Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezért fontos a bölcsességfog kihúzása! - Minden, amit a beavatkozásról tudnod kell

Érdekességek2023. július 03.

A bölcsességfogak kihúzása egy olyan fogászati eljárás, amely sok ember számára ismerős lehet. A bölcsességfogak a száj hátsó részében találhatóak, és általában serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdenek előbújni. Kellemetlen problémákat okozhatnak, ezért gyakran javasolják a kihúzásukat. De miért érdemes megszabadulni tőlük és mit kell tudni a beavatkozásról? Cikkünkben ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ.  

Bölcsességfog kihúzása – Miért szükséges?

A bölcsességfogak által okozott problémák gyökere legtöbbször onnan ered, hogy a szájüregben nem jut elegendő hely számukra. Amikor megpróbálnak kibújni, gyakran fogtorlódást, és ebből adódóan fájdalmat okoznak. Ez a probléma hosszú távon akár fogínygyulladáshoz is vezethet, ami az íny duzzanatával, kellemetlen szájszaggal és még több fájdalommal járhat.
 


A bölcsességfogak rendellenes növekedése a szomszédos fogak elmozdulását okozhatja, ami – többek között – fogszabályozási problémákhoz vezethet. A fogak torlódása, elmozdulása vagy esetleges sérülése miatt előfordulhat, hogy a bölcsességfogakon kívül más fogakat is el kell távolítani. A bölcsességfog kihúzása segít megelőzni ezeket a problémákat.

Hogyan történik a bölcsességfog kihúzása? – A legfontosabb lépések

A bölcsességfogak kihúzása egy viszonylag egyszerű eljárás, amit Budapest fogászati felhozatalából bármelyik megbízható helyen elvégezhetünk. Az orvos először megvizsgálja a fogakat és a környező területet, majd döntést hoz a kihúzás szükségességéről. Ha úgy dönt, hogy a beavatkozásra szükség van, először helyi érzéstelenítő injekcióval érzéstelenítik a területet, hogy minimalizálják a fájdalmat és a kellemetlenséget.

Az orvos speciális fogászati eszközök segítségével óvatosan kihúzza a bölcsességfogat. Ezután varrat kerül behelyezésre, amely segít a gyógyulásban és a véralvadásban. A beavatkozás után az orvos utasításai szerint kell gondoskodni a sebről. Ez magában foglalhatja az antibakteriális szájvizek használatát, a seb kíméletes tisztítását és a fájdalomcsillapítók szedését.

A bölcsességfog kihúzása után – Ezekre figyelj!

A bölcsességfogak kihúzása után néhány napig nagy figyelmet kell fordítani az evésre és az ivásra. Fontos, hogy kerüljük a túl sok rágást és a forró, fűszeres ételeket. Figyeljünk a szájhigiénia fenntartására is, de óvatosan mossunk fogat a műtétet követő első néhány napban!

Bár a bölcsességfog kihúzása járhat némi kellemetlenséggel, a beavatkozásnak hosszú távon számos előnye van. A fájdalom és a duzzanat hamar megszűnik, és a fogínygyulladás kockázata is csökken. A szomszédos fogak is egészségesebbek maradnak, és így a fogszabályozási problémák is elkerülhetők.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.