Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mindennapi űrügyeink, avagy 10 találmány a NASA háza tájáról

Érdekességek2024. április 28.

Az űrkutatás nagyobb hatással van mindennapi életünkre, mint gondolnánk: egyebek közt a morzsaporszívó, a babatápszer vagy a láthatatlan fogszabályzó is olyan, ma már hétköznapinak számító eszközök, amelyekről nem is gondolnánk, hogy kifejlesztésük mögött a világ legnagyobb űrügynöksége, a NASA áll.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A National Geographic április 18-tól elérhető „NASA találmányok” című sorozata apropóján most összegyűjtöttünk 10 olyan eszközt, aminek jelenlétét ma már természetesnek vesszük és bele sem gondolunk abba, hogy az űrkutatás egy darabját tartjuk a kezünkben.

Memóriahabos matrac

A memóriahabot eredetileg azért fejlesztették ki, hogy segítse elnyelni a becsapódás erejét, így védve az asztronautákat. Ma már szinte mindenhol alkalmazzák a matracoktól kezdve a párnákon át a lónyergekig.

Karcálló szemüveglencse

A NASA egyik kutatóközpontja az űrben használt eszközök gyémántkeménységű bevonatának fejlesztésén dolgozott, és végül előállt egy olyan anyaggal, amely karcállóvá tette az űrhajósok sisakjának lencséjét. Napjainkban ezt a műanyagot használják a napszemüvegeken, mely nem csak olcsóbb az üvegnél, de jobb védelmet nyújt az UV-sugárzással szemben is.

Vezeték nélküli fejhallgató

Bár nem a NASA találta fel a modern vezeték nélküli fejhallgatót, a technológiát először ők fejlesztették ki egy hangtechnikai céggel együttműködve annak érdekében, hogy az űrhajósok szabadon és vezetékek nélkül kommunikálhassanak. A találmány végül azután vált népszerűvé, hogy Neil Armstrong 1969-ben leszállt a Holdra, és megszólalt speciális fejhallgatóján keresztül. A technológiát később továbbfejlesztették, de csak a 2000-es években vált olcsóbbá és elérhetőbbé.

Babatápszer

A babatápszerekben található tápanyagdúsító összetevő eredetileg a NASA által támogatott kutatás eredménye volt, amely az algák újrahasznosításának lehetséges felhasználását vizsgálta, hosszú távú űrutazások során. A mikroalga ma már az értékesített csecsemőtápszerek legnagyobb részében megtalálható.

Liofilizált gyümölcsök és élelmiszerek

A fagyasztva szárítás technológiáját a NASA fejlesztette ki, hogy a hosszú Apolló-küldetések során könnyebbé tegye a nassolást. Az eljárás során az élelmiszereket megfőzik, lefagyasztják, majd vákuumkamrában lassan felmelegítik, hogy a jégkristályokat eltávolítsák. Az eredmény egy olyan étel, amely megőrzi tápértékének 98%-át, miközben az eredeti súlyának csak 20%-a marad meg.


Morzsaporszívó

A Black and Decker az 1960-as években a NASA-val szorosan együttműködve dolgozott azon, hogy olyan akkumulátoros fúrókat, kalapácsokat és egyéb eszközöket gyártsanak, amelyek alacsony gravitációjú – vagy gravitációmentes – környezetben is működnek. Ebből született meg a vezeték nélküli porszívó is, de később több akkus szerszámot és eszközt is készített a B&D.

Láthatatlan fogszabályzó

Bár az űrhajósok ugyanúgy szép mosolyra vágynak, mint mindenki, a láthatatlan fogszabályzóhoz (Invisalign) használt technológia nem erre a célra készült. Az átlátszó polikristályos alumínium-oxidot (TPA) a NASA eredetileg az infravörös antennák védőbevonataként és a hőkövető rakéták keresésére fejlesztette ki.

Légtalpas edzőcipők

Napjaink sportcipői az űrhajósoknak köszönhetik létezésüket. Az Apollo-missziók résztvevői számára a NASA egy speciális lábbelit fejlesztett ki, amely lehetővé tette, hogy ruganyosabban közlekedjenek a masszív szkafanderben, úgy, hogy lábuk megfelelően szellőzik. A háromdimenziós poliuretán hab technológia enyhítette a lábat érő terhelést, ezáltal kényelmesebb volt benne járni és futni.

Inzulinpumpa

Mivel az űrhajósok életfunkcióit az űrben is nyomon kellett követni, a NASA olyan mérőműszereket hozott létre, amelyeket a vércukorszint szabályozására és szükség szerint inzulin kibocsátására alakítottak át.

