Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Klimax - krízis vagy lehetőség

Érdekességek2018. március 09.

Lehet-e életközép-krízisről beszélni a nők esetében, miközben minden nő istennő, és az istennők köztudottan halhatatlanok? Erre nézve nem ad eligazítást a mitológia, bár néhány istennő egynémely cselekedete nyugodtan lehetne akár a klimaxnak is betudható. Sajnos a közöttünk élő "földi istennők" azonban biztosan nem mentesülnek az idő múlásától. Sőt, a férfiak sem. Ők viszont - bár nem tudják mi is történik velük - a feleségüket hibáztatják miatta.  

A 40-60 év közötti életkor jelentős változás mind a nők mind a férfiak életében. Végérvényesen tudomásul kell venni, hogy vége az ifjúságnak testi, lelki és társadalmi értelemben egyaránt. Ebben az életkorban már elérkeztünk szakmai karrierünk csúcsára, további jelentősebb emelkedés – úgy hisszük – már nem várható. Létrehoztuk, felépítettük családi fészkünket, felneveltük gyermekeinket, akik lassacskán a saját lábukra állnak, és előbb utóbb kirepülnek. Egész életformánk megváltozik tehát. Végre nyugodtan élvezhetnénk sok-sok évi küszködésünk eredményét, – de ehelyett céltalannak, kiüresedettnek érezzük magunkat.

Ezt az állapotot nevezi a pszichológia élet-közép krízisnek. Hasonló ez a kamaszkor, a pubertás változásaihoz, hiszen testi, lelki, szociális változások egyaránt részt vesznek kialakulásában. Ha jól használjuk fel, és a magunk javára fordítjuk, a serdülőkorhoz hasonló mértékű érési folyamat, személyiségfejlődés lehet a számvetés következménye. Amennyire közismert azonban az úgynevezett kamaszkori válság, annyira ismeretlen az átlagember számára ez az élet-közép krízis. Számot kellene vetnünk eddig elért eredményekkel, új célokat kellene kitűznünk, új életformát kialakítanunk. De ahelyett, hogy erre ráébrednénk, egyszerűen csak rosszul érezzük magunkat a bőrünkben, s ez szorongást, feszültséget vált ki.


A nőknél mindehhez hozzájárulnak a klimaxot kísérő testi panaszok. A menstruáció elmaradását megelőző és követő 1-2 év – népszerű nevén klimax – nehéz időszak a legtöbb nő életében. A havi vérzés elmaradása kétségbeejtően figyelmeztet a múló időre, arra, hogy fiatalságunk végérvényesen elmúlt. A kivörösödéssel, izzadással járó hőhullámok nemcsak kellemetlenek, hanem a külvilág számára láthatóvá is teszik a változás korát, azt amit még magunk előtt is titkolni szeretnénk.

Vannak nők, akik egészen könnyedén, panasz- és tünetmentesen élik meg ezt az időszakot. Valószínűleg ők azok, akik teljes mértékben elfogadják önmagukat, s szembe tudnak nézni a múló idővel, és képesek átküzdeni magukat a menopauzát évszázadok óta kísérő negatív hozzáálláson. Másoknak – a többségnek – azonban sok problémát okoz a változás kora. Ők nap mint nap felteszik maguknak a kérdést: vajon elég vonzóak-e még, nőként tekintenek-e rájuk a férfiak.

Érdemes fontolóra venni azt a tényt, hogy míg az európai, észak-amerikai kultúrákban a nők 80-90%-a szenved a klimaxszal összefüggő panaszoktól, addig az azonos korú ázsiai és afrikai nőknél ez az arány nem haladja meg a 15-20%-ot. Vajon genetikai okok magyarázzák a különbséget? Nem valószínű, hiszen az Egyesült Államokban élő ázsiai és az afro-amerikai nők panaszai nem különböznek fehérbőrű társnőiktől. Felvethető az eltérő táplálkozás, és a több mozgás szerepe, a legvalószínűbb azonban az, hogy a hagyományos kultúrákban a nő rangja, társadalmi státusza a kor előrehaladtával növekszik, míg a civilizált országokban csökken. Az európai, észak-amerikai kultúrában a nők semmitől sem félnek jobban, mint az öregedéstől.

