Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magány vagy egyedüllét?

Érdekességek2024. április 13.

Az élet: magány. Ha az ember magányossága miatt szenved, annak az az oka, hogy nem ismeri önmagát, mert nem érti az élet igazi struktúráját. Majdnem mindenki szenved a magánytól, sokan szinte állandóan. A magányosság és az egyedüllét azonban két teljesen különböző dolog.  

„Egyedül születünk, egyedül élünk, és egyedül halunk meg..."

Általában, aki a magányosságtól szenved, az olyasvalami hiányától szenved, amit nem saját magában keresett. Sokan azért vágynak társra, hogy megértésre találjanak, amit nem képesek megadni önmaguknak. Ahhoz, hogy egyedül tudjunk maradni önmagunkkal, hogy elfogadjuk magunkat, az önismeret által juthatunk el. Ha magunkat ismerjük, a világot ismerjük.

Majdnem mindenki szenved a magánytól, sokan szinte állandóan.

A magányos embernek nincs kivel kapcsolatot teremtenie semmilyen szinten, legyen az csupán ismeretség, barátság vagy tartós szerelem. Ha sikerül is kapcsolatot teremtenie, esetleg nincsenek eszközei arra, hogy azt fenntartsa, és ne szenvedjen tovább a magánytól. Az emberi kapcsolatok segítenek saját értékeink megítélésében és abban, hogy életünk eseményeit megfelelően tudjuk kezelni, hogy összhangba hozzuk a tőlünk függetlenül létező külvilág hatásait belső érzéseinkkel.

A magány akkor következik be, amikor az ember nem tudja megítélni ezeket az értékeket, ami következménye annak, hogy nincs akivel megbeszélje, akitől megerősítést kaphatna. A kommunikáció azért játszik fontos szerepet a mindennapi kapcsolatokban, mert segítségével informálódhatunk folyamatosan arról, hogy mennyire fontos a személyünk a másik számára. 

A magány érzése a másik ember társasága, közelsége utáni vágyakozás miatt alakul ki. Azért van szükség a másik emberre, hogy megerősítsen minket önmagunk értékelésében és segítsen eligazodni a körülöttünk történő dolgokban, segítsen felismerni valódi jelentőségünket. Egyes személyeken könnyebben lehet úrrá a magány mint másokon, ilyenkor sok függ attól, hogy elég erős-e az illető személyisége, vannak-e lelki tartalékai, hogy megküzdjön a magánnyal. Számtalan oka lehet annak, hogy valaki magányosnak érezze magát. 

A legnagyobb kár, amit a magány okozhat, hogy egyes elfojtott szorongások elhatalmasodhatnak, és súlyos rombolást okoznak a személyiségben. Az embereknek szükségük van a szerelemre, a szeretetre. Ezek nélkül nem képesek normális, egészséges személyiségként leélni az életüket.

Magányos fiatalok 

A fiatalok magányának gyakran az az oka, hogy nem szeretik az embereket, és nem tudnak bízni bennük. A harminc körüli, egyedül élő fiatalok vannak talán a legjobban kiszolgáltatva a magánynak. Ez az az élekor, amikor azt várják az embertől, hogy megházasodjon, családot alapítson. Akármelyik nemhez tartozzon az illető, ha még nem nős vagy férjezett, folyton figyelmeztetni fogják rá, mert különös, nem normális dolognak tartják egyedül élni ebben a szabályok, és elvárások szerint élő társadalomban.

Azonban ez az az életkor, amikor már az ismerkedések helye is leszűkült, és ha a baráti körben, vagy munkahelyen nem sikerül párt találni, az esélyek nagyot zuhannak. Maradnak még a társkereső hirdetések, vagy az internetes párkereső oldalak. Azonban nem mindenki akar ilyen fórumokhoz fordulni. 

Sokszor a szingli lét így nem minden esetben dalolva, és önként vállalt életforma lesz. 

