Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Környezetbarát és megújuló energia? Igen, felelős erdőgazdálkodással

Érdekességek2021. november 23.

Sokakban nem az a kép él a fatüzelésről, hogy környezetbarát fűtési mód lenne. Ezen nem is kell nagyon meglepődnünk az elavult fűtőrendszereknek és a nem megfelelő minőségű fűtőanyagoknak hála, leginkább mindenkinek a füstokádó kémények és a téli szmog jut eszébe, mintsem egy környezetbarát és megújuló, tiszta energiaforrás. Pedig, lehetne másképp is csinálni. Lássuk, hogyan!  

Megújulás és karbonsemlegesség

A felelős erdőgazdálkodás azt jelenti, hogy biztosítják a kivágott mennyiségű fa megfelelő utánpótlását, így nem csökken a faállomány, hanem megújul. Így a fa megújuló energiaforrásnak minősül az összes belőle készült tüzelőanyaggal együtt. Ráadásul a faanyag elégetése során ugyanannyi szén-dioxid kerül vissza a légtérbe, mint amennyit a fa élete során megkötött, így tehát a fatüzelés karbon-, azaz szén-dioxid semleges is. Ha pedig felelős erdőgazdálkodásról beszélünk, akkor az újratelepítés után a facsemeték újra elkezdik felvenni a légkörben található szén-dioxidot.
A fenti képen látható folyamat az ideális körforgás. Ideális lehetne Magyarországon is, de van egy fő probléma. Hazánkban a fűtéshez vásárolt fa egy jelentős része nem legális forrásból származik. Ez két területen is gondot okoz. Az egyik, hogy a vásárlók sokszor esnek csalás és átverések áldozatává. A másik gond, hogy az ábrán látható körfolyamat megszakad. Ha a fa nem felelős erdőgazdálkodásból származik, akkor nem kerül sor az újra telepítésre és így sem megújulni nem tud az erdőállomány, sem a felszabadult szén-dioxid nem fog elnyelődni. A környezettudatosság első lépése, hogy mindig legális forrásból származó tűzifát vásárolunk!

Jó minőségű tüzelőanyag a szmog ellen

A tüzelőanyagok esetében két dologra kell figyelni, ha szeretnénk a szállópor koncentrációt csökkenteni a levegőben.

Egyrészt a fa fajtája, másrészt - ami a fontosabb - a nedvességtartalom.
 
A légszáraz tűzifa alkalmas fűtésre, ami azt jelenti, hogy a nedvességtartalma 15-20% közötti. Ha ennél magasabb a víztartalom, akkor az jelentősen rontja a fűtőértéket. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a keletkező hőenergia egy jó része a fában található víz elforralására megy el. A keletkező korom növeli a szmogot (szállópor koncentráció) és károsítja a kéményt, valamint a fűtőberendezést is.
 
A fűtésre optimális fafajták a keményfák. Kiváló tüzelő a bükk, cser, gyertyán és a kőris. Magyarországon igen elterjedt az akác fűtésre való felhasználása, de érdemes tisztában lenni vele, hogy ennek a fűtőértéke alacsonyabb az előtte felsoroltakénál. Tehát a tűzifa árát nem csak abszolút értékben érdemes figyelni vásárláskor. Például 5-8%-kal olcsóbb áron vásárolni egy 15%-kal rosszabb fűtőértékkel rendelkező tűzifát, az 7%-os veszteséget jelent számunkra.
Korszerű fűtőberendezés nélkül nem megy
 
Mindenképp meg kell említeni, hogy hazánkban elavult, sok esetben több évtizedes fűtőberendezések hatékonysága messze elmarad egy korszerű kazánétól. Ráadásul csak magas károsanyag kibocsátással üzemeltethetőek. Habár a hatályban lévő szabályozás szerint 65%-os hatékonyság alatti fűtőberendezést már nem engedélyeznek, sajnos nagyon sok a még használatban lévő és 50%-ot sem elérő rendszer. Ez nem csak a környezetvédelem miatt elszomorító, hanem amiatt is, hogy ezáltal pont a rászorulóknak kerül jelentősen többe a fűtés, hiszen a hőeneregia jelentős része szó szerint füstbe megy.
 
Jó hír, hogy ma már az alacsonyabb árkategóriájú  vegyestüzelésű kazánok is 80%-os szezonális hatásfok körül dolgoznak, a faelgázosító és pelletkazánok ennél jóval többet is tudnak. Tovább növelhető a hatékonyság, ha a fűtési rendszert egy puffertartállyal egészítjük ki. Ezáltal tovább csökkenthető a tüzelőanyag mennyisége, a kibocsátott károsanayag tartalom és a fűtési költség. De időt is spórolunk, hiszen kevesebbszer kell a kazánt megrakni, ami további előnyként jelentkezik és növeli az életminőséget.
 
Fentiek alapján jól látszik, hogy a fatüzelés tud környezetbarát és megújuló valamint karbonsemleges fűtési módszer lenni, ha ellenőrzött forrásból származó, megfelelő minsőégű tüzelőanyagot vásárolunk és korszerű berendezéssel fűtünk. Így a fűtés tervezés és korszerűsítéskor valós alternatíva lehet a fatüzelés.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Nyírfapollen allergia: Érdemes már most kivizsgáltatnia, hogy alkalmas-e az immunterápiára

2025. november 23.

