Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért hullik ki a hajad?

Érdekességek2018. július 04.

Senki sem szeretné, egy-egy fésülködés után rémülten számolni az elvesztett hajszálait, közben abban bizakodni, hogy épp elég maradt még. A haj ritkulása, a kopaszodás, a nem kívánt kopaszság, stresszfaktor, és sokszor komoly jelzés a szervezetedtől. De miért veszítjük el a hajunkat? Mit jelent a haj elvesztése, miért kell erre odafigyelni?  

Mennyi hajunk van?

A tudósokban már felvetődött, hogy vajon hány szál haja lehet az embereknek, úgyhogy nemrég készült egy vizsgálat, ami az alábbi eredményeket hozta: ha természetes szőke vagy, akkor körülbelül 140 000, ha barna, akkor 100 000, ha pedig vörös, akkor körülbelül 80-85 000 hajszálad van. Ebből naponta 60-80 szálat gond nélkül elveszthetsz, ez természetes. Ha viszont naponta 100, vagy több hajszálad hullik ki, akkor már hajhullásról beszélünk, és az a kérdés, hogy természetes, vagy egy jelzés a szervezetedtől, hogy valami nincs teljesen rendben. Mielőtt megbeszélnénk, milyen gondok lehetnek, derítsük ki, miért fontos annyira a haj?


A haj pszichológiája

Bármelyik nemhez is tartozol, tudjuk, hogy a hajad fontos neked. Egy férfinak például akár komoly önértékelési zavarokat is okozhat, ha fiatalon kopaszodik meg, vagy igen erősen hullik a haja. Az tény, hogy a nők a kopaszodó, vagy kopasz férfiakat kevésbé tartják vonzónak, mint azokat, akiknek egészséges a hajuk. Ha pedig egy nő veszti el a haját, azt szinte katasztrófaként éli meg. De vajon miért van ez? Miért ilyen fontos a haj? Mi a baj a kopaszsággal, ha csak esztétika, vagy szépség?

Mélyen gyökerező megoldás

Pszichológiai kutatásokból az derült ki, hogy a haj elvesztése (az emberiség történelme során) legtöbbször negatív eseményhez köthető: gyászhoz, megszégyenüléshez, alávetettséghez. Csak néhány példa: a katonák (kopaszok) haját azonnal lenyírták a seregben: ezzel is jelezték az alávetettségüket. A foglyokat a börtönben mindig kopaszra nyírják. Aki vezekel a bűneiért a fejére hamut szór: de előtte kopaszra borotválták. A divatos biliárdgolyó fejű pasik egy részének is kapóra jön, hogy a kopaszság divat is, mert sokuk, amúgy is kopaszodna a sok szteroidtól. A haj tehát fontos, minél később szeretnénk elveszteni, és rettegünk a kopaszodástól. De miért kopaszodunk?

Így nő a hajad

Egy átlagos hajszál körülbelül 7 éven keresztül él, aztán magától kihullik, és átveszi a helyét egy másik. A hajad háromnaponta egy millimétert nő, azaz havonta nagyjából egy centimétert. Ha soha nem vágnád le, akkor magától, körülbelül fél méteresre nőne meg, utána kihullana: egyrészt azért mert lejár az élettartama, másrészt azért, mert önmaga súlya miatt vesztenéd el.

A férfi hajhullás

A hajhullás lehet természetes: a kor előrehaladtával ez teljesen normális, illetve természetellenes: ekkor hirtelen, nagymértékű hajhullás lehetséges. A természetes hajhullás általában a halántéknál, homloknál, vagy a fejtetőn alakul ki, oka az androgén hormon csökkenése és általában 30-40 éves kor körül kezdődik.

Női hajhullás

Érdekes, hogy a nők haja is hullhat az androgén hormon hiánya miatt, hiszen androgén a női szervezetben is van, igaz kisebb mennyiségben, mint a férfiakéban. A hormonális hatás miatti kopaszodás a nőknél sokkal ritkább, mint a férfiaknál, de előfordulhat. Hajhullás jelentkezhet női nemi szerveket érintő tumorok esetében, vagy egyszerűen a menopauza bekövetkezte után is.

Amikor a hajhullás bajt jelez.

A hajhullást kiválthatják olyan (nem várt, és nem természetes) okok, amelyekre oda kell figyelni, és kivizsgálást is igényelhetnek. Ilyen a stressz: egy halálhír, erős lelki, vagy fizikai fáradtság, vagy (paradox módon akár) a hajhullástól való félelem is okozhat hajhullást.

Ha a hajhullás zónás - azaz foltokban hullik a haj – az lehet fertőzés, gyulladás miatt, vagy jelezhet hormonális változást is. Sajnos előfordulhat gyógyszerektől, annak mellékhatásaitól is, de az orvostudomány szerint okozhat hajhullást pajzsmirigyprobléma, hosszan tartó láz, vagy vitaminhiány, a vitamin túladagolása is, éppúgy, mint diéta, vagy akár a rossz vérkeringés: ezért, ha hirtelen hajhullást tapasztalsz, vagy a hajad foltokban kezd hullani azonnal keresd fel az orvost. Jó hír az, hogy a probléma megszűnése után a hajad – legtöbbször – újra kinő.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.