Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Környezetbarát és megújuló energia? Igen, felelős erdőgazdálkodással

Érdekességek2021. november 23.

Sokakban nem az a kép él a fatüzelésről, hogy környezetbarát fűtési mód lenne. Ezen nem is kell nagyon meglepődnünk az elavult fűtőrendszereknek és a nem megfelelő minőségű fűtőanyagoknak hála, leginkább mindenkinek a füstokádó kémények és a téli szmog jut eszébe, mintsem egy környezetbarát és megújuló, tiszta energiaforrás. Pedig, lehetne másképp is csinálni. Lássuk, hogyan!  

Megújulás és karbonsemlegesség

A felelős erdőgazdálkodás azt jelenti, hogy biztosítják a kivágott mennyiségű fa megfelelő utánpótlását, így nem csökken a faállomány, hanem megújul. Így a fa megújuló energiaforrásnak minősül az összes belőle készült tüzelőanyaggal együtt. Ráadásul a faanyag elégetése során ugyanannyi szén-dioxid kerül vissza a légtérbe, mint amennyit a fa élete során megkötött, így tehát a fatüzelés karbon-, azaz szén-dioxid semleges is. Ha pedig felelős erdőgazdálkodásról beszélünk, akkor az újratelepítés után a facsemeték újra elkezdik felvenni a légkörben található szén-dioxidot.
A fenti képen látható folyamat az ideális körforgás. Ideális lehetne Magyarországon is, de van egy fő probléma. Hazánkban a fűtéshez vásárolt fa egy jelentős része nem legális forrásból származik. Ez két területen is gondot okoz. Az egyik, hogy a vásárlók sokszor esnek csalás és átverések áldozatává. A másik gond, hogy az ábrán látható körfolyamat megszakad. Ha a fa nem felelős erdőgazdálkodásból származik, akkor nem kerül sor az újra telepítésre és így sem megújulni nem tud az erdőállomány, sem a felszabadult szén-dioxid nem fog elnyelődni. A környezettudatosság első lépése, hogy mindig legális forrásból származó tűzifát vásárolunk!

Jó minőségű tüzelőanyag a szmog ellen

A tüzelőanyagok esetében két dologra kell figyelni, ha szeretnénk a szállópor koncentrációt csökkenteni a levegőben.

Egyrészt a fa fajtája, másrészt - ami a fontosabb - a nedvességtartalom.
 
A légszáraz tűzifa alkalmas fűtésre, ami azt jelenti, hogy a nedvességtartalma 15-20% közötti. Ha ennél magasabb a víztartalom, akkor az jelentősen rontja a fűtőértéket. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a keletkező hőenergia egy jó része a fában található víz elforralására megy el. A keletkező korom növeli a szmogot (szállópor koncentráció) és károsítja a kéményt, valamint a fűtőberendezést is.
 
A fűtésre optimális fafajták a keményfák. Kiváló tüzelő a bükk, cser, gyertyán és a kőris. Magyarországon igen elterjedt az akác fűtésre való felhasználása, de érdemes tisztában lenni vele, hogy ennek a fűtőértéke alacsonyabb az előtte felsoroltakénál. Tehát a tűzifa árát nem csak abszolút értékben érdemes figyelni vásárláskor. Például 5-8%-kal olcsóbb áron vásárolni egy 15%-kal rosszabb fűtőértékkel rendelkező tűzifát, az 7%-os veszteséget jelent számunkra.
Korszerű fűtőberendezés nélkül nem megy
 
Mindenképp meg kell említeni, hogy hazánkban elavult, sok esetben több évtizedes fűtőberendezések hatékonysága messze elmarad egy korszerű kazánétól. Ráadásul csak magas károsanyag kibocsátással üzemeltethetőek. Habár a hatályban lévő szabályozás szerint 65%-os hatékonyság alatti fűtőberendezést már nem engedélyeznek, sajnos nagyon sok a még használatban lévő és 50%-ot sem elérő rendszer. Ez nem csak a környezetvédelem miatt elszomorító, hanem amiatt is, hogy ezáltal pont a rászorulóknak kerül jelentősen többe a fűtés, hiszen a hőeneregia jelentős része szó szerint füstbe megy.
 
Jó hír, hogy ma már az alacsonyabb árkategóriájú  vegyestüzelésű kazánok is 80%-os szezonális hatásfok körül dolgoznak, a faelgázosító és pelletkazánok ennél jóval többet is tudnak. Tovább növelhető a hatékonyság, ha a fűtési rendszert egy puffertartállyal egészítjük ki. Ezáltal tovább csökkenthető a tüzelőanyag mennyisége, a kibocsátott károsanayag tartalom és a fűtési költség. De időt is spórolunk, hiszen kevesebbszer kell a kazánt megrakni, ami további előnyként jelentkezik és növeli az életminőséget.
 
Fentiek alapján jól látszik, hogy a fatüzelés tud környezetbarát és megújuló valamint karbonsemleges fűtési módszer lenni, ha ellenőrzött forrásból származó, megfelelő minsőégű tüzelőanyagot vásárolunk és korszerű berendezéssel fűtünk. Így a fűtés tervezés és korszerűsítéskor valós alternatíva lehet a fatüzelés.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.