Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lisztérzékeny téma: a valódi coeliakia és a gluténmentes divat

Érdekességek2020. március 31.

A coeliakia, azaz a lisztérzékenység gyakran csak késve felismert és sokszor félrediagnosztizált autoimmun betegség, ami a magyar lakosság 1-2%-át érintheti. Egy élethosszig tartó krónikus betegség, állapot elfogadása, és az orvos által előírt szigorú követelmények megtartása, a folyamatos együttműködés, a rendszeres felülvizsgálatokon történő részvétel még akkor is megterhelő fizikailag és lelkileg, ha a terápia hatásos.  

A betegségnek mai ismereteink szerint nincs gyógyszeres terápiája, az egyetlen, hatásos gyógykezelés az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta és életmód. A nem kezeletlen érintetteknél, vagy a nem megfelelő kezelés következményeként a betegnél súlyos szövődmények és társult betegségek – csontritkulás, májbetegség, meddőség, pajzsmirigy betegségek, emésztőrendszeri rosszindulatú betegségek, stb. – alakulhatnak ki.

Az utóbbi években világszerte divatossá vált, és a közbeszédben is elterjedt „gluténérzékenység” inkább árt, mint használ a VALÓBAN coeliakiás betegeknek! Az élelmiszeripar és a vendéglátás gyakran csak a jó üzletet, a bővülő vásárlókört és a magasabb árszintet látja a „gluténmentes” kínálat bevezetésében, ajánlásában.

Ezek a gyártók és szolgáltatók – akiknek elsősorban a „divat” követői a megcélzott közönsége –, nem gondolnak azokra a valóban érintett és diagnosztizált betegekre, akiknek az életük végéig előírt, szigorúan gluténmentes étkezés a terápiát jelenti, azaz azonos a más krónikus betegségben szenvedőknek előírt, naponta szedendő tablettákkal vagy inzulinnal!

A Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete idén kereken 30 éves, ennek kapcsán indítják el a „Coeliakia 30_30” projektet. A projekt fő célkitűzése, hogy az idei évben legalább 30, különféle rendezvényen jelenjen meg az egyesület, és a lisztérzékenység témája.

Szeretnék felhívni a laikus páciensek, a családtagok és érdeklődők, valamint az egészségügyi szakemberek figyelmét a coeliakia kialakulásáról, diagnosztizálásáról, a kezeléséről és a betegek élethosszig tartó gondozásáról a FOCUS IN CD Interreg Central-Europe projekt keretében elkészült ingyenes, átfogó és naprakész internetes tananyagokra és applikációra. „A coeliakiáról pácienseknek” modul összesen 4 fejezetből, és azon belül számos leckéből álló, magyar nyelvű tananyag ITT ÉRHETŐ EL. 

A Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete nagyon fontos feladatnak tekinti, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét a betegség lelki egészségre gyakorolt káros hatásaira és az érintettek és családjuk társadalmi-szociális helyzetének nehézségeire.

 


Ilyen például a kirekesztettség: amikor az óvodában-iskolában nem biztosítják a megfelelő minőségű és biztonságú gluténmentes ellátást a gyerekeknek, vagy a kórházakban „hisztinek” minősítik a gluténmentes étel és kenyér iránti kérelmet, még akkor is, ha a beteg időben előre jelezte a diétás igényét.

De az érintett fiatalok társasági életét, szórakozását és utazását is megnehezíti, hogy nem lehet biztos abban, hogy a számára „gluténmentesként” felszolgált étel valóban az-e. (Például ha a személyzet a „mennyire gluténérzékeny?” kérdést teszi fel…)
Az érintett családok anyagi megterhelése is sokkal nagyobb, elég ha csak arra gondolunk, hogy a háztartásban nem a 200 Ft/kg ár alatti búzalisztet, hanem a sokszor 1000 Ft/kg feletti speciális lisztkeverékeket kell használni, akár az egész család ellátásában! Ehhez a társadalom csak igen korlátozottan járul hozzá (emelt összegű családi pótlék a gyermekek után és SZJA-kedvezmény a személyi jövedelemadót fizetőknek), és jelentős csoportok maradnak anyagi vagy természetbeni támogatás, segítség nélkül, gondoljunk a nyugdíjasokra és a főiskolán-egyetemen tanuló nagykorú diákokra.

Nem utolsó sorban rendkívül méltánytalan, hogy a speciális gluténmentes élelmiszerek (amik az egyetlen valódi TERÁPIA a diagnosztizált betegeknek) ÁFA tartalma 18% és 27%, szemben az egyéb betegségekben adható gyógyszerek 0, vagy 5% ÁFA tartalmával szemben! Az egyesület konkrét javaslatot is készít a megvásárolható gluténmentes alap-élelmiszerek ÁFA-kompenzációjára, amit eljuttatnak a megfelelő hivatalokhoz és döntéshozókhoz.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.