Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egyedül csináljuk, mégis enyhíti a magányt - mi az?

Érdekességek2020. március 28.

Ha valaki egyedül él, nagyobb az esélye bizonyos egészségügyi problémák kialakulására. A meditáció viszont remekül enyhíti a magány érzését, még akkor is, ha nem csoportban, hanem egyedül végezzük.  

Azok az idős emberek, akik magánytól szenvednek, nagyobb mértékben vannak kitéve komoly betegségeknek, így szívproblémáknak és az Alzheimer-kórnak. Nagy az esélyük arra, hogy előbb elragadja őket a halál.

A Carnegie Mellon Egyetem kutatói rájöttek: az éber meditációs technikák megtanítása hatékony a magány és az elszigeteltség-érzés csökkentésében és ezzel egyidejűleg nő a képesség a betegségekkel szembeni harcra is.

J. David Creswell tanulmányvezető elmondta: „Mindig azt tanácsoljuk az embereknek, hagyják abba a dohányzást  egészségük megőrzése érdekében, de ritkán gondolunk bele a magány romboló hatásaiba. Márpedig a magány az egészségügyi problémák és a halál legnagyobb rizikófaktorának számít az idős embereknél. Kutatásunk azt sugallja, hogy az éber meditációs tréning ígéretes módszer az idősek egészségének javításában.”

A 2500 éves módszer, melynek keletkezése egészen a spirituális vezető, Buddha időszakába nyúlik vissza, a jelenre, a most megélt pillanatra koncentrál.
A Brain, Behavior and Immunity szaklapban publikált tanulmány arra is rámutat, hogy a meditáció csökkenti a gyulladások szintjét, mely köztudottan számos betegség kifejlődését és előrehaladását okozza.

A tanulmányban 40 egészséges, 55 és 85 év közötti felnőtt vett részt. Valamennyien érdeklődtek az éber meditáció iránt. Magányosság-érzésüket a tanulmány kezdetén és végén is értékelniük kellett. A kutatók vérmintákat is gyűjtöttek. Véletlenszerűen osztották szét a résztvevőket: ki vegyen részt az nyolchetes éber meditációs stressz csökkentési programban (Mindfulness Based Stress Reduction – MBSR) és ki ne kapjon kezelést.

A program hetente 2 órás találkozókat foglalt magába, melyen a résztvevők megtanulták a test tudatosításának technikáit, így az érzetek és a légzés tudatosítását, és annak megértését, hogyan alkalmazzák ezeket mindennapjaikban, érzelmeikkel kapcsolatosan. Arra kérték őket, minden nap gyakorolják ezeket otthon is, 30 percben – valamint vegyenek részt egész napos elvonuláson.


A kutatók megállapították, hogy 8 hét éber meditáció csökkentette a résztvevők magányérzetét. Vérmintáik is azt mutatták, hogy a gyulladást okozó gének szintje lecsökkent.
Steven Cole, a tanulmány társszerzője a Los Angeles-i Kaliforniai egyetemről elmondta: figyelemreméltó a gyulladást okozó gének csökkenése, mert a gyulladás a legkülönbözőbb egészségügyi problémákhoz járul hozzá, így a rák-, a szív- és érrendszeri- valamint az idegrendszeri betegségek kialakulásához. „Eredményeink elsőként utalnak arra, hogy az immunsejtek génexpressziója pszichológiai beavatkozással módosítható.”

Creswell hozzátette, hogy bár tanulmányuk új és ígéretes módszereket talált a magányérzet, valamint a gyulladások kockázatának csökkentésére, még több kutatásra van szükség.

Mindenesetre mindenkit arra biztat, hogy ha érdekel bennünket az éber meditáció, keressünk lakóhelyünkön oktatót vagy tanfolyamot, ahol elsajátíthatjuk azt. „Agyunk tornáztatása éppoly fontos, mint a bicepsz erősítése az edzőteremben” – mondta.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.