Magányos középkorúak 

Rengeteg ember csalódik rosszul sikerült házasságában. Sokan közülük mégsem bontják fel, annak ellenére, hogy boldogtalan, van hogy csak félelemből. Mások házasságon kívül viszonyt kezdenek, megint mások szétköltöznek, esetleg el is válnak. És vannak, akik 35 éves kor után megözvegyülnek. Ezekben az esetekben a magány, állandóan jelen van. Vannak, akik rengeteg új dolgot próbálnak felfedezni, hogy újból élvezni tudják az életet. Azonban jóval többen vannak azok, akik inkább a gyógyszereket, vagy a tartós egyedüllétet választják. 

Magány és egyedüllét 

A magányosság és az egyedüllét két teljesen különböző dolog, bár sokan nem tudnak különbséget tenni köztük. Pedig az egyedüllétnek szépsége, méltósága, pozitivitása van; a magány viszont szegényes, negatív, sötét és lehangoló. A magány elől mindenki menekül. Ennek különböző módjai vannak; elvegyülni a tömegben, barátokat gyűjteni, családot alapítani. A tömeg alapvetően azt a célt szolgálja, hogy az ember el tudja felejteni a magányát. 

A magányosság egy hiány. Valami hiányzik, egy űrt be kell tölteni, ám ahogy az ember öregszik, az űr is egyre mélyül. Az emberek annyira félnek attól, hogy önmagukban legyenek, hogy szinte bármit kitalálnak, csak hogy ezt elkerülhessék. Mindenféle tevékenységeket végeznek, csak nehogy egyedül maradjak, mert az nagyon félelmetes. És a társadalom egyetért abban, hogy az embernek magában maradni a legszörnyűbb élmény az életben. Azonban itt van az ördögi kör, mert semmilyen kapcsolat, amely félelemből, a magánytól való félelemből fakad, nem válthatja valóra a hozzá fűzött reményeket, és nem hozhat beteljesülést. Halálra van ítélve. 

Azok, akik megismerték az igazi egyedüllétet, azt mondják, nincs annál békésebb, örömtelibb állapot. (gondoljunk csak a híres filozófusokra, tanítókra) 

Ez az óriási különbség a magány és az egyedüllét között.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Allergia miatt is fájhat a fül?

2024. április 26.



A légúti allergia jellegzetes tünete az orrdugulás, orrfolyás. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy az állandó orrdugulás nem csak kellemetlen, de szövődményekhez, például fülproblémákhoz is vezethet.

A tartós orrdugulás szövődményei


A gyulladt orrnyálkahártya megduzzad, emiatt az allergiás beteg nem kap levegőt. A szájlégzés miatt a torok könnyen kiszárad, torokfájás, rekedtség jelentkezhet, a kiszáradt nyálkahártya pedig sérülékenyebb, rajta keresztül a kórokozók is könnyebben a szervezetbe jutnak. 
Bedugult orral az éjszakai alvás sem pihentető, de gyerekek esetében a tartós szájlégzés akár állkapocs fejlődési rendellenességekhez is vezethet. 
Az orrdugulás mellett a fület az orral összekötő fülkürt sem tud megfelelően szellőzni, emiatt a nyomáskiegyenlítés sem tökéletes a fülben, a dobhártya két oldalán. 


Az orrdugulás miatt romlik a dobüreg szellőzése

Ha a fülkürtben található nyálkahártya megduzzad, beszűkül, el is záródhat a fülkürt nyílása. A dobüreg szellőzése ezáltal romlik, és a kiegyenlítetlen légnyomás miatt a dobhártya behúzódik, a hallócsontok mozgása korlátozódik. Ekkor megjelennek a fülkürthurut tünetei: a fül enyhe fájdalmával kísért feszülés, dugulás érzés és halláscsökkenés. 

