Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogyókúra közben is barátunk a szénhidrát, csak jól kell megválasztanunk!

Érdekességek2018. május 10.

Ha fogyókúrázni kezdünk, általában komoly az elhatározásunk, és gyakran nem is az elszántságunkkal van gond, hanem azokkal a tévhitekkel, amelyek a fejünkben élnek a helyes táplálkozással kapcsolatban. Ezért fontos, hogy amikor diétázunk, legyünk tisztában azokkal az alapszabályokkal, amelyeket érdemes betartani ahhoz, hogy célunkat elérjük.  

A legnagyobb tévedések egyike, hogy a szénhidrátokat teljes mértékben mellőzni kell az étrendünkből. Barátunk, vagy ellenségünk a szénhidrát, ha fogyókúrázunk? Erről kérdeztük Varga Dórát, az Életmód Orvosi Központ dietetikusát.

Mi a szénhidrátok szerepe a táplálkozásban?
A szénhidrátok legfontosabb szerepe az, hogy energiát szolgáltatnak a szervezetünk számára, ezért fogyasztjuk őket elsősorban. Ezt a tápanyagcsoportot fogyókúra esetén bár csökkenteni javasolt kis mértékben, de nem mindegy, hogy milyen formában és mennyit eszünk belőle.

Milyen típusú szénhidrátokat ismerünk?
A szénhidrátok nagy csoportjába tartoznak az emészthető szénhidrátok, amelyek lehetnek egyszerűek és összetettek, illetve a nem emészthető szénhidrátok, amiket élelmi rostoknak nevezünk. Az rostok rendszeres fogyasztása rendszeressé teszi a székletürítést, növeli a teltségérzetet, lassítják a szénhidrátok felszívódásához és hozzájárulnak a megfelelő bélflóra fenntartásához.


Mennyi szénhidrátra van szükségünk?
Annak ellenére, hogy manapság divatos a szénhidrát bevitel extrém mértékű lecsökkentése, nem javasolt napi 100 gramm alá vinni a szénhidrát fogyasztást, hiszen az izmok és agyunk is elsődlegesen cukrot használ energiaforrásként. Ráadásul az extrém mértékű szénhidrát csökkentés gyakran a zsírbevitel növelésével jár együtt. És tekintettel, hogy 1 gramm szénhidrát elfogyasztása 4 kcal-t, míg 1 gramm zsír elfogyasztása 9 kcal-t jelent a szervezet számára, még hízás is kialakulhat.

Egészséges táplálkozás általános irányelvei szerint az energia bevitel 45-55%-a származzon szénhidrátokból. Friss szakmai irányelveik már ennyire nem fogalmaznak egyértelműen, és sok esetben az egyénre szabottságot hangsúlyozzák. Nagy egyéni eltérések tapasztalhatóak, hiszen egyeseknek 110-120 gramm szénhidrát is megfelelőnek látszik, míg másoknál akár 200-250 gramm szénhidrát is kevésnek bizonyul. Ez az egyéni igényeken túl függ az életkortól, testmagasságtól, testsúlytól és a fizikai aktivitástól is természetesen.

Melyik szénhidrát fajtát érdemes fogyasztani a fogyókúra során?
Az egyszerű szénhidrátok közül ismertebb a szőlőcukor, gyümölcscukor, tejcukor, répacukor, nádcukor. Ez a típus gyorsan szívódik fel, gyors vércukorszint emelkedést okoz, ezért fogyasztásukat mérsékelni kell fogyókúra során. Ezzel szemben az összetett szénhidrátok lebontása több időt igényel, így kisebb vércukorszint emelkedéssel járnak. Ismertebb tagjaik közé tartoznak a gabonafélékben és a burgonyában található szánhidrátok.

Célszerű az összetett szénhidrátokból is a rostban gazdagabb változatokat fogyasztani, így ideális alapanyaga lehet a fogyókúrának is a barna rizs, bulgur, hajdina, quinoa, teljes kiőrlésű lisztből készülő pékáruk, zabpehely. Ezen alapanyagok kismértékű fogyasztása hozzájárul a stabil vércukor - és inzulinszinthez, segítségükkel elkerülhetjük a farkaséhséget, nem leszünk fáradékonyak és ingerlékenyek, jobb lesz a koncentráció és később is éhezünk meg újra.

Összességében akkor barát, vagy ellenség a szénhidrát?
Mindenképpen barát, hiszen alapvető tápanyagforrásunk. Azonban nem mindegy, hogy milyen minőségben, mennyiségben visszük be a szervezetünkbe. Hogy kinek mennyire van szüksége, főleg abban az esetben, ha fogyókúrázni szeretne, dietetikus szakember segítségével állítható be pontosan – tudjuk meg Varga Dórától, az Életmód Orvosi Központ dietetikusától.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hogyan reagáljunk az egyes éhségtípusokra?

2024. szeptember 13.

A tudatos étkezés egyik amerikai szakértője 9 fajta éhséget különböztet meg, melyek közül csak 2 foglalja magában az evést (a gyomor és a sejtek éhsége)! A szerző szerint hallgassunk testünk jelzéseire, és miután felismertünk egy adott éhség-típust, reagáljunk rá javaslatainak megfelelően. 

1. A sejtek éhsége

Amikor testünk sejtjei egyes tápanyagok hiányát érzik, jelzést adnak le. A gyerekek és terhes anyák természetesen érzékenyebbek erre az éhségre.

