Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hiperaktivitás, a modern kor betegsége

Érdekességek2018. június 11.

Mintha állandóan fel lenne húzva. Egyszerűen bármit teszel, nem lehet leállítani. Kifogyhatatlan mennyiségű energiája van. Állandóan jön-megy, rohangál, pörög, egyetlen pillanatig sem tud megülni a fenekén. Ránézésre más, mint a többi. Legtöbbször így jellemzik a hiperaktív gyerekeket, és próbálják őket megnyugtatni. Miközben - mint olyan sokszor - megint csak a tüneti kezelésre fókuszálunk. Pedig van más megoldás.  

Egy megdöbbentő tény a hiperaktivitásról

Kettőszáz évvel ezelőtt még nem létezett ilyen „betegség”. Ez a legmegdöbbentőbb mondat egy orvoskonferencián hangzott el, akkor amikor az orvosoknak sikerült szétválasztani a hiperaktív, és a figyelemzavaros betegséget egymástól, úgy, hogy kijelentették: minden hiperaktív gyerek (valószínűleg) figyelemzavaros, de nem minden figyelemzavaros gyermek hiperaktív.

Adódik a kérdés: ha egy betegség alig 200 évvel ezelőtt még nem létezett, akkor miért jelent meg? Mi történt? Biztosan az a jó megközelítés, hogy a hiperaktivitás egy veleszületett agyi rendellenesség, melyet kinőhet a gyerek? Vagy érdemes ennél mélyebbre ásni, és megkeresni az okot: ami nem biztos, hogy a vérvörös ketchup, de még lehet is hozzá köze.


Milyen színű a paradicsom?

A fogyasztói társadalomban vannak torz elvárások. Azt gondoljuk, hogy a banán, minél nagyobb annál finomabb: pedig ez épp ellenkezőleg igaz. Ilyen a ketchup is, amelyiktől egyszerűen elvárjuk, hogy vérvörös, élénkpiros legyen, holott.... Ha láttál már paradicsomot, akkor tudod, hogy a paradicsom belseje, a húsa, nem vörös és főleg nem piros: inkább narancssárgás, alvadt vér színű. De akkor mitől piros a ketchup akkor is ha (elvileg) 100%-os paradicsomból készült? A megfejtés, nem más, mint az ételszínezék, amivel pirossá varázsolják. Aztán tesznek bele egy kis ízfokozót is. Ilyen extra ízfokozókat, ételszínezékeket pedig nem túl régóta használunk. De mi köze van ezeknek a hiperaktivitáshoz?

Összefügghet a táplálkozás a hiperaktivitással

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a táplálkozásunk, - illetve az ételekkel bevitt, olyan adalékanyagok, amelyekre semmi szükségünk nem lenne - okozhatnak hiperaktivitást, vagy hozzájárulhatnak a kialakulásához. Ezt számtalan kutatás bizonyítja. Sue Dengate és Alan Ruben egy 15 évvel ezelőtti kutatásukban már bebizonyították, hogy a kenyérhez kevert tartósítószerek okozhatnak álmatlanságot, nyugtalanságot, ingerlékenységet azoknál, akik erre szenzitívebbek. Egy svéd orvos páros pedig azt mutatta ki, hogy a cukros üdítők fogyasztása is kedvez a hiperaktivitásnak, de egy 2004-es vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a mesterséges színezékek, és a tartósítószerek hiperaktivitást okoznak.

A hiperaktív gyerek

A hiperaktivitás nagyon fiatal betegség. Jelenleg akkor tekintünk valakit hiperaktívnak, ha jellemző rá az, hogy figyelemzavarokkal küzd (csak nagyon rövid ideig köthető le, elfelejti a feladatokat, vagy nem végzi el), impulzív: nem képes várni, azonnal akarja a kiszemelt dolgot, miközben nem méri fel a cselekményének hatásait. A hiperaktív gyerek szeret a középpontban lenni. A tünet együttesek miatt nehézséget okoz neki az iskola: nehezebben szocializálódik. Az orvostudomány sokáig úgy gondolta, hogy a hiperaktivitás „kinőhető”, de a legújabb vizsgálatok szerint csupán enyhül, és nem tűnik el felnőttkorban sem.

A hiperaktív felnőtt

Tipikus, hogy a hiperaktív felnőtt nem tudja, mi a pontos baja: azt érzi, hogy nem tud semmit megszervezni, átlátni, nem talál jó kapcsolatokat vagy munkát. Nem csak a mindennapi feladatok – felkelés, felöltözés, előkészülés a napi munkára, időben beérés a munkahelyre – okozhat neki gondot, hanem az egész életét elkísérik a munkahelyi konfliktusok, sikertelen emberi kapcsolatok, félbemaradt tanulmányok.

