Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hozd össze a családot ezekkel az elfeledettnek hitt játékokkal!

Érdekességek2021. április 25.

Játszani jó. Akkor is, ha az ember már felnőtt, gyerekkorban pedig különösen. Hiszen amellett, hogy a játék remek szórakozás, számos egyéb jótékony hatása is van. Felnőttként a játék segít kikapcsolni, oldja a feszültséget, gyerekként pedig a legjobb és legeredményesebb tanulási folyamat, amely tulajdonképpen a felnőtt létre készíti fel a kicsiket.  

A különféle játékon keresztül a legkisebbek megismerhetik, miként működik a világ, hogyan tudnak együttműködni, megtanulják, hogy vannak szabályok, amelyeket be kell tartani. Ezen kívül a játék fejleszti a szociális és kommunikációs készséget is, sőt, egyes játéktípusok a finommotorikus mozgást is. Szülőként pedig a játékon keresztül tudjuk legegyszerűbben megmutatni a gyerekünknek, hogy az életben nem biztos, hogy minden úgy sikerül, ahogyan azt elterveztük. Így a játéknak köszönhetően a gyerekek is megismerhetnek a kudarccal, és ami még fontosabb azzal is, miként dolgozzák azt fel.

Éppen ezért minden kicsit és nagyot arra buzdítunk, hogy játsszatok! Mai írásunkban összegyűjtjük, hogy melyek a leggyakrabban keresett játékok, és, hogy ezek miért is jók.

Játékok, melyek sosem mennek ki a divatból

Évről évre vannak olyan játékok, amelyek elképesztő népszerűségre tesznek szert szinte pillanatok alatt, azonban pár hónap elteltével amilyen hirtelen berobbantak, úgy el is tűnnek. Vannak viszont olyan játékok is, amelyek hosszú évtizedek óta keresettek, és a mai napig nem csökkent az érdeklődés irányukba. Ilyen például a Lego, a puzzle, a matchboxok, a közösségi vagy bűnügyi társasok, és a videójátékok is. De vajon minek köszönhetik ezek a játékok, hogy gyerekeink is ugyanolyan lelkesedéssel veszik elő, mint anno mi magunk is?

Lego – az örök klasszikus

A legot nem kell bemutatni, és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a mai napig lenyűgöz kicsit és nagyot, fiút és lányt egyaránt. A kis műanyag kockák elnyűhetetlenek, és számunkra talán hihetetlen, de a Lego képes időről időre megújulni, és újabb ötletekkel előrukkolni. Nem véletlen, hogy akár még felnőttként is órákra bele tudunk feledkezni, nemhogy gyerekként.

És milyen jól teszik, hogy belemerülnek a legózásba! Legózni ugyanis csudajó! A lego egyszerre fejleszti a kreativitást, a gondolkodást, a szem – kéz koordinációt, a térben való tájékozódást, a színfelismerést, és még hosszan lehetne sorolni, hogy mi mindent. Azonban a lego titka talán nem csupán ez, hanem az, hogy elmélyülten lehet játszani akár egyedül, akár társakkal is.


Illeszd az összes darabot a helyére!

A kirakó a világ egyik legnépszerűbb játéka, és – a legohoz hasonlóan – talán nincs is olyan, aki ne ismerné. És bár eredetileg taneszközként indult, ma már nem hiányozhat egyetlen gyerekszobából sem. A legóhoz hasonlóan a puzzle is számos területet fejleszt, így például a koncentrációt és a memóriát, a vizualitást, valamint a térlátást, ugyanakkor türelemre is tanít. Egy nagyobb, összetettebb kirakó összeillesztése ugyanis akár napokat, sőt, heteket is igénybe vehet. Utána viszont milyen jó érzés végignézni az elkészült remekművön! A sikerélmény garantált! 

A srácok kedvence: a matchboxok

Tudtad, hogy az első matchboxok lassan hetven évesek lesznek? Bizony, a fém kisautók már közel hetven éve tartják izgalomban a fiúkat, férfiakat egyaránt. Ugyan a kisautók elsősorban pusztán játékok, mégsem teljesen céltalan, ha a kisfiad órákat tölt a tologatásukkal. Egyaránt fejleszti a koordinációt és a verbális akusztikus képességeket is, másrészt pedig kiválóan alkalmas szerepjátékok eljátszására is.

Önfeledt szórakozás az egész családnak: társasjátékok

A társasjáték az a játék, amiből nem lehet kinőni. Ugyanolyan lelkesen vesszük elő a kedvenc társasunkat 6 évesen, mint 36 vagy 76 évesen. Hogy miért? Mert ezeket nem lehet megunni. Annak ellenére, hogy már milliószor játszottuk le, mindig tud valami újat mutatni, mindig van benne izgalom és csatározás, arról nem is beszélve, hogy minden esetben minőségi együtt töltött időt jelent, ami talán napjainkban a legfontosabb.

A társasjátékok az egyik leginkább fejlesztő hatású játékok, felsorolni is nehéz, hogy mindenre hatnak jótékonyan. Szabálykövetésre és együttműködésre tanítanak, fejlesztik a figyelmet, a gondolkodást és a kommunikációt, valamint segítenek abban is, hogy kialakuljon a döntéshozatal képessége. A társasjátékok során a gyerek találkozik a kudarccal is, aminek köszönhetően megtanulja feldolgozni és kezelni is azt.

A videójátékok – valóban káros?

A felsorolásból természetesen nem maradhatnak ki a videójátékok sem, hiszen a 21. század digitális világában ezek komoly létjogosultságot vívtak ki maguknak. Sok szülő nem szereti, ha a gyermeke ezzel játszik, és nem egy felnőttről hallottunk, akinél függőséget okozott. Ennek ellenére a videójátékok sem feltétlenül üldözendők, és köztük is van olyan, amely akár fejlesztőleg is hathat.

A lényeg a korlát: meg kell tanulni észszerű keretek között használni. Ily módon ugyanis készségfejlesztő hatású is lehet. Nem véletlen, hogy egyre több iskola és pedagógus dönt úgy, hogy becsempészi valamilyen módon az órai munkába a videójátékokat is, ezzel is színesítve a tananyagot.

A gyerekek sajnos ma már kevesebbet játszanak, pedig a játék elengedhetetlen és nélkülözhetetlen a fejlődésük szempontjából is. Éppen ezért üljünk le minél többször velük játszani. Mindegy, hogy épp legózunk, társasozunk vagy egy puzzlet próbálunk kirakni. A lényeg úgyis az együtt töltött idő és a játék öröme!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.