– A sejtek éhsége kielégítésére figyelnünk kell ezen jelzésekre, és aszerint reagálnunk. Pl. a hús iránti vágy jelentkezik vérszegénység esetén, vagy déligyümölcsöt ennénk szívesen, ha C-vitamin hiányunk van…

2. A szem éhsége 
Egy hívogató, csábító étel látványa mindenképp étvágygerjesztő hatású lehet. Sőt, még egy bőséges étkezés után is kiválthatja az éhséget egy kívánatos külsejű desszert. A tv- és filmreklámok pl. ezt a fajta éhséget használják ki a fogyasztók megnyerésére.

– A szem éhsége kielégítésére a szemet szépséggel kell „táplálni”. Ilyenkor fokozottan figyeljünk pl. a minket körülvevő természeti szépségekre, a környezetünkben lévő dísztárgyakra, művészeti alkotásokra…

3. A fül éhsége

Reggel, ébredés után pl. a működő pirítóssütő, kávéfőző hangja, vagy a tojássütés sistergése éhséget gerjeszthet. Hasonló lehet a hatás, pl. ha a szomszédunk pattogatott kukoricát ropogtat a moziban…

– A fül éhsége kielégítésére üljünk nyugodtan, becsukott szemmel, és figyeljünk jól a minket körülvevő hangokra – először az erősebbekre, aztán a halkabbakra… Vagy ha akkor éppen módunkban áll, hallgassunk zenét.

Emelkedett PSA-szint?

2024. szeptember 13.



Sok férfiban aggodalmat kelt, ha azt látja a laborleletében, hogy a PSA, vagyis a prosztata specifikus antigén szintje emelkedett, mert attól tart, ez csakis prosztatarákra utalhat. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak daganatos betegség emelheti meg a PSA szintet, valamint részletezte, hogy tünetek esetén szükséges az urológiai vizsgálat.

A free és a total PSA eredményt is fontos jelző

A PSA egy prosztata által termelt fehérje, amelynek szintjét a férfiak életkora és más faktorok is befolyásolják. Két típusát elemezhetik laborvizsgálattal, az ún. free (szabad) PSA-t és a teljes (total) PSA-t. A PSA fehérjék ugyanis kötődhetnek egy másik fehérjéhez, de szabadon is lebeghetnek. A total PSA minden PSA fehérje értékét meghatározza, akár kötött, akár szabad. A free PSA ezzel szemben csak a szabad fehérjék értékét mutatja.

Az American Cancer Society a total PSA eredményei az alábbi rizikót jelölhetik:
– 4 ng/ml alatti total PSA-szint azt jelenti, hogy nem valószínű a prosztatarák jelenléte.
– 4 – 10 ng/ml közti total PSA-szintnél 25%-os a daganat jelenléte.
– 10 ng/ml és afölötti total PSA-szintnél 50%-os vagy afölötti a prosztatarák valószínűsége.
Ugyanakkor a szakorvosok számára nagyon fontos a total és a free PSA értékek összehasonlítása is. A free PSA szintje nagy ingadozást mutathat, de általában a total PSA-hoz mérten magasabb free PSA alacsonyabb prosztatarák rizikót jelent, és fordítva is igaz az összefüggés. Mindazonáltal az adott eredmények még nem jelentik feltétlenül a daganat jelenlétét, hiszen más tényezők is befolyásolják a PSA-szintet.  

A szorongás fizikai tünetei: hogyan ismerhetjük fel és kezelhetjük őket?

2024. szeptember 12.

A szorongás sokkal több, mint egyszerű mentális állapot; gyakran fizikai tünetekben is megnyilvánul, amelyek jelentős hatással lehetnek a mindennapi életünkre. Sokan nem ismerik fel, hogy az állandó feszültség, fejfájás vagy gyomorpanaszok mögött a szorongás állhat. Ebben a cikkben bemutatjuk a szorongás leggyakoribb fizikai tüneteit, és megmutatjuk, hogyan lehet ezeket felismerni és kezelni.  

Miért jelennek meg a szorongás fizikai tünetei?

A szorongás a testünk stresszre adott természetes reakciója, amelyet az evolúció során fejlesztettünk ki a veszélyhelyzetek kezelésére. Amikor szorongunk, a testünk készenléti állapotba kerül, és ennek számos fizikai következménye lehet. A szervezet ilyenkor adrenalin és kortizol hormonokat termel, amelyek felkészítenek minket a „harcolj vagy menekülj” reakcióra. Ha azonban a szorongás állandósul, ezek a fizikai reakciók krónikussá válhatnak, és negatívan befolyásolhatják egészségünket.

A szorongás leggyakoribb fizikai tünetei

1. Gyors szívverés és mellkasi fájdalom

A szorongás gyakran okoz gyors szívverést vagy szívdobogásérzést. Ezt a testünkben áramló adrenalin okozza, amely felkészít minket a cselekvésre. Néhányan akár mellkasi fájdalmat is tapasztalhatnak, amit gyakran összetévesztenek szívproblémákkal. Ha ezeket a tüneteket rendszeresen tapasztalod, fontos, hogy beszélj egy orvossal, hogy kizárja a szívbetegségek lehetőségét.

2. Légszomj és légzési nehézségek

A szorongás egyik legijesztőbb fizikai tünete a légszomj vagy a nehézlégzés. Ez gyakran pánikrohamokkal is társulhat, amikor úgy érzed, hogy nem kapsz elég levegőt. A légzési nehézségek mögött a szorongás által kiváltott hiperventilláció állhat, ami azt eredményezi, hogy túl gyorsan és mélyen lélegzel. 3. Feszültség és izomfájdalom

A szorongás gyakran vezethet krónikus izomfeszüléshez, különösen a nyak, a vállak és a hát területén. Ez a feszültség idővel izomfájdalommá alakulhat, ami tovább fokozza a diszkomfort érzést és a szorongást.