Kamerás mobiltelefon

A modern digitális kamerákban lévő CMOS képérzékelők szintén a NASA-tól származnak. Az eredeti cél az volt, hogy hatékonyabb és olcsóbb kamerákat készítsenek az űrhajókhoz, de hamar rájöttek, hogy a technológiát a földön is hasznosítani lehet. Először webkamerákba került, majd később a rohamtempóban fejlődő mobiltelefonokba. A mai napig az okostelefonokba szerelt kamerák egy része ezt a technológiát használja.

A fenti lista természetesen egyáltalán nem teljes, hiszen nem is említettük az olyan alapvetőnek tűnő dolgokat, mint a GPS rendszerek, a műholdas kommunikáció, vagy a nagyteljesítményű napelemek. Ebből is látszik, hogy az űrkutatás szervesebb része a mindennapjainknak, mint gondolnánk. A NASA tudósai folyamatosan olyan megoldásokon dolgoznak, melyeket ma még csak a sci-fi filmekben láthatunk.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mit adhatunk a képernyők helyett?

2026. június 30.

Családi digitális dilemmák kerültek színpadra Balatonfüreden



Több mint 300 résztvevő, közel 30 élményállomás és egy színházi ősbemutató állította középpontba a digitális gyermekkor kérdéseit Balatonfüreden.

Egy családi vacsora. Egy telefonért nyúló szülő, egy figyelemre vágyó gyermek és egy helyzet, amelyet a nézőtéren ülők közül szinte mindenki ismert.

A jelenet a „Képernyők között” című szituációs színházi ősbemutatón elevenedett meg június 13-án, a hatodik Alfáktól Omegáig – Családi Pikniken. A balatonfüredi Gapa Terasz és Parkerdőben megrendezett esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyők használata és a valódi kapcsolódás között.

A digitális eszközhasználat egyre korábbi életkorban jelenik meg a gyermekek életében, miközben a családok sokszor bizonytalanok abban, hogyan alakítsanak ki életkorhoz igazodó szabályokat. Az Alfáktól Omegáig rendezvénysorozat erre a mindennapi kérdésre keres gyakorlati válaszokat.

A nézők arról dönthettek, hogy kisgyermeket vagy kamaszt nevelő család története jelenjen meg a színpadon. Pánics Lilla és Jerger Balázs színművészek ezekből a jól ismert családi helyzetekből építették fel a jeleneteket, amelyek értelmezését Fegyverneki Gergő médiaoktató, digitális pedagógiai szakértő segítette.

Apák a gyermekonkológián

2026. június 30.

Most vasárnap apák napja lesz, amely jó alkalmat ad arra, hogy ne csak az apaság szép, hanem annak nehezebb oldaláról is beszéljünk. Az Érintettek Egyesület friss anyagában három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg. 

A cikk fontos és ritkán megszólaltatott nézőpontot mutat meg: azt, hogyan élik meg az apák a gyermekonkológiai diagnózist, a kezelések időszakát, a gyógyulás utáni éveket, illetve azt is, miért nem gyengeség férfiként segítséget kérni.

Három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg

Mit jelent férfinak lenni, amikor az élet legsúlyosabb kihívásával szembesül egy család? Hogyan lehet talpon maradni, családot egyben tartani, hitet adni, miközben belül tombol a vihar? Három édesapa, Borszéki György, Fekete Soma, és Keresztes-Németh Zoltán történetén keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen érzés “az ágy szélén ülve tartani a hátadon az egész világot”.

A diagnózis hidegzuhanyként ér minden szülőt. A félelem, és kétségbeesés gyorsan elhatalmasodik, az érzelmek akarva-akaratlanul is utat törnek a felszínre. A férfiak mégis nehezen szólalnak meg. Három apuka most mégis vállalta, hogy elmeséli, milyen a legnagyobb félelmükkel szembenézni – és közben egyben tartani a családot.

Miért szeretjük annyira a kekszeket?

2026. június 29.

Édes tények Péter-Pál napján

A néphagyományok szerint június 29-én, Péter, Pál-kor valamint július 2-án Sarlós Boldogasszony napján az aratás kezdetét ünnepeljük. Az ünnep létjogosultságát nemcsak a remélhetõleg bõ termés adja, de az is, hogy a gabonafélék az emberiség legalapvetõbb élelmiszerforrásai.
Ezek közül a magas kiõrlésû gabonafélék elemi rostjai számos pozitív élettani hatásaik révén segítik szervezetünk mûködését, elsõsorban emésztésünket, valamint egészségünk megõrzését. Az elemi rostok ezen jótékony hatásait mi magyarok, szívesen élvezzük nagyobb rosttartalmú kekszek és piskóták formájában is.

Meglepõ adatok

Ezekbõl az édességekbõl tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerûségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.