Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Húsvéti dekoráció: az egyszerűség jegyében

Érdekességek2020. április 03.

Minden ünnep táján egyre több a giccs és a haszontalan termék... Ezeket kerülendő inkább törekedjünk az egyszerűségre a húsvéti lakásdekor esetében is. Inkább egy-két apróbb, de ízléses darabot válasszunk a könnyed, levegős, életteli tavaszi hangulat jegyében.  

Kép: Nikolette Legian / PixabayHasználjunk üde tavaszi színeket, a világos árnyalatú pasztelleket: lágy rózsaszínt, vidám kéket, üde zöldet és finom sárgát bátran kombinálhatjuk is, emelve ezzel az ünnep játékos, vidám, az életet ünneplő hangulatát.

Inkább válasszunk természetes anyagból készült termékeket, például fűzfa- vagy háncskosarat, natúr anyagokat, filcet, raffiát, kerüljük a műanyag vagy éppen fröccsöntött giccseket.

Az élő virág a legszebb dísz: a kis kaspókban pompázó jácintok, nárciszok, tulipánok igazi ékei az asztalnak és az ablaknak egyaránt. Egy vázában rendezzünk el barkaágakat is a hagyomány jegyében, de tehetünk melléjük más virágzó ágat vagy szálas virágokat is.

A gyerekek kedvence, a nyuszifészek mellett közkedvelt dekoráció a barkaágakból vagy más tavaszi rügyes-virágos ágakból készített kompozíció, ráaggatott dísztojásokkal, virágokkal, egyebekkel. Jópofa ötlet lehet vidám színű filcből apró zsákocskákat varrni egyszerű pelenkaöltéssel, amibe kerülhet 1-1 szem bonbon, édesség – nemcsak a kisebbek örömére.

Gyermekes otthonokban nagyon örülnek egy nyuszis tojáskosárnak is, hiszen a bájos plüssállat az év további részében is szeretgethető.

Egy nemes anyagból készült vastag szalaggal átkötött kosár a húsvéti tojásoknak egyszerűen elkészíthető, annál kifinomultabb dekoráció a lakás bármely pontján.
 
Ha gyönyörűen díszített, míves tojásokat festünk vagy vásárolunk, akkor bőven elég egy visszafogott, fekete kerámia vagy egy háncskosár, amiben méltó helyet kaphatnak.


Az egyszerűség dicsérete: egy finoman horgolt terítő és egy csiszolt kínálótálka tud épp olyan elegáns hatást kelteni, mintha cirkalmas étkészlettel terítenénk.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)