A nyírfa virágzása csak jövő tavasszal okoz ismét panaszt, de aki allergiás rá és tartós megoldást szeretne a tüneteire, annak legkésőbb decemberben el kell kezdenie a kezelést. Az allergén immunterápia segítségével már a következő pollenszezonban is jelentősen, akár 80 százalékkal csökkenthetők az allergiás tünetetek, megelőzhetők a szövődmények, de a kezdés előtt időt kell szánni az előzetes kivizsgálásra is. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus mondta el, ki alkalmas az immunterápiára, hogyan zajlik az eljárás és kik azok, akiknek más megoldást kell választaniuk.

Egyre hosszabb az allergiaszezon a klímaváltozás miatt

Minden allergiás érezheti a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait: a hirtelen belobbanó allergiás tüneteket és az egyre hosszabb allergiaszezont, ez pedig különösen erősen sújthatja a nyírfapollen allergiásokat. Az utóbbi években az ősz és a tavasz sokkal rövidebb lett, a hőmérséklet nem fokozatosan emelkedik, a tavasz szinte napok alatt robban be. A hirtelen jött meleg miatt az összes kora tavaszi allergén szinte egy időben indul virágzásnak, emiatt a pollenkoncentráció nagyon magas ebben az időszakban. A botanikai rokonság miatt pedig a nyírfapollen allergiásoknál még erősebb tünetek jelentkeznek.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt a nyírfapollen allergiások száma is, igaz, még mindig a parlagfű a leggyakoribb allergén. A korfa is terebélyesedett: míg korábban főként a 20-30 évesek körében, napjainkra ennél fiatalabb és idősebb korban is jelentkeznek a pollenallergia tünetei.

5 szokás, amivel megelőzhetjük a porckopást

2025. november 23.


Mozgásprogram okosan: heti 3-4 alkalommal 30-45 perc ízületkímélő erősítés (combfeszítők, farizmok, core), állóképességi tréning (kerékpár, úszás, gyaloglás), rendszeres nyújtás. A cél a stabilizálás és a terhelés elosztása.
Testsúly-kontroll: már 5-10% fogyás mérhetően tehermentesíti a térdet; a kevesebb teher = kevesebb térdfájdalom.
Ergonómia mindenhol: munka közben és sportnál is érdemes óvni az ízületeket: alacsonyabb, de gyakoribb terhelés, helyes technika, megfelelő lábbeli.
Okos regeneráció: alvás, stresszkezelés, gyulladáscsökkentő étrend (megfelelő fehérje, zöldség- és folyadékbevitel).
Időben forduljunk orvoshoz: tartós duzzanat, éjszakai fájdalom, ismétlődő elakadásérzés esetén ne várjunk: ilyenkor ortopédsebész felkeresése javasolt – a korai ellátás a legolcsóbb és leghatékonyabb.


„A prevenció nem kampány, hanem szokás: mozgás, testsúlykontroll, munkahelyi és sport-ergonómia, életmód. Ha pedig eljutunk a műtéti indikációig, ma már olyan precíz eszközeink vannak, amelyekkel rövidebb a felépülés és kiszámíthatóbb az eredmény – a magabiztos, aktív mindennapok visszanyerése” – hangsúlyozza dr. Hidas Péter PhD, a Budai Egészségközpont ortopéd–sportsebész főorvosa.

Pazarlás helyett havi 30-50 ezer forint spórolás?

2025. november 22.

Élelmiszerpazarlási körkép a Munch-csal

Bár saját bevallásuk szerint ritkán dobnak ki élelmiszert, mégis több tízezer forintot spórolhatnának az ételpazarlás csökkentésével a magyar háztartások – derül ki a Munch és az Ipsos közös kutatásából.

A pazarlás kis túlzással már a bevásárlással elkezdődik: ha a családban nincs megfelelő kommunikáció a megvásárolandó vagy otthon már megtalálható élelmiszerekről, az könnyen vezethet a feleslegesen megvásárolt étel kidobásához.

Az étel mellett az időnk is kárba vész

A válaszadók 51%-a az elkészített, de el nem fogyasztott főtt étel kidobását jelölte meg a pazarlás elsődleges okaként. Az adatból jól látszik, hogy az élelmiszer mellett nemcsak a bevásárlásra, hanem a főzésre fordított idő is feleslegesen a kukában végzi. Második helyen a túlzott vásárlás miatti romlás áll.

Annak ellenére, hogy a kutatás résztvevőinek 32%-a azt állítja, hogy csak ritkán dob ki ételt, a háztartások közel 40%-a legalább kéthetente pazarol élelmiszert.

A pazarlás jelentős pénzügyi teher

Fontos megjegyezni, hogy a havi élelmiszerkiadások összege jelentősen polarizált, függ a válaszadó lakóhelyétől, korosztályától és iskolai végzettségétől is.

A számítások szerint egy átlagos magyar család tudatos tervezéssel, bevásárlással és a főtt ételmaradékok csökkentésével havonta akár 30-50 ezer forintot is megspórolhatna. A Munch és az Ipsos szakértői szerint ez nem elérhetetlen cél, hiszen a háztartások többségében mind pénzügyi, mind fenntarthatósági szempontból egyre fontosabb az ételpazarlás csökkentésével kapcsolatos tudatosság.