A férfiak sem félnek kevésbé az öregedéstől, mint a nők, és náluk is jelentkeznek a „változó kor” tünetei, amit a női menopauza mintájára andropauzának szoktak nevezni. Férfiaknál a változások a női klímaxhoz képest kevésbé határozottak, és jóval kevésbé körülírhatók, de – talán éppen ezért – igen jelentős szenvedést okoznak az „erősebb nem” képviselőinek. A nő ugyanis könnyebben azonosítja, és ha nem is örömmel, de tudomásul veszi a változás korát. Kapaszkodót és némi vigaszt jelent ugyanis számára, hogy tüneteiben szinte valamennyi nőtársával osztozik. Ezzel szemben a férfi a tünetek jelentkezésekor igen gyakran valamilyen súlyos, rejtett betegségtől szorong.

A férfi „változó korának” tüneteiért a nemi hormontermelés csökkenésén kívül voltaképpen az évek, évtizedek óta felhalmozott stressz a felelős, melyet a fent jellemzett élet-közép krízis jelentősen felerősít. Legjellemzőbb tünetei a nyugtalanság, ingerlékenység, álmatlanság, csökkenő koncentráló képesség, gyengülő memória. Ezekhez társul a szexuális vágy és a teljesítőképesség csökkenése, és az izomerő hanyatlása is. Mint mondtuk, a tüneteket nagyrészt a feszültség és szorongás váltja ki, azonban maguk a panaszok nagymértékben fokozzák a feszültséget és szorongást. Ezzel tehát egy önmagát gerjesztő, erősítő kóros kör alakul ki.

És mivel a férfiak többségének fogalma sincs arról, hogy egy természetes, szinte minden embert elérő érési krízisen esik át, nem értik rossz közérzetük okát. Természetes emberi tulajdonság, hogy megpróbálnak magyarázatot találni. S mivel a férfiak igen kevéssé hajlamosak befelé nézni, önmagukba tekinteni, külső felelőst, sőt bűnbakot keresnek. És hol máshol találnák meg, mint közvetlen környezetükben. S egyszerre idegesíteni kezdik őket feleségük évek-évtizedek óta elfogadott mindennapi szokásai, mozdulatai, szófordulatai, esetleg még hanghordozása is. Ezek az érzések – és nem csupán a középkorú férfi újdonságigénye, szexuális fellángolása (és főképpen nem a „gaz csábító”) – azok, amelyek romba dönthetik az évtizedek óta többé-kevésbé jól működő házasságokat, s amit a köznyelv nagyon kifejezően „kapuzárás előtti pániknak” nevez.

Az életközép-krízis különböző módon, különféle erősséggel, de minden embert elér. A személyiség belső válsága óhatatlanul megterheli a párkapcsolatot, házasságot is. Persze a különböző nőtípusoknál az életközép-krízis is különböző módon jelentkezik. Erről jövő heti cikkünkben írunk részletesen.

Addig is, Hölgyeim, ne féljetek tehát az öregedéstől! Fedezzétek fel, alkossátok újra önmagatokat. Találjátok meg igazi, belső értékeiteket, tűzzetek ki új célokat. Ha kihasználjátok és a magatok javára fordítjátok az élet-közép krízist, akkor nagy esélyetek van arra, hogy teljes testi és szellemi frissességben érjetek bölcs, idős (nem öreg!) emberekké. Az a nő, aki tudatosan és jövőorientáltan éli meg életének ezt a rendkívül fontos korszakát, nemcsak bölcs és erős, hanem szép is lesz.

