Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan osszuk be az időnket, ha otthonról dolgozunk?

Érdekességek2019. július 13.

A mai technológiai fejlettség sokkal könnyebben teszi lehetővé bárki számára, hogy otthon dolgozzon, illetve, hogy saját lakásában rendezze be irodáját. Néhány praktikus ötlet a HR tanácsadótól, hogy a munka és a magánélet ne zavarják meg egymást.  

Az otthonról végzett munkának is megvannak az előnyei és természetesen a hátulütői is. Aki otthonról dolgozik, sokkal rugalmasabban tudja beosztani idejét, több időt tud családjával tölteni és a figyelmét sem vonják el az esetlegesen zavaró munkahelyi körülmények.

A másik oldalon azonban adódhatnak olyan tényezők is, amelyek igen könnyen a produktivitás rovására mehetnek. Aki nem állít fel magának napi időbeosztást, könnyen elfeledkezhet a fontos teendőkről. Az otthoni, családi környezet is könnyen elvonja a figyelmet a munkáról. Továbbá a munkatársakkal való folyamatos személyes kapcsolattartás hiánya is hátráltatóan hathat a munkára.

1. Állítsunk fel napi időbeosztást és azt tartsuk is be

Az otthoni munkavégzés egyik fő pozitívuma a rugalmas időbeosztás. Azonban mindenképpen be kell vezetnünk valamilyen struktúrát a mindennapjainkba. Alakítsunk ki egy olyan időbeosztást, ami számunkra a legmegfelelőbb és ehhez tűzzel-vassal tartsuk is magunkat. Ezáltal ez hamar napi rutinná tud válni. Vegyük számításba a munkával és a magánéletünkkel járó teendőket is.

Ha szeretünk reggelente sportolni, vagy ha a gyerekeket iskolába kell vinnünk, esetleg a kollégákkal minden nap egy adott időpontban kell telefonos értekezleten részt vennünk, ezeket mindenképpen kalkuláljuk bele az időbeosztásunkba. Figyeljük meg, hogy a nap melyik szakában vagyunk a legproduktívabbak és jelöljük meg ezt az időintervallumot arra, hogy a legfontosabb teendőinket elvégezzük.


2. Osszuk meg az időbeosztásunkat családtagjainkkal és barátainkkal

A legtöbb esetben ha valaki otthonról dolgozik, a leginkább zavaró tényezők a családtagok és a barátok lehetnek. Ők azok, akik azt hiszik, hogy mivel otthon vagyunk, ezért bármikor van időnk egy kávéra, vagy el tudjuk intézni ügyes-bajos dolgaikat akármikor a nap folyamán. Ennek elkerülése érdekében osszuk meg időbeosztásunkat velük és ebből ne is engedjünk. Tudatosítsuk bennük, hogy az otthoni munka nem azt jelenti, hogy korlátlan szabadidővel rendelkezünk és készek vagyunk a nap folyamán bármikor fogadni az éppen betoppanó váratlan vendégeket.

3. A nap végén írjunk listát másnapi teendőinkről

Azért, hogy hatékonyan induljon a nap, célszerű minden este megírnunk, hogy másnap mik azok a feladatok, amiket mindenképpen szeretnénk elvégezni. Ezen a listán szerepeljen minden olyan teendőnk, ami adott időponthoz köthető, például ebéd egy ügyféllel, konferenciahívás a kollégákkal, stb. Ez a bevett rutin segít abban, hogy magunk mögött hagyjuk a napot és felkészüljünk a másnapi feladatokra.

4. Küzdjünk meg a zavaró tényezőkkel

Az otthon végzett munka során megmenekülünk sok olyan zavaró tényezőtől, melyekkel a munkahelyünkön mindennap találkoznánk. Azonban számos olyan más tényező lép be, melyek hátráltathatnak minket munkánk során. A leghatékonyabb mód, hogy ezeket elkerüljük, ha olyan irodát alakítunk ki otthon, ami hasonlít egy átlagos munkahelyi irodához. Mindenképpen legyen az irodánkon ajtó és ha kell, akár egy „ne zavarjanak” táblát is tegyünk ki rá, amikor éppen telefonkonferencián veszünk részt.

Semmi esetre se legyen az irodánkban TV, mert otthon semmi sem gátolna meg minket, hogy megnézzük kedvenc műsorunkat napközben. Ezt egy munkahelyen sem tennénk meg. Hallgassunk inkább helyette zenét. Az sokkal jobb hatással lesz produktivitásunkra.

5. Tartsunk szünetet

Ha valaki egész nap a számítógép előtt ül, figyelme hajlamos lankadni néhány óra után. Időnként mindenképpen álljunk fel, sétáljunk egyet, igyunk valamit. Így ha visszaülünk dolgozni, ismét a munkánkra tudunk koncentrálni.

6. Ha vége a napnak, legyen vége a munkának is

Sok otthon dolgozó elköveti azt a hibát, hogy többet dolgozik, mint amennyit egy munkahelyen kellene. Nem fejezi be a munkát egy adott időpontban, hanem estébe nyúlóan válaszolgat a munkával kapcsolatos e-mailekre, vagy addig nem áll fel az asztaltól, amíg be nem fejez egy projektet.

Mindenképpen szabjunk meg magunknak egy olyan időpontot, amikor befejezzük a munkát és ehhez próbáljuk is tartani magunkat, amennyire csak lehetséges. Fontos, hogy tudjuk azt mondani, „mára ennyi”. Mindig van olyan feladat, amit még meg kellene csinálni, de van, aminek holnapig várnia kell.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.