Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Környezetbarát és megújuló energia? Igen, felelős erdőgazdálkodással

Érdekességek2021. november 23.

Sokakban nem az a kép él a fatüzelésről, hogy környezetbarát fűtési mód lenne. Ezen nem is kell nagyon meglepődnünk az elavult fűtőrendszereknek és a nem megfelelő minőségű fűtőanyagoknak hála, leginkább mindenkinek a füstokádó kémények és a téli szmog jut eszébe, mintsem egy környezetbarát és megújuló, tiszta energiaforrás. Pedig, lehetne másképp is csinálni. Lássuk, hogyan!  

Megújulás és karbonsemlegesség

A felelős erdőgazdálkodás azt jelenti, hogy biztosítják a kivágott mennyiségű fa megfelelő utánpótlását, így nem csökken a faállomány, hanem megújul. Így a fa megújuló energiaforrásnak minősül az összes belőle készült tüzelőanyaggal együtt. Ráadásul a faanyag elégetése során ugyanannyi szén-dioxid kerül vissza a légtérbe, mint amennyit a fa élete során megkötött, így tehát a fatüzelés karbon-, azaz szén-dioxid semleges is. Ha pedig felelős erdőgazdálkodásról beszélünk, akkor az újratelepítés után a facsemeték újra elkezdik felvenni a légkörben található szén-dioxidot.
A fenti képen látható folyamat az ideális körforgás. Ideális lehetne Magyarországon is, de van egy fő probléma. Hazánkban a fűtéshez vásárolt fa egy jelentős része nem legális forrásból származik. Ez két területen is gondot okoz. Az egyik, hogy a vásárlók sokszor esnek csalás és átverések áldozatává. A másik gond, hogy az ábrán látható körfolyamat megszakad. Ha a fa nem felelős erdőgazdálkodásból származik, akkor nem kerül sor az újra telepítésre és így sem megújulni nem tud az erdőállomány, sem a felszabadult szén-dioxid nem fog elnyelődni. A környezettudatosság első lépése, hogy mindig legális forrásból származó tűzifát vásárolunk!

Jó minőségű tüzelőanyag a szmog ellen

A tüzelőanyagok esetében két dologra kell figyelni, ha szeretnénk a szállópor koncentrációt csökkenteni a levegőben.

Egyrészt a fa fajtája, másrészt - ami a fontosabb - a nedvességtartalom.
 
A légszáraz tűzifa alkalmas fűtésre, ami azt jelenti, hogy a nedvességtartalma 15-20% közötti. Ha ennél magasabb a víztartalom, akkor az jelentősen rontja a fűtőértéket. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a keletkező hőenergia egy jó része a fában található víz elforralására megy el. A keletkező korom növeli a szmogot (szállópor koncentráció) és károsítja a kéményt, valamint a fűtőberendezést is.
 
A fűtésre optimális fafajták a keményfák. Kiváló tüzelő a bükk, cser, gyertyán és a kőris. Magyarországon igen elterjedt az akác fűtésre való felhasználása, de érdemes tisztában lenni vele, hogy ennek a fűtőértéke alacsonyabb az előtte felsoroltakénál. Tehát a tűzifa árát nem csak abszolút értékben érdemes figyelni vásárláskor. Például 5-8%-kal olcsóbb áron vásárolni egy 15%-kal rosszabb fűtőértékkel rendelkező tűzifát, az 7%-os veszteséget jelent számunkra.
Korszerű fűtőberendezés nélkül nem megy
 
Mindenképp meg kell említeni, hogy hazánkban elavult, sok esetben több évtizedes fűtőberendezések hatékonysága messze elmarad egy korszerű kazánétól. Ráadásul csak magas károsanyag kibocsátással üzemeltethetőek. Habár a hatályban lévő szabályozás szerint 65%-os hatékonyság alatti fűtőberendezést már nem engedélyeznek, sajnos nagyon sok a még használatban lévő és 50%-ot sem elérő rendszer. Ez nem csak a környezetvédelem miatt elszomorító, hanem amiatt is, hogy ezáltal pont a rászorulóknak kerül jelentősen többe a fűtés, hiszen a hőeneregia jelentős része szó szerint füstbe megy.
 
Jó hír, hogy ma már az alacsonyabb árkategóriájú  vegyestüzelésű kazánok is 80%-os szezonális hatásfok körül dolgoznak, a faelgázosító és pelletkazánok ennél jóval többet is tudnak. Tovább növelhető a hatékonyság, ha a fűtési rendszert egy puffertartállyal egészítjük ki. Ezáltal tovább csökkenthető a tüzelőanyag mennyisége, a kibocsátott károsanayag tartalom és a fűtési költség. De időt is spórolunk, hiszen kevesebbszer kell a kazánt megrakni, ami további előnyként jelentkezik és növeli az életminőséget.
 
Fentiek alapján jól látszik, hogy a fatüzelés tud környezetbarát és megújuló valamint karbonsemleges fűtési módszer lenni, ha ellenőrzött forrásból származó, megfelelő minsőégű tüzelőanyagot vásárolunk és korszerű berendezéssel fűtünk. Így a fűtés tervezés és korszerűsítéskor valós alternatíva lehet a fatüzelés.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Ki mivel foglalkozik a patikában?

2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Gyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:


gyógyszerkutatással,
sztenderdizálással,
gyógyszerellenőrzéssel,
raktározással,
tárolással,
gazdálkodással,
gyógyszerexporttal, -importtal,
gyógyszerismertetéssel.


A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:


természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.

Friss levegő, szabadban töltött idő

2025. november 17.

Miért kell, és mennyi az elég?

Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.

Mik azok az előnyök?

Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.

Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.

Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?

Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.

Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.

Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.

Fogágybetegség – ma már nagyobb veszély, mint a fogszuvasodás

2025. november 16.

Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.

A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.

„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”

A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.

Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.