Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi kell a nőnek? A biológia irányít mindent?

Érdekességek2019. április 11.

Mi az összefüggés egy csapat városi veréb és egy tucat nő között? Mire kattan a csajod és mitől megy falnak bekattanásaidtól a pasid? Szex és pszichoanalízis - az élet című kísérletben...  

De ki választ? Az agyunk, génjeink, hormonjaink, vagy a pénztárcánk? A választ költők, biológusok, filozófusok és társkereső irodák vélik megtalálni. Van tudományos és kevésbé tudományos magyarázat. De tényleg ennyire fontos volna az ok? Vagy inkább ezzel a tudással is csak egy újabb fegyvertényt szeretnénk a magunkénak tudni párvadászatunk során? A manapság divatos evolúciós szemlélet igyekszik minden bonyolult társas magatartásformát visszavezetni valamilyen, evolúciós, tehát fejlődési célra. Így aztán prüszkölhetünk mérgünkben, vagy megadóan elfogadhatjuk, ha arról olvasunk, hogy lángoló szerelmi érzéseink javarészt a partner bizonyos illatanyagaira adott reakciók, és ezek hatása hosszabb-rövidebb idő alatt elmúlik.

Kit szeretünk a másikban?

Kellemetlen felismerésekkel már sok évtizede megajándékozott bennünket a pszichoanalízis is, amikor kimutatta, hogy életünk meghatározó döntéseiben mekkora szerepe van szüleinkhez fűződő érzelmi kötődéseinknek és traumáknak. Ezek a tudattalan mintázatok nagy mértékben befolyásolják, néha szinte irányítják vonzalmainkat és ellenszenveinket, aminek eredményeképpen sokszor életre szóló döntéseket hozunk, és azt hisszük, hogy ez a saját, szabad, egyéni választásunk volt. Igaz ugyan, hogy a hétköznapi gondolkodás is gyanakvó a nagy érzelmek irányította elhatározásokkal szemben, amikor a szerelmes ember józan ítélőképességét kétségbe vonja, de ugyanakkor drukkol is a józanság kényszerzubbonyából kiszabaduló ésszerűtlenségnek. Az egymásba feledkezett szerelmesek látványa talán felkelti a reménységet: hátha nekik sikerül. 

A pszichoanalitikus felismerés, hogy józan gondolkodásunkat erősen befolyásolják korábbi élményeink lenyomatai, azért annyira zavaró, mert szembesít valamivel, ami ugyan bennünk van, de mégsem mi irányítjuk. Ezáltal leleplezi azt az illúziót, hogy urai lennénk saját magunknak. Ugyanakkor persze, megoldást is kínál: a bennünk működő hatások megismerését, uralmunk alá hajtását - csak ez fáradtságosnak és hosszadalmasnak tűnik az instant kávé, a gyorsbüfék és az instant intimitás korszakában. A neoanalitikus pszichológiai iskola ehhez hozzá teszi az animus és anima fogalmát, vagyis atudattalan ellentétes lélekképét. Elfojtásaink, elrejtett vágyaink ellentétes nemű leképeződéséhez kell, hogy hasonló legyen az a bizonyos igazi.


Mit akar a nő?

Pénzt, intelligenciát, kedvességet - vagy éppen kiváló génállományt? Ehhez hasonló kérdésekre keresnek választ azok a kutatók, akik azt vizsgálták, hogy milyen tulajdonságokat részesítettek előnyben a nők a párválasztás során.

Az amerikai Cornell Egyetem egyik biológus kutatója amerikai nagyvárosi újságokban nők által feladott párkereső hirdetések szövegét tanulmányozta. Hogy jön a biológus a házassági hirdetésekhez, kérdezhetnénk. Látni fogjuk, hogyan.

A biológus szerint olyan madarak, amelyek zsúfolt környezetben élnek, ahol nem könnyű a megélhetéshez és az utódneveléshez szükséges forrásokhoz hozzájutni, feltétlenül előnyben részesítik azokat a hímeket, amelyek erejükkel és egyéb tulajdonságaikkal biztosítani tudják a szaporodáshoz szükséges feltételeket. Huszonhárom nagyváros több ezer hirdetését tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy a sűrűn lakott, drága metropoliszokban élő nők és a madarak párválasztási törekvései nem nagyon különböznek. Kijelentése teljességgel nélkülözi a humort. Ezeken a helyeken a hirdetésekben egyértelműen megjelent az igény olyan férfiakra, akik megfelelő társadalmi helyzetükkel és anyagi színvonalukkal biztosítani tudják a megélhetést. Úgy tűnik, hogy a férfiak által biztosított komfort fontosabb volt a nők számára mint a kapcsolat érzelmi vagy intellektuális oldala.

A közepes és kisebb városok hirdetéseiben azonban az ellenkezőjét tapasztalta: az itt hirdető nők nagyobb hangsúlyt helyeztek a kapcsolat érzelmi vonatkozásaira és a leendő partner személyes tulajdonságaira. A kutató ezt a párválasztási stratégiák rugalmasságával magyarázza, amellyel az emberek alkalmazkodni tudnak az eltérő földrajzi-gazdasági feltételekhez. Ez a vizsgálat nyilvánvalóan nem foglalkozott azokkal a családi és társadalmi hatásokkal, amelyek a párt kereső nők szemléletét, értéksorrendjeit kialakították - és nem terjedt ki a nők azon széles körére, akik nem hirdetések útján találják meg párjukat.

Hormonok és hűtlenség

Hogy még mélyebbre merüljünk a biológiába, nézzünk egy másik vizsgálatot, amely, rövidre fogva, azt fedezi fel, hogy a fiatal nők a peteérés időpontjában - amikor tehát fogékonyak - a szokásosnál hatvan-nyolcvan százalékkal gyakrabban álmodoznak más férfiakról, mint jelenlegi partnerükről. A vizsgálat során kérdőíveket használtak és valamilyen eszközzel ellenőrizték a peteérés tényleges időpontját. A fogékonyságot biztosító hormonszint növekedés a szexuális vágyat nem fokozta. Az idegen partnerről való álmodozást úgy értelmezik, hogy ebben a biológiailag fontos időszakban egy ősi párkereső törekvés jelenik meg - ami esélyt adhat egy, a meglévőnél genetikailag jobb adottságú partner megszerzésére.

Külön vizsgálták, hogy a férfiak hogyan reagálnak a peteérésre és azt találták, hogy ezen időszakban fokozott figyelmet fordítottak partnernőjükre telefonok, vagy több személyes kontaktus és apró kedvességek formájában. Feltételezik, hogy valamilyen illat lehet a termékeny időpont jelzése. Más megfigyelések arra utalnak, hogy ebben az időpontban a fiatal nők előszeretettel viselnek a test nagyobb felületét szabadon hagyó ruházatot.

Hát így a biológusok. A pszichoanalitikus meg csak hümmög és arra gondol, vajon miért haragszanak annyira az emberek, ha nemes eszméik hátterében tudattalan fantáziák hatását mutatja ki - és miért tűrik derűsen, ha biológusok ilyen mértékben eltekintenek bonyolult lelki életétől és viselkedését egybevetik az állatokéval? Egyben azonban egyetértenek: mindig van valami rejtett összhang és megérzés a háttérben. Ez a nemek közötti összhang és egymás felé való érdeklődés.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.