forrás: Harmonet