A fertőzés a középfül területét is elérheti, kialakulhat akut, de krónikus középfülgyulladás is. Ha a fülkürt hurut tartósan fennáll, a dobüregben kialakult negatív nyomás miatt nehezebben kezelhető, erősebb fülfájdalommal járó krónikus savós középfülgyulladás alakulhat ki. Az akut betegségre jellemző erős fájdalom a krónikus savós középfülgyulladás esetén elmaradhat, a betegségre – különösen gyerekek esetében – csak a hallásromlás hívja fel a figyelmet. 

Törje meg az ördögi kört! Szívelégtelenség és gyulladás a szervezetben

2024. április 25.

A szívelégtelenség és a gyulladásos folyamatok szoros kapcsolatban állnak egymással. Kétirányú kölcsönhatásban, hiszen a gyulladás előbb is kialakulhat, mint a szívelégtelenség, de a szívelégtelenség is fokozhatja a gyulladásos folyamatokat. Ezek később tovább rontják a szívelégtelen beteg állapotát, ami tovább gyorsítja a szívelégtelenség stádiumainak előrehaladását. Így könnyen egy ördögi kör alakulhat ki, melyben a betegek kilátásai egyre rosszabbak lesznek. Éppen ezért a legnagyobb feladat ennek az ördögi körnek a megszakítása.

Nem véletlen, hogy a szívelégtelenség legfőbb kockázati tényezői között nemcsak a genetikai hajlam és a kardiológiai betegségek szerepelnek, de az olyan gyulladásos állapotot eredményező faktorok is, mint az egészségtelen életmód, a túlsúly, a dohányzás, és a túlzott alkoholfogyasztás. Ha az ezáltal okozott gyulladásos állapot hosszú ideig fennáll, könnyen kialakulhat a szívelégtelenség, vagy más kóros állapotok, mint például a diabétesz, az allergia, vagy a pikelysömör.

De mi is az a gyulladás? 

A gyulladás a szervezet gyógyító folyamatai közé tartozik, amellyel a testünk a fertőzések és sérülések ellen próbálja megvédeni magát. Kétféle gyulladást különböztet meg az orvosi gyakorlat: 


Az akut, azaz hirtelen fellépő gyulladást, mely általában a szervezet első válasza egy sérülésre vagy betegségre. Például az is a szervezet gyulladása miatt alakul ki, amikor egy-egy felszíni vágás környékén bepirosodik a bőrünk. A gyulladás ilyenkor erősebb véráramlást vált ki. Normális esetben ez csak pár napig tart, amíg a különböző immunsejtek beindítják szervezetünk gyógyító folyamatait, de egyes esetekben ez tartóssá is válhat. 
A krónikus, azaz hosszantartó gyulladás hónapokig vagy akár évekig is tarthat, ami ilyenkor már egészségünkre is kockázatot jelent. Gyakran szív- és keringési megbetegedéseket okoz, mert a hosszantartó gyulladás alatt lerakódások keletkezhetnek az érfalakon, és ez vérrögök kialakulásához vezethet. A krónikus gyulladás növeli a szívelégtelenség kialakulásának esélyét is, ezért erre érdemes kiemelten odafigyelni. Mivel általában nem jár tünetekkel, sokszor csak vérvizsgálattal lehet megállapítani a fennállását.


Tehetünk valamit a tartós gyulladás kialakulása ellen?

Szerencsére a gyulladásos folyamatokat is valamennyire az irányításunk alatt tudjuk tartani. Azzal tehetjük a legtöbbet, ha olyan életmódot élünk, mellyel koleszterinszintünket, vérnyomásunkat és vércukorszintünket is egészséges tartományban tartjuk, ezzel akár a szívelégtelenség súlyosbodását is késleltethetjük, lelassíthatjuk.

Hosszú távú következményekkel járhat, ha rosszul mosunk fogat

2024. április 25.

Már kisgyermekkorban megtanultuk, milyen fontos a napi kétszeri fogmosás. Van, aki azóta kínosan ügyel a szájhigiéniára, de van, aki a régi intelmek ellenére néha bizony elfelejti az esti fogmosást. Bármelyik csoportba is tartozzunk, az Euronics friss kutatása és a cég által felkért szakértő, Dr. Bérczy Kinga fogorvos gondolatai egészen biztosan új megvilágításba helyezik az egyik legfontosabb napi szokásunkat.

