Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan osszuk be az időnket, ha otthonról dolgozunk?

Érdekességek2019. július 13.

A mai technológiai fejlettség sokkal könnyebben teszi lehetővé bárki számára, hogy otthon dolgozzon, illetve, hogy saját lakásában rendezze be irodáját. Néhány praktikus ötlet a HR tanácsadótól, hogy a munka és a magánélet ne zavarják meg egymást.  

Az otthonról végzett munkának is megvannak az előnyei és természetesen a hátulütői is. Aki otthonról dolgozik, sokkal rugalmasabban tudja beosztani idejét, több időt tud családjával tölteni és a figyelmét sem vonják el az esetlegesen zavaró munkahelyi körülmények.

A másik oldalon azonban adódhatnak olyan tényezők is, amelyek igen könnyen a produktivitás rovására mehetnek. Aki nem állít fel magának napi időbeosztást, könnyen elfeledkezhet a fontos teendőkről. Az otthoni, családi környezet is könnyen elvonja a figyelmet a munkáról. Továbbá a munkatársakkal való folyamatos személyes kapcsolattartás hiánya is hátráltatóan hathat a munkára.

1. Állítsunk fel napi időbeosztást és azt tartsuk is be

Az otthoni munkavégzés egyik fő pozitívuma a rugalmas időbeosztás. Azonban mindenképpen be kell vezetnünk valamilyen struktúrát a mindennapjainkba. Alakítsunk ki egy olyan időbeosztást, ami számunkra a legmegfelelőbb és ehhez tűzzel-vassal tartsuk is magunkat. Ezáltal ez hamar napi rutinná tud válni. Vegyük számításba a munkával és a magánéletünkkel járó teendőket is.

Ha szeretünk reggelente sportolni, vagy ha a gyerekeket iskolába kell vinnünk, esetleg a kollégákkal minden nap egy adott időpontban kell telefonos értekezleten részt vennünk, ezeket mindenképpen kalkuláljuk bele az időbeosztásunkba. Figyeljük meg, hogy a nap melyik szakában vagyunk a legproduktívabbak és jelöljük meg ezt az időintervallumot arra, hogy a legfontosabb teendőinket elvégezzük.


2. Osszuk meg az időbeosztásunkat családtagjainkkal és barátainkkal

A legtöbb esetben ha valaki otthonról dolgozik, a leginkább zavaró tényezők a családtagok és a barátok lehetnek. Ők azok, akik azt hiszik, hogy mivel otthon vagyunk, ezért bármikor van időnk egy kávéra, vagy el tudjuk intézni ügyes-bajos dolgaikat akármikor a nap folyamán. Ennek elkerülése érdekében osszuk meg időbeosztásunkat velük és ebből ne is engedjünk. Tudatosítsuk bennük, hogy az otthoni munka nem azt jelenti, hogy korlátlan szabadidővel rendelkezünk és készek vagyunk a nap folyamán bármikor fogadni az éppen betoppanó váratlan vendégeket.

3. A nap végén írjunk listát másnapi teendőinkről

Azért, hogy hatékonyan induljon a nap, célszerű minden este megírnunk, hogy másnap mik azok a feladatok, amiket mindenképpen szeretnénk elvégezni. Ezen a listán szerepeljen minden olyan teendőnk, ami adott időponthoz köthető, például ebéd egy ügyféllel, konferenciahívás a kollégákkal, stb. Ez a bevett rutin segít abban, hogy magunk mögött hagyjuk a napot és felkészüljünk a másnapi feladatokra.

4. Küzdjünk meg a zavaró tényezőkkel

Az otthon végzett munka során megmenekülünk sok olyan zavaró tényezőtől, melyekkel a munkahelyünkön mindennap találkoznánk. Azonban számos olyan más tényező lép be, melyek hátráltathatnak minket munkánk során. A leghatékonyabb mód, hogy ezeket elkerüljük, ha olyan irodát alakítunk ki otthon, ami hasonlít egy átlagos munkahelyi irodához. Mindenképpen legyen az irodánkon ajtó és ha kell, akár egy „ne zavarjanak” táblát is tegyünk ki rá, amikor éppen telefonkonferencián veszünk részt.

Semmi esetre se legyen az irodánkban TV, mert otthon semmi sem gátolna meg minket, hogy megnézzük kedvenc műsorunkat napközben. Ezt egy munkahelyen sem tennénk meg. Hallgassunk inkább helyette zenét. Az sokkal jobb hatással lesz produktivitásunkra.

5. Tartsunk szünetet

Ha valaki egész nap a számítógép előtt ül, figyelme hajlamos lankadni néhány óra után. Időnként mindenképpen álljunk fel, sétáljunk egyet, igyunk valamit. Így ha visszaülünk dolgozni, ismét a munkánkra tudunk koncentrálni.

6. Ha vége a napnak, legyen vége a munkának is

Sok otthon dolgozó elköveti azt a hibát, hogy többet dolgozik, mint amennyit egy munkahelyen kellene. Nem fejezi be a munkát egy adott időpontban, hanem estébe nyúlóan válaszolgat a munkával kapcsolatos e-mailekre, vagy addig nem áll fel az asztaltól, amíg be nem fejez egy projektet.

Mindenképpen szabjunk meg magunknak egy olyan időpontot, amikor befejezzük a munkát és ehhez próbáljuk is tartani magunkat, amennyire csak lehetséges. Fontos, hogy tudjuk azt mondani, „mára ennyi”. Mindig van olyan feladat, amit még meg kellene csinálni, de van, aminek holnapig várnia kell.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Gyanújelek, tünetek, vizsgálatok - A csontritkulás megelõzése, kezelése

2026. szeptember 23.

Mi az oszteoporózis?

A csontritkulás a csonttömeg egyenletes és fokozódó megfogyatkozása. A csontszövet mikroszerkezete károsodik, a csontminõség romlik, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

Az emberi csontokban az élet folyamán párhuzamosan zajlik a csontbontás és csontépítés folyamata. 25-30 éves korra kialakul a végleges testmagasság. Ezt követõen a csontbontás meghaladja az építés ütemét és lassan, fokozatosan veszítünk a csonttömegünkbõl. Nõknél a változás korában átmenetileg mind a csontbontás, mind a csontépítés felgyorsul, de a bontás kifejezettebb. Férfiaknál késõbb, fokozatosan csökken a csonttömeg. Ha a csonttömeg kritikusan alacsony szintre csökken (törési küszöb), a csont minimális erõhatásra eltörik.

A csúcscsonttömegbõl fokozatosan csökken a csont mennyisége. Ha kis csúcscsonttömeget tudtunk elraktározni fiatal korunkban, hamarabb elfogy a csontunk, elõbb elérjük a kritikus törési küszöböt. A csonttömeget csökkentõ tényezõk túlsúlyba kerülésével a csöves csontok (pl. combcsont középsõ része, alkarcsontok) vastagsága csökken; a szivacsos csontokban (pl. gerinccsigolya, a combcsont csípõízület-közeli része) a csontgerendák elvékonyodnak, elszakadnak, majd teljesen felszívódnak.

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.