A hiperaktivitás, és a kezelése

A hiperaktivitást jelenleg gyógyszerekkel, vagy alternatív megoldásokkal kezelik. Gyakori, hogy gyerekeknél a gyógyszeres kezelés mellett pszichológus segítségét is igénybe veszik. Pedig a hiperaktivitás sokszor nem más, mint egy válaszreakció a táplálkozási problémákra, adalékanyagokra, vagy éppen színezőanyagokra, hiszen a nyugati táplálkozás egyik legnagyobb problémája, hogy a táplálkozásunk olyan mennyiségű adalékanyagokat, színezőanyagokat tartalmaz, amelyre szervezetünk egyszerűen nem készült fel: és az arra fogékonyaknál ilyen heves ellenreakciókat ad.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Tabutéma: a széklet-visszatartási képtelenség

2026. március 02.

Legtöbben eltitkolják a problémát, pedig léteznek hatékony kezelések.

A székelési inkontinencia a székletürítés feletti kontroll elveszítése. A rendellenesség nyolcszor gyakrabban fordul elő nők, mint férfiak körében. Hazai adatok nem állnak rendelkezésünkre, ugyanakkor külföldi felmérések egy és 16 százalék közé teszik az érintettek arányát, például csak az Egyesült Államokban több mint egymillió embert érint ez az állapot. Ugyanakkor, nagyon sok eset marad rejtve, hiszen itt talán még a vizeletinkontinenciánál is erősebben jelentkezik a rendkívül erős szégyenérzet. Ezt az is jelzi, hogy a székletinkontinenciában szenvedők fele nem említi meg orvosának a problémáját. Sokakat a szégyenérzet mellett az is visszatart, hogy úgy gondolják, semmi nem segíthet rajtuk, holott számos hatásos kezelés áll rendelkezésre - figyelmeztet az InkoKlub Egyesület.

A végbél működését három dolog befolyásolja: a végbélzáró izmok nyomása, a végbél tároló kapacitása és a végbél érzékelése. A végbél záróizmai összehúzódnak, és így gátolják a széklet távozását a végbélből.

Zöldség, gyümölcs, és gabona fogyasztása időskorban

2026. március 02.

Az előző cikkben az időskori táplálkozásról volt szó. A továbbiakban a zöldség-, a gyümölcs-, és a gabonafogyasztás fontosságáról olvashat.

60 éves kor felett is naponta legalább 4 adag (összesen legalább 400 g), lehetőleg helyi és szezonális zöldség és gyümölcs javasolt, ebből legalább 1 adag nyersen.

Ennek elfogyasztása érdekében, akár minden étkezés tartalmazhat változatos formában, a lehető legkevesebb só, cukor és zsiradék hozzáadásával elkészítve, minél többféle zöldséget, gyümölcsöt. Az ajánlás kitér arra, hogy 1-1 adag burgonya tíz nap alatt legfeljebb öt alkalommal kerülhet a tányérra (lehetőleg zsírszegény formában elkészítve), olajos magvakból pedig heti 3-4 alkalommal 1-1 kis, zárt maréknyi fogyasztása javasolt, natúr formában, akár őrölve az ételekhez adva (az esetleges rágási, nyelési problémákra való tekintettel).

Diéta mellékhatásokkal

2026. március 01.

Egy rosszul kivitelezett fogyókúra, egy koplalásra vagy bizonyos tápanyagok, élelmiszertípusok teljes megvonására épített diéta számos kellemetlen tünettel, negatív következménnyel járhat. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa és Szarka Dorottya dietetikus ezekre és az egészséges életmódváltás jelentőségre hívta fel a figyelmet.

A médiában időről időre felbukkan néhány „divatos” fogyókúra, az interneten is  megszámlálhatatlan fogyókúrarecept kering. Feltehetően azért, mert egyik sem hoz száz százalékos sikert, és nagyok az egyéni különbségek. Minden fogyókúrázó másra esküszik, azt azonban tudni kell, hogy nemzetközileg elfogadott  fogyókúra nincs, bár vannak ajánlható étrendek, mint a mediterrán vagy DASH-diéta.  A dolog  ettől még bonyolult, hiszen más az elvárás egy túlsúlyos vagy elhízott, 2. típusú cukorbeteg, egy  infarktuson átesett és egy betegségben nem szenvedő elhízott ember diétája között! Sajnos, az orvostudomány még nem dolgozta ki  az erre vonatkozó protokollokat. Ráadásul a testsúly önmagában nem sokat jelen, a BMI pedig  időnként félrevezető, mert a zsír eloszlásáról, a test felépítésében szereplő izmokról, csontokról semmit sem mond. Ha azonban a precízebb meghatározások után bebizonyosodik, hogy a páciens valóban elhízott, tapasztalatom szerint elsődleges a szénhidrát csökkentése a testsúlycsökkentés szempontjából – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Éhezni nem szabad

Az éhezés, a böjtölés vagy az extra alacsony kalóriatartalmú táplálkozás hosszútávon egyértelműen egészségtelen. Az extrém kalóriamegvonás ugyan csökkenő testsúlyt eredményezhet, de az éhezés következtében a szervezet az izomszövetet is elkezdi lebontani. Az izmok leépülése azonban semmilyen szempontból nem előnyös, sőt, életmódváltás során egyértelműen kedvezőtlen.