Tabutéma: a széklet-visszatartási képtelenség

2026. március 02.

Legtöbben eltitkolják a problémát, pedig léteznek hatékony kezelések.

A székelési inkontinencia a székletürítés feletti kontroll elveszítése. A rendellenesség nyolcszor gyakrabban fordul elő nők, mint férfiak körében. Hazai adatok nem állnak rendelkezésünkre, ugyanakkor külföldi felmérések egy és 16 százalék közé teszik az érintettek arányát, például csak az Egyesült Államokban több mint egymillió embert érint ez az állapot. Ugyanakkor, nagyon sok eset marad rejtve, hiszen itt talán még a vizeletinkontinenciánál is erősebben jelentkezik a rendkívül erős szégyenérzet. Ezt az is jelzi, hogy a székletinkontinenciában szenvedők fele nem említi meg orvosának a problémáját. Sokakat a szégyenérzet mellett az is visszatart, hogy úgy gondolják, semmi nem segíthet rajtuk, holott számos hatásos kezelés áll rendelkezésre - figyelmeztet az InkoKlub Egyesület.

A végbél működését három dolog befolyásolja: a végbélzáró izmok nyomása, a végbél tároló kapacitása és a végbél érzékelése. A végbél záróizmai összehúzódnak, és így gátolják a széklet távozását a végbélből.

Zöldség, gyümölcs, és gabona fogyasztása időskorban

2026. március 02.

Az előző cikkben az időskori táplálkozásról volt szó. A továbbiakban a zöldség-, a gyümölcs-, és a gabonafogyasztás fontosságáról olvashat.

60 éves kor felett is naponta legalább 4 adag (összesen legalább 400 g), lehetőleg helyi és szezonális zöldség és gyümölcs javasolt, ebből legalább 1 adag nyersen.

Ennek elfogyasztása érdekében, akár minden étkezés tartalmazhat változatos formában, a lehető legkevesebb só, cukor és zsiradék hozzáadásával elkészítve, minél többféle zöldséget, gyümölcsöt. Az ajánlás kitér arra, hogy 1-1 adag burgonya tíz nap alatt legfeljebb öt alkalommal kerülhet a tányérra (lehetőleg zsírszegény formában elkészítve), olajos magvakból pedig heti 3-4 alkalommal 1-1 kis, zárt maréknyi fogyasztása javasolt, natúr formában, akár őrölve az ételekhez adva (az esetleges rágási, nyelési problémákra való tekintettel).

Diéta mellékhatásokkal

2026. március 01.

Egy rosszul kivitelezett fogyókúra, egy koplalásra vagy bizonyos tápanyagok, élelmiszertípusok teljes megvonására épített diéta számos kellemetlen tünettel, negatív következménnyel járhat. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa és Szarka Dorottya dietetikus ezekre és az egészséges életmódváltás jelentőségre hívta fel a figyelmet.

A médiában időről időre felbukkan néhány „divatos” fogyókúra, az interneten is  megszámlálhatatlan fogyókúrarecept kering. Feltehetően azért, mert egyik sem hoz száz százalékos sikert, és nagyok az egyéni különbségek. Minden fogyókúrázó másra esküszik, azt azonban tudni kell, hogy nemzetközileg elfogadott  fogyókúra nincs, bár vannak ajánlható étrendek, mint a mediterrán vagy DASH-diéta.  A dolog  ettől még bonyolult, hiszen más az elvárás egy túlsúlyos vagy elhízott, 2. típusú cukorbeteg, egy  infarktuson átesett és egy betegségben nem szenvedő elhízott ember diétája között! Sajnos, az orvostudomány még nem dolgozta ki  az erre vonatkozó protokollokat. Ráadásul a testsúly önmagában nem sokat jelen, a BMI pedig  időnként félrevezető, mert a zsír eloszlásáról, a test felépítésében szereplő izmokról, csontokról semmit sem mond. Ha azonban a precízebb meghatározások után bebizonyosodik, hogy a páciens valóban elhízott, tapasztalatom szerint elsődleges a szénhidrát csökkentése a testsúlycsökkentés szempontjából – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Éhezni nem szabad

Az éhezés, a böjtölés vagy az extra alacsony kalóriatartalmú táplálkozás hosszútávon egyértelműen egészségtelen. Az extrém kalóriamegvonás ugyan csökkenő testsúlyt eredményezhet, de az éhezés következtében a szervezet az izomszövetet is elkezdi lebontani. Az izmok leépülése azonban semmilyen szempontból nem előnyös, sőt, életmódváltás során egyértelműen kedvezőtlen.