Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Káros-e többfelé figyelni? Multitaskingról őszintén

Érdekességek2018. július 15.

Azt mondják, a nők sajátja, de a férfiak is belecsúsznak, lehet, hogy ront a teljesítményen, de az is, hogy javít. Nézzük az igazságto arról, hogy mit okoz, ha egyszerre többfélét csnálsz!  

Ahogy a komputer is párhuzamosan több folyamatot vezérel, mi is egyidejűleg több külső impulzusra figyelünk, reagálunk. A multitasking egyesek szerint az emberi gondolkodás új forradalma, mások - épp ellenkezőleg - azt mondják, ezáltal kórosan túlterheltté válunk, és már semmire sem figyelünk igazán alaposan. Anyukám egyszerűbben így fogalmaz: Az eszed is ott legyen, ahol te vagy! Szerinte a multiasking nem felel meg ennek az alapelvnek.

A Psychologie Heute - német pszichológiai folyóirat - a témával kapcsolatos, részben ellentmondó álláspontokat mutat be. Elemzése szerint tipikus élethelyzet autóvezetés közben mobilozni, hallgatni a rádiót és még a mellettünk ülő partnerünkkel is szót váltani. Aztán a munkahelyünkön ugyanez folytatódik. Dolgozunk a számítógépen, ott is egyszerre több ablakban, szól a telefon, gyakran nem is egy, a kollégák kérdeznek valamit, közben belenézünk a levelezésünkbe, különféle témákban, rendszeresen bekukkantunk közösségi felületekre, követünk embereket Twitteren, Instagramon, Facebookozunk és így tovább. Este otthon szól a tévé, csörög a telefon, szörfözünk a neten - végkimerülésig. Tetszik, nem tetszik, ez a többé-kevésbé feltartóztathatatlan jelen, aminek a témával foglalkozó szakemberek már nevet is adtak: multitaskingnak hívják az új tevékenységi formát.


Mindig elérhetőnek lenni!

 A nap szinte minden percében érintkezni az információáradat legalább néhány ágával. A városi embernek szinte természetes kihívás. Csak ritkán, vagy egyáltalán nem gondolunk arra, hogy a minket párhuzamosan bombázó információforrások közel akkora pszichés megterhelést jelentenek, mint a repülőgépek pilótái számára a vibráló műszerfal, vagy a biztonsági mérnökök munkahelyén, az erőművek kapcsolótermeiben a felügyeletükre bízott több tucat képernyő. Csakhogy ezek a szakemberek alapos képzést kapnak a multitasking elsajátításához, bennünket, hétköznapi embereket azonban jószerivel felkészületlenül érnek az elmúlt évtizedben hihetetlenül felgyorsult információáradat újabb és újabb hullámai. A mai gyerekek részben már ebbe születtek, de a digitális bevándorlók számára még ismert az az időszak, amikor a maximum az volt, hogy könyvet olvasott, miközben ment a híradó, közben a háttérben beszélt a felesége és a gyerekei. A jelenség tehát nem annyira új, inkább az a sebesség gyorsul, ahogy a multitaasking mértéke növekszik.


Megváltoztatja a gondolkodást?

Napjainkban legalább kétféle alkalmazkodási modellt figyelhetünk meg, az egyik a felnőtteké, akiknek gondolkodási struktúrája, érzékelési rendszere már véglegessé vált, kialakult, amikorra találkoztak az információrobbanással. A mai gyerekek, mondjuk a tíz év alattiak, egyértelműen beleszülettek valami újba, aminek az emberi gondolkodásra gyakorolt hatását és hosszú távú következményeit ma még csak tapogatja a kutatás is.

Generációk és szakadékok

 A tévé, a PC-k, okos eszközök, az e-mailek és az internet jegyében felnövő új nemzedéket Y, illetve Z generációnak nevezték el a társadalomtudósok. Ezek a fiatalok naponta 4-5 órát töltenek online, és átlagosan másfél percenként vesznek le valami új információt a világhálóról. Minden élethelyzetben telefonálnak, mellékesen tévéznek, -sőt egyre inkább a tévé helyét is átveszi a youtuberek videóadásainak fogyasztása - a fülükön a fejhallgató, miközben pizzát, vagy valami gyors kaját esznek. A médiafogyasztás annyira beépül a felnövekvő nemzedékek gondolkodásába, hogy bizonyíthatóan sokkal gyorsabb a mai gyerekek reakcióképessége, és kétségkívül elég jól megbirkóznak a különböző információk egyidejű feldolgozásával. Hogy ez hosszú távon pontosan mit jelent majd, érdeklődve találgatják a kutatók.