A várható élettartam folyamatosan növekszik a fejlett társadalmakban. Nálunk, a középkorú generáció jelenleg várható átlagos életkora szerint az életközép-krízis idején még körülbelül annyi van hátra az életünkből, mint amennyi már eltelt belőle. Nagyon nem mindegy, hogy hogyan éljük meg életünk második felét. Ahhoz, hogy életünknek ez a második fele értékes és élvezetes legyen magunknak kell megalkotni hozzá a programot, méghozzá éppen az életközép-krízis idején.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A szorongás fizikai tünetei: hogyan ismerhetjük fel és kezelhetjük őket?

2024. szeptember 12.

A szorongás sokkal több, mint egyszerű mentális állapot; gyakran fizikai tünetekben is megnyilvánul, amelyek jelentős hatással lehetnek a mindennapi életünkre. Sokan nem ismerik fel, hogy az állandó feszültség, fejfájás vagy gyomorpanaszok mögött a szorongás állhat. Ebben a cikkben bemutatjuk a szorongás leggyakoribb fizikai tüneteit, és megmutatjuk, hogyan lehet ezeket felismerni és kezelni.  

Miért jelennek meg a szorongás fizikai tünetei?

A szorongás a testünk stresszre adott természetes reakciója, amelyet az evolúció során fejlesztettünk ki a veszélyhelyzetek kezelésére. Amikor szorongunk, a testünk készenléti állapotba kerül, és ennek számos fizikai következménye lehet. A szervezet ilyenkor adrenalin és kortizol hormonokat termel, amelyek felkészítenek minket a „harcolj vagy menekülj” reakcióra. Ha azonban a szorongás állandósul, ezek a fizikai reakciók krónikussá válhatnak, és negatívan befolyásolhatják egészségünket.

A szorongás leggyakoribb fizikai tünetei

1. Gyors szívverés és mellkasi fájdalom

A szorongás gyakran okoz gyors szívverést vagy szívdobogásérzést. Ezt a testünkben áramló adrenalin okozza, amely felkészít minket a cselekvésre. Néhányan akár mellkasi fájdalmat is tapasztalhatnak, amit gyakran összetévesztenek szívproblémákkal. Ha ezeket a tüneteket rendszeresen tapasztalod, fontos, hogy beszélj egy orvossal, hogy kizárja a szívbetegségek lehetőségét.

2. Légszomj és légzési nehézségek

A szorongás egyik legijesztőbb fizikai tünete a légszomj vagy a nehézlégzés. Ez gyakran pánikrohamokkal is társulhat, amikor úgy érzed, hogy nem kapsz elég levegőt. A légzési nehézségek mögött a szorongás által kiváltott hiperventilláció állhat, ami azt eredményezi, hogy túl gyorsan és mélyen lélegzel. 3. Feszültség és izomfájdalom

A szorongás gyakran vezethet krónikus izomfeszüléshez, különösen a nyak, a vállak és a hát területén. Ez a feszültség idővel izomfájdalommá alakulhat, ami tovább fokozza a diszkomfort érzést és a szorongást.

Amikor fagyievés utána órákig kínlódik a gyerek

2024. szeptember 12.

A nagy hőséggel beköszöntött a fagyiszezon is, sokaknál azonban a tejből készült hideg finomság a pillanatnyi élvezet után akár keserves órákat okozhat a hasfájás, haspuffadás, hasmenés miatt. A rosszullét oka lehet laktózérzékenység is, ami a táplálkozástól és attól is függhet, hogy földrajzilag hol élünk. Szerencsére ma már modern orvosi készülékekkel gyorsan és fájdalommentesen kideríthetjük, valóban erről van-e szó – ilyen például az a hidrogén monitor, amelyet a 2023-as K&H gyógyvarázs pályázat keretében kapott az egyik kelet-magyarországi kórház gyermekosztálya.

