Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Homeopátiával a sérülések, leégés, napszúrás, rovarcsípés ellen

Érdekességek2022. július 14.

A nyáron sokakat érintő probléma lehet a balesetek, sérülések, leégés, napszúrás, rovarcsípések következményeinek enyhítése. A homeopátia segíthet ezekben az esetekben is.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Németországi tapasztalatok alapján készítettünk egy összeállítást, amelyet akkor is jól lehet hasznosítani, ha az ott használt homeopátiás gyógyszerek maradéktalanul ma még nem elérhetők Magyarországon. Többek között nem beszerezhetők a tinktúrák, így azok hígítása sem készíthető el. Számítani lehet azonban a szakemberek leleményességére.

A német szakemberek azt ajánlják a homeopátiás módszereket alkalmazóknak: amellett, hogy rendelkezünk homeopátiás elsősegélynyújtó szerekkel, tanácsos arra is figyelni, hogy balesetek esetére legyen nálunk elegendő és megfelelő kötözőszer is. Mindenképpen tartsunk otthon arnika és körömvirág tinktúrát. A higított arnika tinktúra alkalmazható a tompa/*** sebek borogatásához, a higított körömvirág tinktúra pedig a nyílt sebek tisztításához és borogatásához. A körömvirág balzsam kitűnően alkalmazható gyógybalzsamként is. Ezek nem homeopátiás, hanem allopátiás szerek, hatóanyag tartalommal.

Arnika

Az arnika az egyik legfontosabb bőr-és sebgyógyító növény. A borogatás formájában történő alkalmazása nemcsak az európai népgyógyászatban ismert, hanem a perui indiánok körében is. Különösen azokban az esetekben használják, amikor esés, rándulás, zúzódás okozta a sérülést. Az arnika alkalmazása nem javasolt nyílt sebeknél, és mivel bizonyos embereknél allergiát is okozhat, szigorúan higított formában kell felhasználni. A borogatásoknál figyelni kell arra, hogy a kötés folyamatosan nedves legyen, tehát azt rendszeresen ellenőrizni és frissíteni kell. Homeopátiás szerként jól használható nyílt sebeknél is, ahol a szövetek sérültek: nagyfelületű vérömlenyeknél, vérzéseknél, nyílt sebeknél, operáció után, valamint fogászati kezeléseknél.

Hypericum perforatum – orbáncfű

Az orbáncfű régóta olyan megbetegedések és sérülések gyógyító növénye, amely egyfelől az idegeket, másfelől a bőrszöveteket érinti. Az orbáncfű alkalmazható tehát, ha egy balesetnél az idegek sérülnek, mint például a szalagsérüléseknél, vagy az agyrázkódás utókezelésekor (előbb mindenképpen orvoshoz kell menni!). De ilyen sérülés például a zúzódás is, vagy a köröm alá szúródott szilánk.


Belladonna

A beladonna - másnéven nadragulya – a fejben bekövetkező vértolulás (tág pupillák, nedves, izzadó bőr, egyfajta kábultságérzés) esetében javallott.

Így nem csoda, ha a belladonnát nem csak akut lázas fertőzéseknél (“influenzánál”), skarlátnál vagy középfülgyulladásnál alkalmazzák, hanem napszúrásnál is. Az arc ilyenkor is vörös és izzadt lesz, pulzáló fejfájás, fájóan vöröslő bőr és tág pupilla a jellemző. Az elsőfokú égési sérülésnél is alkalmazható a belladonna, amikor az érintett bőrfelület fájóan vörös. Hólyagok képződésekor más szereket kell alkalmazni.

Cantharis, a spanyol légy

Azok a nők, akik gyakran szenvednek hólyaggyulladásban, ismerik a cantharis-t, mint a húgyutak akut fertőzésének kezelőszerét. A hólyag illetve hólyagképződés szorosan összefügg a cantharis-szal. Ez abból ered, hogy a homeopátiás hasonlósági elv alapján a rovar hatóanyagai a bőrre erős hólyagképző hatással vannak. Így a klasszikus természetgyógyászatban az úgynevezett “cantharis-tapaszt” ahhoz alkalmazzák, hogy a nyiroknedveket bőrirritáción és folyadékkal teli hólyagok képződésén keresztül levezessék. Ez az alkalmazás arra utal, hogy a cantharis másodfokú, hólyagos égések esetében is értékes szer.

Ledum palustre

A ledum palustre, a molyűző a homeopátiában az éles eszközök, szúrt sebek, állatharapások illetve rovarcsípések által okozott pontszerű, begyulladt sérülések kezelésének szere. Jellemző, hogy a sérült testrész hideg, azonban a fájdalmat hideg hatására csökkenteni lehet. A ledum-seb jellemzői a kékes sebkörnyék és a szúró fájdalom, amelyek a testközpont felé sugároznak.

Apis mellifica

Az apis mellifica a mézelő méh. Mi sem természetesebb, mintsem hogy a homeopátiásan előkészített szert méh- vagy darázscsípéseknél is alkalmazzuk.

Az apis-szal kezelendő rovarcsípésekre jellemző a nagy, áttetsző, de sápadt duzzanat, amelyet a csípés okoz, és amely hevesen, égően-szúróan fáj, és esetlegesen az allergiás bőrreakció. Figyelem! A szájon belüli csípéseknél vagy allergiás hajlamnál azonnal orvoshoz kell menni!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.