Felesleges emlékezet?

Az emberi gondolkodás témakörével foglalkozók szerint a multitasking abban az értelemben is hatással van ránk, hogy az emlékezet egy része feleslegessé válik, sokkal kevesebb dolgot kell a jövőben a fejünkben tartani, elég, ha tudjuk, hogy a webről honnan tudjuk a lehető leggyorsabban megszerezni a kívánt adatot, összefüggést. A webtechnológia ugyanis már ma is gyorsabb, mint az emberi agy, amennyiben az információ kibányászásáról van szó. Ha a digitális médiumok ily módon tehermentesítik az emberi emlékezetet, akkor a gondolkodási képességünk talán hatékonyabban használható föl az igazán fontos, kreatív folyamatokban. Javasoljá, hogy az iskolákban is érdemes lenne a tananyagot ehhez a modellhez alakítani, azonban az átállás nehéz, költséges és valójában senkinek nincs valódi bizonyítéka arra, hogy ha átállnak az miben lesz jobb, mintha a jelnlegi forma marad. 

... de mit csinál közben az agy? 

Az amerikai állami egészségügyi intézet, a NIH kutatói egyenesen azt állítják, hogy fölfedezték az emberi agyban azt a területet, amely a multitasking helyzetekben lép működésbe. Ilyen szituációk természetesen sokszor adódnak az életben, amikor az embernek összetett problémákat kell megoldani, és egyszerre több dologra kell figyelni. Ha csak egy témával foglalkozunk, akkor az agyunknak ez, az összetett feladatokat vezérlő területe pihen.
 

A tudatablak-elméle

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a valóságban a gondolkodási folyamatok sosem egyidejűleg, hanem egymás után mennek végbe. Az emberi agy ugyanis meglehetősen konzervatív működési mechanizmussal dolgozik: létezik egy úgynevezett három másodperces tudatablak. Rendszeresen, három másodpercenként megvizsgálja az agyunk, hogy a rendelkezésre álló információk alapján miként változott a környezete. De tulajdonképpen mindig csak egy dolgot észlelünk, és utána nagyon gyorsan a következőt. Az emberi agy ugyanis minden három másodperces kiértékeléskor az összes rendelkezésére álló eszközt igénybe veszi. Ez a hihetetlenül gyors kapcsolási sebesség kelti bennünk azt az illúziót, hogy egyszerre több mindennel tudunk foglalkozni. Valójában mindig eggyel, de ezekkel nagyon gyorsan végzünk.

Ennek a felismerésnek a fényében bírálják sokan a multitasking-elméletet, mondván egyfajta skizoid, hasadt gondolkodáshoz vezethet az az információs túlterhelés, amiben a napjaink egyre nagyobb része telik. Tudatunk ugyanis a minket ért információk egy részét nem tudja földolgozni, vagy felszínesen dolgozza föl, és elmarad az információk mélyebb bevésődése.

Nem jó, nem rossz - ez van

A multitasking témájával foglalkozók szerint, ami manapság ezen a területen történik, egy hosszú folyamat része. Ez a múlt században például abban nyilvánult meg, hogy az emberek a postakocsiból vonatra szálltak, és attól féltek, hogy az "őrült sebesség" az utasok idegeit felőrli. A középkor embere számára a színház és az opera megjelenése hozott ugyanolyan nagy változást, mint mondjuk a netezés a mai gyerekek számára. A múlt század hatvanas éveiben az autórádiótól féltették a közlekedés biztonságát, a XX. század elején pedig azt gondolták, hogy az emberi szem nem lesz képes követni azt a sebességet, amivel a vonatban ülő mellett elrohan a táj. Mindezeken ma már mosolygunk. 

Abban mindenesetre egyetértenek a multitasking jelenségét felmagasztalók és annak kockázatait taglalók egyaránt, hogy az új médiumokhoz való hozzájutás vagy hozzá nem jutás nagyobb különbségeket idéz majd elő az emberek között, mint önmagában a vagyoni vagy származási eltérések. Könnyen lehet, hogy akárcsak egy nemzedék elteltével a szakadás az információs áramlásban úszni tudók és az ezzel a készséggel nem rendelkezők között akkora lesz, mint manapság az írástudók és az analfabéták között.

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.