Nem biztos, hogy jól használjuk a fogkefénket

A fogmosás célja, hogy megelőzzük a foglepedékben lévő baktériumok által okozott betegségeket. Erre nincs hatékonyabb mód, mint a lepedék mechanikai úton történő eltávolítása, azaz a fogmosás. Azonban koránt sem mindegy, hogy ezt milyen technikával, milyen gyakorisággal és milyen hosszan hajtjuk végre.

„Naponta legalább két alkalommal, 2 percig és megfelelő mozdulatokkal szükséges a fogakat megtisztítani. Ha ezek közül bármelyik elmarad, az gyorsan ínygyulladást és fogszuvasodást okozhat. Ha ezek kezelése nem történik meg időben, további súlyosabb gyulladások is kialakulhatnak. Ez idővel nem csak fogvesztéshez vezethet, de az általános egészségre is rossz hatással van. A fogágybetegség összefüggésben állhat a cukorbetegséggel, a szív-érrendszeri betegségekkel és a koraszüléssel is” – hívja fel a figyelmet Dr. Bérczy Kinga.

Már a fogkefeválasztás sem mindegy

A szájhigiénia legfontosabb eszköze tehát a fogkefe, amelyből választhatunk kézi (hagyományos) vagy elektromos verziót. „A manuális fogkefék helyes és hatékony használatát külön meg kell tanulni. Ha nem jól használjuk a kézi fogkefét, a lepedék közel fele visszamaradhat a fogakon – árulta el Dr. Bérczy Kinga. – Az elektromos fogkefék használatát sokkal könnyebb elsajátítani, bizonyítottan biztonságosak és hatékonyabbak a lepedék eltávolításban, mint a kézi fogkefék. Ráadásul ma már számos kiegészítő funkcióval is rendelkeznek, amelyek tovább növelik a fogmosás biztonságosságát és a hatékonyságát. Ilyen például a nyomáskontroll, a pozíció érzékelő, vagy a fogmosás hatékonyságát mérő mobilapplikáció.”

Az Euronics, a saját vásárlói körében készített kutatásából ezzel szemben az látszik, hogy az elektromos fogkefék előnyei ellenére a legtöbben továbbra is manuális fogkefét, és ezeknek is inkább a puha vagy közepes erősségű változatát használják. A válaszadók mindössze nagyjából ötöde használ elektromos fogkefét, mivel azok előnyeinek ismerete még kevésbé elterjedt nálunk.

Mágneses vagy szónikus technológia?

Az elektromos fogkefék kínálatában könnyű elveszni, hiszen ma már számos megoldás között válogathatunk. Két fontosabb technológiát – mágneses és szónikus – érdemes megjegyeznünk. A mágneses technológia (iO) esetében a fogkefefej kicsi és kerek, szálai többféle mozgást kombinálva (oszcilláció-rotáció-mikrovibráció) távolítják el a lepedéket. Hatékony, ugyanakkor kíméletes és biztonságos a fogak, illetve és fogíny szempontjából. Az ilyen technológiával történt fogmosás után hasonlóan tisztának érezzük fogainkat, mint egy professzionális szájhigiénés kezelést követően.

A szónikus fogkefék szálai működés közben ide-oda mozognak, egyik oldalról a másikra, hasonlóan, mint amikor a manuális fogkefével sepregető mozgást végzünk. Hátrányuk, hogy fejük jellemzően ovális formájú, így egyes helyek nehezebben érhetőek el vele, nehezebb a lepedékeltávolítás. Szakirodalmi adatok alapján hatékonyabbnak bizonyulnak, mint a manuális fogkefék, ugyanakkor más elektromos fogkefékkel összehasonlítva, mint például a mágneses technológiájú (iO) fogkefék már nem ilyen egyértelmű a válasz.