Világszinten egyre több embernél diagnosztizálnak tejcukor érzékenységet, vagyis amikor a szervezet nem termel elég laktáz enzimet a laktóz (tejcukor) lebontásához. Átlagosan a népesség 65 százalékára jellemző ez, de jelentős szerepet játszik, hogy honnan származunk. Afrikában és Dél-Amerikában 80 százalék fölött van azok aránya, akiknek a szervezetében nincs jelen elég laktáz enzim, míg az észak-európai, évszázadok óta pásztorkodással foglalkozó nemzeteknél csupán pár százalék. Magyarországon ez a szám 30 százalék körül mozog.

A joghurt oké, a tejföltől viszont rosszul lehetünk

Csecsemő korunkban még képesek vagyunk a laktóz lebontására, hiszen erre szükségünk van az anyatejes táplálásnál. Ezután azonban egyre kevesebb laktázt termelünk, így 5 éves kor után már megfájdulhat a gyermek hasa a tejes ételek fogyasztása után. Egészen ritka esetben előfordulhat az is, hogy a babának már születésekor sincs laktáz enzime, így neki már kezdettől laktózmentesen kell táplálkoznia. Emellett pedig életünk során több betegség – gyulladásos bélbetegségek, bélfertőzés, csecsemőknél akár rotavírus – miatt is károsodhat az enzim termelése. A laktózintolerancia különböző súlyosságú lehet, tehát lehet, hogy csak nagy mennyiségű tejcukortól kezd puffadni a hasunk. A magas laktóztartalmú tejtől, tejföltől, vajtól rosszul lehetünk, míg a kevés tejcukrot tartalmazó kemény sajtokat, joghurtot, kefirt bátrabban fogyaszthatjuk.

Innovatív eszközökkel gyorsan kiderülhet, mi a probléma

Ha gyermekünk tejes ételek után rosszul érzi magát, legjobb, ha orvoshoz fordulunk, aki modern készülékekkel hatékonyan és fájdalommentesen meg tudja állapítani, valóban laktózintoleranciáról van-e szó. Ilyen, úgynevezett Gastrolyzer Hidrogén monitort kapott Berettyóújfaluban a DEKK Gróf Tisza István Campus Csecsemő- és Gyermekosztálya.

Stresszkezelés 3 lépésben

2024. szeptember 11.

Manapság a stressz mindenki életében jelen van. Ez pedig nem más, mint a szervezetünk válasza bizonyos ingerekre. Ez az inger lehet egy fontos vizsga az egyetemen, egy állásinterjú, egy új projekt, de egyre többször a magánéletünkben is előfordulhatnak stresszes helyzetek.  

Ezeknek mindenki ismeri a negatív hatásait. Csak hogy néhányat említsek, ilyen a fáradékonyság, ingerlékenység, álmatlanság. De ezeknél súlyosabb következményei is vannak az állandó stressznek, ezért mindenképpen kezelnünk kell ezeket a nehéz helyzeteket.

Szerencsére van rá megoldás! Most csupán három olyan dolgot említek, amik segítségével szinte azonnal érezni lehet majd a változást.

1. Testmozgás

A stressz levezetésének egyik leghatékonyabb módja a testmozgás! Ideje kipróbálni több sportot is, hogy rájöjj, mi az, amiben tényleg örömödet leled, és ki tudsz kapcsolni. A jóga a legjobb stresszkezelő sportok közé tartozik. De ha úgy érzed valami dimanikusabbra vágysz, próbáld ki az aerobicot vagy a zumbát. Bármit, amihez kedvet érzel. És hidd el, már az első alkalom után érezhetően jobb kedved lesz, és este biztosan jobban is fogsz aludni.

Az is nagyon fontos, ha valaki irodai ülőmunkát végez, hogy nap során is többször álljunk fel vagy akár ülve mozgassuk át kicsit a vállunkat és a nyakunkat, ezáltal napközben is nyugodtabbá, felszabadultabbá válhatunk.