Japán: a téralakítás titkai - az egyszerűen tökéletes otthon
Érdekességek2020. március 29.
A legjobb komfortérzetet az adja, ha otthonunk egységes, vagyis minden helyiség összhangban van, harmonizál egymással, és mellette az egyéniségünket is tükrözi, nem csupán stílusában, de apró elemeiben is. Mit tanulhatunk Japántól?
Japán egy misztikus ország, amely speciális harmóniáját azzal teremtette meg, hogy hosszú időn keresztül senkit sem engedtek a sziget földjére lépni. Misztikus lett azért is, mert nem csak nem jártak ott az emberek, hanem nem tudtak róla, és ezért kitaláltak dolgokat, amelyek vagy igazak voltak vagy nem, s leginkább azért, mert amikor megnyíltak Japán képzeletbeli kapui, akkor csodás birodalom tárult a nyugati emberek szeme elé.
Japán önmagában véve harmóniát mutat. Tudjuk, hogy a technika terén a legfejlettebbek, oktatásukat tekintve a legszigorúbbak, a tanulást és a munkát tekintve pedig, legszorgosabbak. Azt is, hogy művészetük csodálatos, nyelvük szimbolikus, és meseszép, fegyverkészítésük lenyűgöző, táncaik, zenéjük szívet melengető, szexuális kultúrájuk pedig, oly fejlett, hogy azt álmainkban sem gondoltuk volna.
Valahogy így jellemezhetnénk. Ennek pedig, egyik fő oka, maga a japán térrendezés, a japán belső tér, amely tiszta, ápolt, egyszerű, tudatos és szép. Mint ilyen pedig, lehetőséget ad a benne lakónak:
1. otthon érezni magát,
2. felfedezni benne személyes jegyeit,
3. idejét hasznos dolgokra fordítani.
A tárgyakból a térben kevés van viszonylag, európai szemmel, épp annyi, amennyi kell, se több, se kevesebb. A tárolásnak általában nincsenek látható nyomai, egyes helyiségekben egyáltalán nem tárolnak ruhákat. Vannak szobák, amik senki-területei, vagyis amely szobában egyetlen családtag sincs otthon, ezek a közös, és vendégfogadó terek. Minden tárgy művészien illik a térbe, a színeket tekintve a fehér, a fekete, a homok, a natúr, a beige a mandula, vagyis a természet színei köszönnek vissza, olykor a zölddel karon öltve.
Az elrendezés mindig harmonizál a természettel, a térnek köze van a környezethez, ez is egy misztikus tudás, hiszen ami nincs kapcsolatba környezetével, az elveszett, táplálhatatlan és magányos. Így tehát az ajtók és ablakok a természet legszebb részei felé esnek. Tágasak. Egyaránt árnyékolhatók, vagy feltárhatók, és a belső terek, melyekbe ezek a nyílászárók vezetnek, fényesek és tágasak. A tér egyedisége, hogy mindig van benne egy-két zug, lehetőség, hogyha intimszférát kell alakítani, oda be lehessen vackolni.
Jellemző a rend, és hogy nem halmoz fel sok felesleges holmit. A magánjellegű dolgokat elzárja. Tisztelettel bánik a plafon felé eső falszférával, vagyis a falak felső harmadával, nem építi be a falakat mindenütt plafonig, mert az megfojtja a benne élőket. Hagy teret a tárgyak között, hogy azok is lélegezhessenek, ezáltal élettel telik legyenek.
Ha nincs tisztaság, már fújhatod. Amíg nem tudod tisztán tartani a tárgyaid, addig túl sok felesleges holmid van, amire semmi szükség nincsen. A kacatokat nem tudod magaddal vinni a túlvilágra, de még egy másik otthonba sem.
A növényekkel a lakásban a japán belsőépítészet mértékkel bánik. A túl sok leszívja az energiát, a túl kevés viszont élettelenné varázsol, ezért egyensúlyra törekszik. Nem úgy viszont, mint a tárgyak elrendezésében. Noha maguk a tárgyak általában önmagukban tökéletesen szimmetrikusak, a térben egyfajta bizonyos egyensúlyi asszimetriát fedezhetünk fel.
Sajátossága még, hogy felesleges bele túl sok óra, tükör, vagy családi kép. Minden, ami hasonlítgatást szül, felesleges. Mindegyikből kell az otthonba, de csupán mértékkel. Amit pedig falra helyezel, az legyen kiemelt és legyen tisztelettel elhelyezve.
A bútorokat tekintve válaszd az egyszerűbb megoldásokat. Ezek általában olcsóbbak is. Ha nincs pénzed berendezni az egész lakást, akkor ne hagyj üresen egyes helyiségeket, hanem havonta töltsd fel a szobákat arányosan, újabb s újabb dolgokkal. Átmenetileg berendezésnek nevezhetsz egy-egy földön álló vázát is, stílusosan elrendezett gallyakkal, egy cserép virágot, vagy régi bútorokat, ezeket szépen le lehet cserélni újabb darabokra, lassanként.
Részesítsd előnyben a természetes anyagokat, ha a fonott bútorok túl drágák, akkor is törekedhetsz azért a természetességre, nem csak a természetben gyűjtött kövekkel a balkonon, csigákkal a folyóparton, hanem pusztán azzal, hogy amire költesz, azok természetesnek kinéző bútorok legyenek. Ide tartozik, hogy a természetben elő nem forduló színeket, formákat kerülök. A vad kontrasztok, pl. egy vörös-fekete háromszögmintás szőnyeg, káros is lehet a nyugodt, békés térben.
Törekedj itt is az elemek egyensúlyára. Legyen vizesblokk, a tüzet gyertyákkal erősítheted meg, a földhöz legalább egy fonott tálat tölts meg kavicsokkal, ha már a növényápolásra nem szeretnél időt szánni.
forrás: Harmonet.hu
